Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Európa nem bízik abban, hogy ez a szélcsend tartós lehet, és készül arra, hogy mégiscsak kitör Amerikával a vámháború. Trump bármely pillanatban úgy dönthet, hogy újabb büntetővámokat vet ki az európai termékekre. A handelsblatt.com "fagyosnak" írja le a nemzetközi kapcsolatokat a felek között, ami leginkább egy állóháborúra emlékeztet. A brüsszeli eurokraták idegesen figyelik, mikor twittel valami olyasmit Donald Trump, amitől elszabadul a pokol.
Az Európa és Amerika közötti kereskedelmi feszültség akkor kezdődött, amikor Donald Trump 2018 márciusában bejelentette, hogy 25 százalékos védővámot vet ki az országba belépő acéltermékekre, és 10 százalékosat az alumíniumra, amit Európa csaknem egy éves késéssel szintén az acélra kivetett védővámmal viszonzott.
Kereskedelmi háború robbanhat ki az USA és az EU között
2018 nyarán az amerikai elnök már belengette, hogy a személygépkocsik behozatalát terhelő 2,5 százalékos vámot 20 százalékra emeli, de ez nem valósult meg. Európa ugyanis egyrészt megígérte, hogy teljesen eltörli az autóipart sújtó vámokat, ha Amerika is így tesz, másrészt nagy autóipari beruházások kezdődtek az USA-ban. A Volkswagen Tennessee államban indított egy projektet 800 millió dollár értékben, melynek keretében 1000 új munkahelyet is teremtenek. Az elektromos autók gyártása 2022-ben indulhat el ebben a gyárban. De a BMW és a Mercedes is új beruházásokba kezdett az USA-ban. Ezzel máris tompítani lehetett Trump hazai munkahelyeket és ipart védő kirohanásait. Ezután autóügyben sokáig csend honolt.
Az USA már a mezőgazdasági termékek vámjáról tárgyalna az unióval
Kipattant viszont az Airbus repülőgépgyár tiltott támogatása miatti vita, amely végül - a WTO jóváhagyásával - egy egészen más iparág büntetését is hozta. Idén október 18-án léptek életbe azok a 10 és 25 százalékos pótvámok, amelyekkel elsősorban a legfejlettebb iparral rendelkező országokat célozta meg az amerikai elnök: Franciaországot, Németországot, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot. Sajnos a repülőgép és más tömegcikkek mellett fontos agrártermékek is szerepelnek a
Európa válaszlépésként bejelentette, hogy hasonló értékben kíván büntetővámokat alkalmazni az USA-ból érkező termékekre, de a WTO ezt jóváhagyó döntésére vélhetően csak 2020 elején kerül sor. Az unió eddigi ellenintézkedései 2,6 milliárd euró vámértéket öleltek fel, a WTO jóváhagyását követően pedig újabb 3,6 milliárd euró értékben indíthat a közösség válaszcsapást. Közben csendben elmúlt egy határidő, amelyet korábban szabott Donald Trump: eredetileg idén november 14-től léptette volna életbe az európai autóipart sújtó extravámokat.
Az USA számára Európa jelenti a legfontosabb exportpiacot, és miután 2018 óta Kínával is vámháborúban áll, az EU-ba irányított át olyan fontos termékeket, mint a szója. A szójáról Európa nem is tudna lemondani, a kukoricára kivetett kulcsokat azonban emelni tudja (amellett, hogy pólókat, motorkerékpárokat és egyebeket is büntet). A konfliktus azonban senkinek sem jó. A handelsblatt.com oldalán egy amerikai Nobel-díjas közgazdász, Robert Shiller arra int, hogy már csak az újabb vámok lehetősége is iparágakat képes megrengetni, ami gazdasági recesszióhoz vezet. Más sem hiányozna a recessziótól épp csak egy hajszálnyira álló Németországnak, mint az autók alapos megvámolása. Egy ilyen helyzeten semmit nem javítanának az uniós viszontvámok.
Eldurvult a vámháború - Nyögnek az amerikai szójatermelők
Az unió ezért eddig inkább kisebb gesztusokkal igyekszik tompítnai a feszültséget. Idén agusztusban beleegyezett, hogy a hormonmentesen felnevelt amerikai marhák húsa beléphet az unió területére, hét év alatt fokozatosan 35 ezer tonnára növelve a beérkező menyiséget. A Spiegel Online azonban éppen a napokban mutatott rá, hogy az uniós gesztusok nem tudják elterelni Trump figyelmét arról a tényről, hogy Európa kereskedelmi többlete az utóbbi időben tovább nőtt az USA-val szemben. Az év első kilenc hónapjában 115 milliárd euróval nagyobb értékben szállított ki Európa árut az USA-ba, mint amennyit onnan behozott. Ez az Eurostat adatai szerint 13 százalékos növekedés egy év alatt.
Az amerikai kormányzat ugyan dollármilliárdokat költ a farmerek jövedelemkisésének kompenzálására, de tekintve a jövő évi elnökválasztásokat, nem valószínű, hogy bevállal egy kétfrontos kereskedelmi háborút. Óvatosságra kell hogy intse Európát azonban az a tény, hogy Kína az országban dúló sertéspestis miatt (is) egyre kevésbé tudja tartani a frontvonalat, ezért a büntetővámok leépítését helyezte kilátásba, illetve újabb, korábban száműzött termékek előtt nyitotta meg a piacát. Ha az USA térdre tudja kényszeríteni a keleti óriást, akkor ne legyenek illuzióink afelől, hogy Európa következik. Amennyiben Trump marad az elnök.
