Nehéz helyzetbe kerülnek az állattenyésztők, a jelentősen dráguló takarmányok ugyanis drasztikusan megdrágítják a termelésüket, árulta el a Világgazdaságnak Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke is. Egyes számítások szerint a takarmányárak emelkedése miatt a sertéshizlalóknak élősertés-kilogrammonként 30-50, míg a tejtermelőknek literenként 10 forintos önköltség-emelkedéssel kell számolniuk, mondta a szakember. Zászlós Tibor arra is emlékeztetett, hogy a takarmányárak növekedésében nemcsak a gabona drágulása, hanem különböző egyéb összetevők, például a premixek és vitaminok nagymértékű - már a Covid-19-járvány első hullámában tapasztalt - áremelkedése is jelentős szerepet játszik. A jelenségről korábban az Agrárszektor is beszámolt.

Lesújtó hírt kaptak a magyar gazdák: két számjegyű drágulás jön a takarmánypiacon

Kemény áremelkedést hozott az ősz, és ennek még nincs vége.

Ez a nagyon erőteljes önköltség-növekedés a sertéstartóknak különösen fájdalmas lehet. Az afrikai sertéspestis (ASP) által okozott piaci helyzet - főként a megugrott kínai kereslet - magasra tornászta az árakat, amelyek aztán tavaly tavasszal csökkenésnek indultak. Szeptemberben pedig, miután az ASP Németországban is megjelent, Kína pedig korlátozta az onnan érkező importot, jelentős húsmennyiséget hagyva az európai piacon, újabb lökést kapott az árcsökkenés. Novemberben már kilónként 350 forint körülire esett az élő sertés felvásárlási ára, ami egy átlagos magyarországi sertéstartónak már nem tartalmaz nyereséget, ahogy azt Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke korábban már elmondta.

Így könnyen belátható, mit okozhat a sertéspiacon egy 30-50 forintos önköltség-növekedés. Kína egyébként nemcsak a korlátozások révén hat az európai, így a magyarországi sertéspiacra, hanem intenzív sertéstermelés-növelő programjával is, amelynek jelentős a szívóhatása a takarmánypiacon, tovább emeli az árakat, és növeli a sertéstartók költségeit.

- mondta Zászlós Tibor.

Ezért is vezetik be az idén a krízisbiztosítás rendszerét, amely nemcsak az időjárási anomáliákra terjed ki, hanem a fertőző megbetegedésekre, sőt, a piaci rendellenességekre is, mint például a sertésár-csökkenés és a takarmányköltségek emelkedése. Ez Európában egyedülálló, a célja pedig az, hogy a termelők ne csak kormányzati támogatással legyenek képesek átvészelni egy-egy ilyen helyzetet.

A tejtermelők helyzete valamivel stabilabb, területük válságágazatnak semmi esetre sem nevezhető, de ha ezt a költségnövekedést az egyes szereplők nem tudják érvényesíteni a termékláncban, akkor jelentős gondok adódhatnak, mondta el a MÁSZ elnökel. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a tejágazat a legutóbbi nagy válságot is átvészelte, mégpedig úgy, hogy nem csökkent a hazai tejelő tehenek száma, sőt, amint elvonultak a sötét felhők a tejpiac fölül, nőtt is az állomány. A húsmarhatartók kilátásai viszont már borúsabbak a piacok beszűkülése és a HoReCa-szektor bezárása miatt. Itt az a legnagyobb kérdés, hogy mikor indulhat újra az export. A legnagyobb vevők - a törökök, az olaszok és a horvátok - mind érdekeltek a turizmusban, amely még nem indulhatott be.

A MÁSZ és a NAK célja az, hogy a takarmányár-emelkedés miatt nehéz helyzetbe került állattenyésztési ágazatok őrizzék meg termelési alapjaikat, mondta Zászlós Tibor. A kormányzat részéről is megvan a fogadókészség arra, hogy a gazdák mellé álljanak, fogalmazott a szakember. Arra a kérdésre, hogy a helyzet kezelésére milyen kormányzati lépések jöhetnek szóba, Zászlós Tibor azt mondta, hogy a rendkívüli helyzetet kezelni hivatott támogatások egyelőre előkészületi fázisban vannak, de semmi esetre sem hagyják magukra a termelőket.