Az Egyesült Államok augusztus 15-én 300 milliárd dollár értékű árura jelentett be vámtarifa-emelést, amit két lépcsőben kívánnak megvalósítani: egy része már életbe is lépett, míg a többi december 15-étől esedékes. A lépest az amerikai mezőgazdsági minisztérium (USDA) így kommentálta jelentésében: "jelentősen veszélyezteti Kína, az Egyesült Államok és más országok érdekeit, valamint súlyosan veszélyezteti a szabadkereskedelmi elveket."

Hogy az USDA-nak mennyire igaza van, azt bizonyítja, hogy a tavaly nyáron "kitört" vámháború  miatt most is jelentősek az eladatlan készletek az USA-ban, például a kukorica ára az idei gyenge termés ellenére is alacsony. Tavaly a Trump-kormányzat 12 milliárd dollárral volt kénytelen kártalanítani a gazdákat, akik a szója, kukorica, búza és sertéshús piacán szenvedtek el veszteségeket a kínai import elmaradása miatt. A kormányzat folyamatos piackeresésben van, ezen a téren az amerikai kontinensen és Japánban is elért már sikereket.

Kína szeptember 15-én és december 15-én fogja végrehajtani a válaszlépésként meghirdetett vámemeléseket, ami több mint 5000 tételt érint mintegy 75 milliárd dollár értékben. December 15-étől például a hűtött csirkehús 55 százalékos vámtarifával, a vaj 35, a sajt 38, a zöldségféleségek döntő többsége 48, a gyümölcsök jellemzően 65-70 százalékos tarifával léphetnek az országba. A különféle magvakra (mogyoró, dió, mandula) 55-75  százalékos vám vonatkozik. Ehhez képest a gabonaféléket még mindig csak 10-13 százalékos adó terheli majd, de ha belegondolunk, hogy tavaly év elején ezek még 0-1 százalékos tarifát élveztek, nagy a változás. Ráadásul a kvótán felüli mennyiséget kukorica esetében 30 százalékos vámmal büntetik. A szója behozatalát 33 százalékos vám akadályozza, ugyanakkor a sertéshúst mindössze 10 százalékos vám terheli majd.

Bár eddig az ázsiai ország igyekezett megingathatatlannak látszani, tény, hogy az exportorientált Kínát is erősen lassítja a vámháború. Ez Európának sem jó, hiszen fontos, hogy ez a nagy felvevőpiac fizetőképes legyen. A világkereskedelmi forgalom növekedése tavaly 3,7 százalékra lassult az előző évi 5,5 százalékról. Az IMF szerint az idei növekedés már csak legfeljebb 2,5 százalék lesz.

Magyarország számára is nagy veszélyt jelent, ha Európa legnagy exportőre, Németország eladási lehetőségei szűkülnek. Márpedig a német gazdaság a jelek szerint recesszióba került, a harmadik negyedévben is csökkenő gazdasági teljesítményt várnak az elemzők.  A lassulás tehát nem csak a  cívódó feleket érinti, hanem mindenkit. Ezért kongatják az utóbbi időben egyre többen a vészharangot: közeledik az újabb világválság.