A jelentéstevő, Esther Herranz García néppárti spanyol képviselő a szokásoknak megfelelően intenzív, több héten át tartó egyeztetést folytatott a többi képviselőcsoporttal, hogy a beérkezett több ezer módosító indítványból legalább a főbb döntési pontok mentén a többség számára elfogadható, kompromisszumos módosító javaslatokat gyúrjon egybe. A szavazáson végül egy meglehetősen markáns kisebbség -17 képviselő a 44-ből - ellene szavazott a jelentésnek.

A Bizottság számára megnyugtató, hogy az új KAP alapkövének számító új teljesítési modellt, valamint a mindkét pillére kiterjedő Stratégiai Tervet - azaz a programozási elv kiterjesztését a közvetlen kifizetésekre az Európai Parlament alapvetően elfogadta. Szemben a Tanáccsal, ahol a tagállamok képviselői mindezidáig heves kritikai tűz alá vették. Nem véletlenül, hiszen mind a területalapú támogatások bevonása a kötelező programozásba, mind a new delivery model - az új teljesítési modell Brüsszelben elterjedt angol elnevezése - jelentős mértékben megnöveli a tagállamok felelősségét és adminisztrációs terheit. A new delivery modell lényege ugyanis, hogy a Bizottság a KAP végrehajtása során csak azt vizsgálja, hogy a tagállam teljesítette-e az előre bevállalt indikátorokat, azaz hozta-e az eredményeket (szemben az eddigi, inkább a szabályok betartására hangsúlyt fektető ellenőrzésre).

A Bizottság által javasoltnál enyhébb capping

A területalapú támogatások felső plafonjával - angol kifejezéssel: capping - kapcsolatban heves viták zajlottak a szakbizottságon belül. A néppárti-liberális többség által támogatott kompromisszumos módosítóval végül a képviselők több ponton enyhítenék a bizottsági javaslatot. A cappinget csak a 100 ezer eurót meghaladó összegre kellene alkalmazni, azaz törölnék a 60 és 100 ezer euró közti összeg sávos csökkentésére vonatkozó elképzelést. Ami a korrekciós tényezőket illeti, az eredeti javaslathoz képest az EP szakbizottsága szerint a munkaerő költségeknek csupán a felével lehetne csökkenteni az elvonásra ítélt összeget, viszont

kiegészítő - a gazdák számára egyelőre önkéntesnek számító - környezetvédelmi többletvállalások összegei (angolul: eco-scheme). A munkaerőköltségek meghatározásánál a tagállamok nagyobb szabadságot kapnának: nemcsak a statisztikai adatokon alapuló mezőgazdasági átlagbérekből indulhatnának ki, hanem az adott gazdaság tényleges és igazolt munkaerőköltségéből is. Bármelyik módszert is alkalmazzuk,

Kisgazda és fiatal gazda támogatások

A kisgazda támogatást jelentősen pontosították a képviselők. Meghatározták pl. az összegét - a jelenlegi időszakhoz hasonlóan 1250 euró kisgazdaságonként -, és rögzítették, hogy esetükben egyszerűsített ellenőrzési rendszert kell alkalmazni, valamint ösztönözni kell a kisgazdaságok együttműködését. Nem nyúltak hozzá érdemben ugyanakkor a fiatal gazda területalapú támogatáshoz. Sokak várakozásával ellentétben pl. nem változtattak azon sem, hogy a tagállamoknak mindössze az I. pilléres boríték legalább 2%-át kell elkülöníteniük erre a célra.

Eco-scheme: ettől lesz még "zöldebb" a KAP?

Ami a már korábban említett, új típusú környezetvédelmi többletvállalásokat - ún. eco-scheme-eket - illeti, az EP szakbizottság kiterjesztené azokat a különböző állatjóléti többletvállalásokra. Kérdés, hogy ennek a javaslatnak az elfogadása esetén mennyi mozgástér maradna, illetve hogyan lehetne lehatárolni a nemzeti hatáskörben meghirdetett állatjóléti programokat. A tagállamokat - és természetesen a gazdákat - a környezet- és állatbarát jó gyakorlatok egyfajta katalógusával segítenék, ahonnan a gazdának - annak érdekében, hogy jogosulttá váljon a támogatásra - már egyet elegendő lenne választania. Egyértelműsítenék továbbá, hogy az eco-scheme típusú támogatás átalány, és nem kompenzációs típusú támogatás, azaz annak összege nem az adott többletkötelezettség által okozott költség és/vagy elmaradt haszon alapján kerül kiszámításra - ezzel is világosabbá téve az elvi lehatárolást a II. pillérbe tartozó AKG- és ökotámogatásoktól.

Termeléshez kötött támogatás korlátokkal

A képviselők többsége támogatta a termeléshez kötött támogatások fennmaradását, de csak azokban az ágazatokban, amelyek a jelenlegi ciklusban is részesülhetnek ilyen típusú támogatásban. Tehát a baromfi- és sertéságazat továbbra is kimarad ebből a támogatási formából. Újdonság viszont, hogy a támogatások összegét fix területhez, illetve állatlétszámhoz javasolják rögzíteni, azaz nemcsak termeléshez kötött, hanem egyben a termelést korlátozó támogatások is lennének. Ezzel a korlátozással az EP szakbizottsága vélhetően részben a kereskedelmi partnerek részéről (főként USA, dél-amerikai agrárexportőr országok), részben az unión belülről érkező várható támadásoknak kívánja elejét venni (Németország nyíltan ellenzi ezt a típusú támogatást).

