Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán 2020 harmadik negyedévének végén 30,5 pontra emelkedett, ami három ponttal magasabb az előző negyedévinél. A várakozások szinte kivétel nélkül minden termékpályán emelkedtek, a leginkább pesszimisták továbbra is a baromfi termékpálya szereplői, viszont jelentős javulás látszik az év előző negyedévéhez képest. Csökkenő trend a sertés termékpályán látható, amelynek piaci viszonyait továbbra is az ASP alakítja. A szőlő-bor termékpályán tapasztalt korábbi bizonytalanságot, a belföldi turizmus harmadik negyedévi felpörgése jelentősen javította. Emellett a szántóföldi növénytermesztőknél a tavaszi aszály a vártnál kisebb mértékű terméskiesést okozott, így 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.
A Takarékbank agrárügyfeleinek szeptember végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam -azon inputanyagok esetében, amelyek jellemzően importból beszerezhetők - 5-10 százalékos drágulást okozott, viszont az exporttermékeknél ugyanez magasabb bevételt jelent, amely enyhén javítja az érintett termékpályák jövedelmezőségét. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermelők esetében jelentős terméskiesést okoztak, amit az átlagosnál magasabb felvásárlási ár bevételi oldalon csak részben tudott kompenzálni. A zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákról számoltak be, az élelmiszer kiskereskedelmi szereplők a fentebb már említett gyenge forintárfolyam miatt csökkent importáru mennyiségről beszéltek, ami véleményük szerint, jobb helyzetbe hozta a hazai termelőket. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek. Miután az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom nagyobb részben kompenzálta a vendéglátóhelyek bezárásával együtt járó keresletcsökkenést, továbbá július-augusztus hónapokban a belföldi turizmus is magasabb forgalmi adatokat mutatott az előző évinél, a Takarékbank agrárelemzői javították a 2020-as év kibocsátási várakozásait.
Eltérő várakozások, felértékelődő integrációs kapcsolatok
A vizsgált termékpályák - a sertéságazat kivételével - rendre javuló trendet mutatnak. Ami kifejezetten bizakodásra ad okot az az, hogy a leginkább pesszimista hangulatot mutató baromfiszektor is csupán 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől. Magyarország 2020. szeptemberében megkapta a madárinfluenza mentes státuszt, s fontosabb távol-keleti piacunk, Japán is feloldotta az import tilalmat október 8.-án, ugyanakkor továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutat és ez alapvetően a feldolgozói árakban is megmutatkozik.
A szőlő-bor termékpályán volt szükség a leggyorsabb alkalmazkodásra: számos szereplő nyitott, akár közvetlenül is a kiskereskedelem irányába, és sok borászat indította el a közvetlen online értékesítési csatornáit. A lédig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be, továbbá a gyenge forintárfolyam jótékonyan hatott az ágazat jövedelmezőségére, a zöldszüret adta lehetőséget leginkább a tokaji borvidéken használták ki a szőlősgazdák.
A tejágazatban kielégítő átvételi árakat látunk nyerstej esetében, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést (egyelőre). A szántóföldi növénytermesztők rendre dráguló inputanyagokról számoltak be, azonban a tavaszi aszály kisebb mértékű terméskiesést okozott, amihez jó belföldi- és értékesítési árak párosulnak, így ezen termékpályákon átlag feletti pontértéket látunk.
A legnagyobb termékpálya indexben történt csökkenést a sertés esetében látjuk, melyet a 2020. szeptember 10.-i német ASP bejelentés okozott, amelynek velejárója a Kína oldaláról érkező import tilalom. Az átvételi árakban ez egyelőre cca. 10 százalékos csökkenést okozott, azonban alapvetően is nyomott átvételi árakat láthatunk a piacon, amely a németországi Tönnies vágóhíd átmeneti bezárásának következménye, továbbá a megváltozott kereslet-kínálati viszonyoké. Az, hogy a megváltozott piaci körülményekhez a sertéspiac, hogyan alkalmazkodik, még a jövő kérdése, mindenesetre átmenetileg markáns változásoknak lehetünk szemtanúi.
A harmadik negyedévi felmérésnek talán a legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése. A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni: a több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a legfontosabb. Persze kérdés, hogy a következő évi szerződések milyen feltételeket fognak biztosítani, azonban a 2020-as év eddigi eseményei rámutattak, hogy mennyire jótékonyan tud hatni a teljes magyar agráriumra, ha egy-egy termékpályán szoros integrációs kapcsolatokat látunk, megítélésünk szerint ez lehet a kulcsa annak, hogy a teljes magyar agrárium továbbra is ütésálló legyen a hirtelen bekövetkező piaci sokkokkal szemben.
