Rekordmeleggel találkozhattunk a 2018-as évben, mivel február és március kivételével a havi középhőmérséklet minden hónapban magasabb volt az 1981-2010-es sokévi átlagnál, ráadásul az év tavaszának vége és nyara az elmúlt 30 év legzivatarosabb időszakát hozta. A piaci szereplők szerint a gazdák különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg a szolgáltatóknál, de növekvőben van az aszálykár elleni biztosítások kötése is, valószínűleg ezek a konstrukciók a jövőbenis népszerűek maradnak.

Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők egyre inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. Közrejátszott ebben, hogy 2018-ban 5 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg. Az előző évekhez képest több biztosítási csomag különböző növénykultúrákkal bővült. Például az "A" típusú mezőgazdasági biztosítás már köthető árpára, búzára, napraforgóra, rozsra, kukoricára, repcére, szilvára, dióra, almára,körtére és szőlőre is a különböző kárnemek (jégeső, vihar, aszály, felhőszakadás, tűz, téli és tavaszi fagyok) által okozott károkra. A "B" jelű csomag esetében 5 kockázat helyett már 9 kockázati tényezőre köthető biztosítás. Meg is ugrott az ebben a kategóriában megkötött szerződések száma (lásd grafikon).

A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az "A" típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 40,6 százalékát, kárfizetésének 10,1százalékát tette ki 2018-ban. A szerződések száma minden típusnál erős növekedést mutatott, és közel 25 százalékkal nőtt a kiegészítő szerződések száma is az előző évhez képest.

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 15.227 millió forintot, míg a kárfizetések 5408 millió forintot tettek ki 2018-ban. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2018-ban 35,5 százalék volt, a növénybiztosításoké 36,6 százalékot, az állatbiztosításé 27,5, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 30,9 százalékot tett ki: minden fő kategóriánál jelentősen csökkent az előző évhez viszonyítva. A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz-és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást.

A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennáll. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből 4 százalék volt tavaly, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9,4 százalék, míg az erdőbiztosításoké változatlanul 0,1 százalék volt.

Az állatbiztosítások esetén 2018-ban továbbra is az elemi károkra kötöttek leginkább biztosítást a gazdálkodók, így 324,3 millió forint folyt be, amelyből 19 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 63,9 százalékot tett ki, az egyéb járványos megbetegedésekre pedig nem történt kárkifizetés.

A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2018-ban az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak. A befolyt díjelőírás 1429,3 millió forint volt, melyből 442 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, ezáltal a kárhányad itt is kedvezően alakult, 30,9 százalék volt.