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztési támogatásoknál a tagállamok a bizottsági javaslat alapján a jelenleginél is nagyobb szabadságot kapnának, amit az EP szakbizottság sem ellenezne. A támogatható intézkedés listájában - meghallván az idők szavát - nevesítették az agrárdigitalizációt célzó beruházásokat. A beruházási támogatásoknál a tagállamoknak előnyben kell részesíteniük a fiatal gazdákat. Megjegyezzük, ez a magyar vidékfejlesztési programban már jelenleg is létező gyakorlat. A legérzékenyebb beruházás, az öntözésfejlesztés esetén a kompromisszumos módosító javaslat lényegében a jelenlegi ciklus szabályozását emeli vissza. Ennek legfontosabb eleme, hogy

Ez igen szigorú és szakmailag nehezen védhető korlátozás, amely az egyik legjelentősebb akadálya annak, hogy hazánkban fel lehessen használni az öntözésfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat. De még mindig kedvezőbb, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata, amely nemcsak a víztest mennyiségi szempontból gyenge állapota esetén, hanem abban az esetben is megtiltaná a beruházás támogatását, amennyiben annak megvalósítása bármilyen szempontból ellentétes a víz-keretirányelv céljaival.

Pénzügyi rendelkezések

Az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága a KAP-csomag pénzügyi részeit is tárgyalta. A kompromisszumos módosítók mindkét pillér esetében visszaállítanák a jelenlegi költségvetést, azaz az EP szakbizottság szerint a KAP költségvetésének nem szabadna csökkennie. A vidékfejlesztési támogatások esetén a jelenlegi tagállami társfinanszírozási arányok maradnának hatályban, azaz a tagállamoknak kisebb összeggel lenne kötelező kiegészíteni a vidékfejlesztési forrásokat. Ez a gyakorlatban nem feltétlenül jelentené a vidékfejlesztési támogatások csökkenését, hiszen a tagállamok jelentős része a szükséges minimálisnál jóval többet ad hozzá a hazai költségvetésből. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy

Az egyes intézkedések támogatási intenzitását - azaz az összes támogatás és az ehhez képest a pályázó által kötelezően vállalt minimális önerő (saját forrás, hitel stb.) arányát - meghatározó javaslatok között figyelemreméltó, hogy az öntözési beruházásokat kiemelné a többi beruházás közül, egy magasabb, 75%-os támogatási rátát lehetővé téve a tagállamoknak. A szándék dicséretes, bár eddig se a támogatási intenzitás volt a legnagyobb akadálya az öntözési beruházásoknak. Szintén magasabb, 70%-os maximális támogatási arányt határoznának meg a képviselők az agrárdigitalizációs beruházások esetén. Hozzátennénk: az általános beruházási támogatási intenzitás is némileg magasabb lenne, mint a jelenleg érvényes (55%).

Új KAP 2022-től

Az utóbbi hónapokban egyre nyilvánvalóbbá vált, ami korábban csak sejthető volt. A 2019-es politikai bizonytalanságok - az európai parlamenti választások és a Brexit - jelentősen hátráltatják a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetés elfogadását. Bár a hivatalos verzió szerint 2019 őszén az uniós állam- és kormányfők leütik a főbb számokat, nem hivatalos forrásaink Brüsszelben inkább 2020 tavaszát tartják a legvalószínűbbnek a büdzsé elfogadási dátumaként.

Ez a gyakorlatban lehetetlenné tenné az új KAP 2021-ben történő elindítását, hiszen a tagállamoknak alig bő fél évük lenne a stratégiai tervük elfogadtatására a Bizottsággal (és akkor az új KAP-hoz kapcsolódó jogszabálycsomag, végrehajtási rendeletek esetleges csúszásával nem is számoltunk). Márpedig a vidékfejlesztési programok - I. pilléres támogatások nélküli - jóváhagyása átlagosan legutóbb is 11 hónapba tellett. Az EP szakbizottsága - figyelembe véve a realitásokat - ezért az elfogadott kompromisszumos módosítók alapján 2022-es indulással számol. Hozzá kell tennünk: információink szerint a néppárti jelentéstevő fejében eredetileg 2023-as dátum forgott.

A mezőgazdasági bizottság jelentését már minden bizonnyal egy új összetételű Európai Parlament fogja megtárgyalni és adott esetben elfogadni, leghamarabb ősszel. Hiszen az újjáalakuló EP a választások utáni rövid ülésszakán először a tisztségviselők megválasztásával, a bizottságok felállításával fog foglalkozni. A most elfogadott szakbizottsági jelentés mindenesetre fontos jelzés lehet mind az Európai Bizottság, mind a tagállami fővárosok felé. Phil Hogannak és csapatának mindenképpen megnyugtató, hogy

A módosító javaslatok leginkább a területalapú támogatások tervezett struktúrájába - azon belül is leginkább a környezetvédelmi szabályokba - nyúlnak bele, de ott sem hoznak forradalmi jellegű változásokat. Kérdés, hogy mennyire lendít mindez előre a hosszú idő óta holtponton álló, alig-alig előremozduló tanácsi tárgyalásokon.

Mezei Dávid, Takarékcsoport

Nagy igazolással agrárfronton erősít a Takarék Csoport

Új vezető az agrártárcától. Ötvenmilliárdos növekedési terv.