Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hatékonyabb és mégis fenntarthatóbb mezőgazdaságon dolgozó egyetemek és kutatási területeik itt olvashatóak. Például a Nyugat-Illinois Egyetem egy olyan kutatást vezet, amelynek célja a mezei tarsóka termesztésbe vonása. Bár ezt a fajt hazánkban gyomnövényként irtják, másutt intenzív kísérletek folynak a hasznosítására. A tarsóka száraz magja ugyanis "helyből" 32-34% olajat tartalmaz, amit hidegen sajtolva biodízelként lehetne felhasználni. A növény terméspotenciálja jelenleg a legnagyobb akadály, de ennél sokkal rosszabb alapokkal is sikeres nemesítések indultak már.
Az ötletet az adta, hogy az USA-ban elsősorban a kukoricát használják bioetanol nyerésére, ami nagyon egyoldalú, gabonatúlsúlyos vetési szerkezethez vezetett a mezőgazdaságban, különösen az USA kukoricaövezetében. A keresztes virágú tarsóka viszont - a repcéhez hasonlóan - tőlevélrózsás állapotban telel, védi a talajt, csökkenti a tápanyag-kimosódást és a gabonaféléktől eltérő gyom-, illetve kártevőproblémákat vetne fel, ami egyben azt is jelenti, hogy megszakítja az adott táblában a károsítóláncot. Végülis ez a lényege a vetésforgónak. A tarsóka olaipari melléktermékei pedig éppúgy hasznosíthatóak lennének állati takarmányozásra, mint ahogy azt a repce vagy a napraforgó esetében már jól ismerjük.
Az Új-mexikói Egyetem pedig a dél-nyugati farmok állattenyésztési gyakorlatának fejlesztésére fókuszál majd. Különösen a marhatartás genetikai hátterét fejlesztené, belerétve a precíziós tenyésztési technikákat, és általában javítaná az állatartás hatékonyságát, gazdaságosságát. A precíz adatgyűjtéstől és az erre alapozott döntésektől a marhaállomány bővülését várják a térségben. Az Észak-karolinai Egyetemen pedig a növényi hozamok növelésére koncentrálnak, miközben a természeti erőforrások megőrzését is szem előtt tartják. Egyik cél például az agro-ökológiai lábnyom csökkentése takarónövények alkalmazása révén. Csak ebben a projektben 18 további egyetem vesz részt.
Európában a másodvetésű növények hasonló célokat szolgálnak: a talaj fizikai védelmén és lazításán túl annak tápanyag-készletét is növelik, miután bedolgozták azokat. Pillanatnyilag a legnagyobb problémánk az, hogy a másodvetésre alkalmazott növények rokonai a fővetésben is alkalmazott fajoknak, ami nem könnyíti meg a növényvédelmet. Talán Európa is áldozhatna egy kis pénzt arra, hogy megtalálja azokat a gazdaságosan termeszthető másodvetésű fajokat, amelyek nem fokozzák a növény-egészségügyi kockázatot.