Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Tele vannak a hírek a Brexit körüli fejleményekkel, mégsem lehet pontosan látni, hogy mi fog történni a jelenleg érvényes kilépési dátum napján, október 31-én. Egy esetleges rendezetlen kilépés - amelynek továbbra is megvan az esélye - súlyos kereskedelmi sokkal fenyeget, és nem csak a brit gazdaság számára. "No deal" esetén az Egyesült Királyság egy főre jutó GDP-je a becslések szerint akár 10 százalékkal is visszaeshet, ám az Európai Unióban maradó tagállamok sem járnának jól. A Brexit különösen hátrányos hatást gyakorolhat az Egyesült Királyság pénzügyi szektorára, de a legfőbb negatívumok az eddigi vámmentességet felváltó szabályozásból adódhatnak, ami bizonyos agrártermékek esetében különösen magas terheket jelentene.
A Brexit hatásai a gabona és az olajos növények piacán rövidtávon önmagukban valószínűleg nem gyakorolnak jelentős hatást. A zöldség-gyümölcs ágazatban azonban Egyesült Királyságba történő uniós export nehézségekbe ütközne, ami miatt túlkínálat alakulhat ki és ez jelentősen növelheti a versenyt a közösség bent maradó 27 tagországának egységes piacán.
Az uniós állattenyésztők számára is rossz idők jöhetnek: az Egyesült Királyság harmadik országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodása esetén az onnan származó marhahús-termékek importja versenyképesebbé válna a brit és az uniós termékekhez képest. A sertéságazatban az EU és az Egyesült Királyság között alkalmazott esetleges vámok, vagy nem vámjellegű korlátozások erőteljes, a keresletet lényegesen befolyásoló ármozgásokhoz vezethetnek. A kilépés azonban az EU tejtermék- és tojáságazatát is negatívan érintené.
A magyar agrárgazdaságra a Brexit hatásai mérsékeltek lehetnek, egyes termékek előállítóit azonban érzékenyen érintheti a szigetország kilépése. A húsból készült termékek 12,8 százaléka, az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék 8,9 százaléka és a különféle ehető készítmények (pl. méz, élelmiszerkészítmények) 6,4 százaléka került 2017-ben az Egyesült Királyságba. Várhatóan mindenekelőtt e termékek esetében fejthet ki majd lényeges hatást a brit kilépés.
A magyar export tekintetében lényegesnek minősíthető bor- és mézkivitel is megnehezülhet a Brexit után. Tekintve, hogy a magyar alapanyagok egy része tovább-feldolgozás után kerül a brit piacra, a hazai agrár- és élelmiszeripari exportot a kilépés közvetlen hatásánál nagyobb károk is érhetik. Míg ugyanis már rövidtávon csökkenhet egyes agrártermékek vásárlása és/vagy ára, jelentős többletkínálat is jelentkezhet ezekből, ami az árak további mérséklődését eredményezheti.
Az OTP Agrár szakértőinek megítélése szerint összességében a Brexit az európai országok integrációja, illetve az Európai Unió versenyképessége szempontjából rendkívül káros, míg a rendezett kilépés, esetleg - amennyiben ez még lehetséges - annak elkerülése az Egyesült Királyság és az EU tagországai szempontjából is előremutatóbb lenne.