Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Megjelent a Kormány 1664/2019. (XI. 25.) határozata az öntözésfejlesztéshez szükséges intézkedésekről. Ebben a kormány felszólítja az érintetteket, hogy
- az öntözési vízjogi engedélyezési eljárásokban a döntésüket legfeljebb 45 napon belül hozzák meg;
- tegyenek javaslatot a vízszolgáltatási díj mérséklésérel, illetve a mezőgazdasági vízszolgáltatási támogatási rendszer átalakítására;
- készítsenek javaslatot arra, hogy a nem állami tulajdonú csatornaszakaszok milyen módon kerülhetnek a működési területtel érintett vízügyi igazgatóság üzemeltetésébe;
- vizsgálják meg az öntözőberendezések hazai gyártásának helyzetét, fejlesztésének lehetőségét.
Mint az ismert, 2019 márciusában döntött arról a kormány, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására. Azon túlmenően meghosszabbították a vízjogi engedélyek érvényességét, és megemelték a Vidékfejlesztési Program keretében igényelhető vissza nem térítendő öntözésfejlesztési támogatást, így az már egyéni projekt esetén 1 milliárd forint, ráaádásul a korábbinál nagyobb támogatási intenzitással. Továbbá azok is pályázathatnak a forrásra, akik egyszer már nyertek erre pénzt.
Öntözésfejlesztés: több pénzt lehet igényelni magasabb támogatási intenzitással
Az öntözésfejlesztés négy nagy akadálya és ezek elhárítása hazánkban:
- 1. Uniós előírás, hogy csak jó állapotú felszín alatti víztestből fejleszthető az öntözés, csakohogy öntözésre általában ott van szükség, ahol a felszín alatti vízbázis is szűkös. Ezért a fenti évi 17 milliárd forintot főként a felszíni vizek kormányzására (működő csatornákra és zsilipekre) fordítja a kormány.
- 2. Szabdalt birtokviszonyok. Vízjogi engedély birtokában öntözési szolgalomra jogosult a gazdálkodó, a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója pedig köteles tűrni, hogy vízilétesítményt üzemeltetnek a földjén, rajta keresztül az öntöző berendezést átvezetik.
- 3. Bürokrácia. A vízjogi engedélyezés hosszát éppen a fenti határozat korlátozná 45 napra, de ilyen könnyítő intézkedés az engedély érvényességének meghosszabbítása is.
- 4. Anyagi akadályok. Ezt a kérdést pedig a fent említett öntözésfejlesztési pályázat rendezi.
