Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A leginkább veszélyes, betegségeket terjesztő rágcsálók közé tartozó patkányok nem válogatnak: városi és agrárius közegben is feltalálják magukat, különösképp az állattartás helyszínéül szolgáló telepeket, illetve a könnyű élelemszerzési lehetőséggel kecsegtető földeket preferálják - írja közleményében a NovaTox Kft. A patkányszaporulatok miatt leginkább veszélyben forgó területek azok, amelyeket nem bolygatunk napi rendszerességgel - mondta Kovács Tamás, a NovaTox rágcsálóirtó szakértője. Tipikusan ilyenek a ritkábban látogatott melléképületek, takarmány-raktárak, komposztálók vagy az állattartó telepek ember által ritkábban látogatott részei. A szakértő ugyanakkor kiemelte: nincsenek standardizálható körülmények, bárhol megjelenhetnek a kártevők. Éppen ezért az elsődleges cél mindig a kártevők távoltartása, a kártevőfertőzöttség elkerülése, megelőzése. A védekezés alapja a potenciálisan érintett létesítmények rendszeres karbantartása, rendjének, tisztaságának folyamatos biztosítása, a kártevők bejutásának megakadályozása.
A patkányok megjelenése mindent tönkre tehet, fedezet nincs a károkra
A NovaTox kérésére a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) külön tájékoztatást közölt arról, hogy milyen veszélyekkel jár a patkányok elszaporodása. A hivatal hangsúlyozza, hogy a rágcsálók, főként a patkányok - életmódjukból adódóan - jelentős mérvű elszaporodásuk esetén szerepet játszhatnak az élelmiszerek szemmel látható károsítása mellett a különféle betegségek kórokozóinak terjesztésében. Egyes állatjárványok mellett emberre is terjedő, úgynevezett zoonózisok gazdatesteiként komoly veszélyforrást jelentenek. A szennyezett helyen (pl. szemétgyűjtők, csatorna) mászkáló rágcsálók a testükre tapadt vagy testváladékaikban jelenlévő kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így a különféle betegségek terjesztésében szerepet játszhatnak.
Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997 FM rendelet külön szól a gazdák kártevőirtási kötelezettségéről. A rendelet értelmében kötelességük folyamatosan gondoskodni a rágcsáló- és rovarirtásról. Az ellenük való védekezés valamennyi élelmiszervállalkozásnak kötelező feladata, ennek érdekében saját programot kell készíteniük, amelyben a folyamatos, tervszerű végrehajtás lépéseit rögzítik. A Nébih külön felhívja a figyelmet arra, hogy mindezek mellett ugyancsak nélkülözhetetlen az élelmiszervállalkozások környezetének folyamatos rendbetétele, tisztán tartása, hogy a kártevők ne bújhassanak meg. A hatósági ellenőrzések során mind a programok meglétét, végrehajtását, mind pedig az ezzel kapcsolatban vezetett dokumentumokat vizsgálják.
A NovaTox szakértői csapata külön utánajárt annak, hogy a piacvezető agrárbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó cégek nem mindegyike nyújt fedezetet a kártevő rágcsálók okozta káreseményekre. Kovács Tamás külön hangsúlyozza:
Szalmonellát, fonálférességet és a koronavírushoz hasonló tünetekkel járó betegséget is terjesztenek a patkányok
Nemcsak a betegségek terjesztésében, de azok fennmaradásában is kiemelt jelentőségű a patkányok megjelenése, éppen ezért a rágcsálóirtás és az irtáskor elhullott patkányok összegyűjtése rendkívül fontos a megelőzés szempontjából. Olyan ismert betegségek mellett, mint a szalmonellafertőzés (Salmonellosis) vagy a fonálférgesség (Trichinellosis), az úgynevezett leptospirózis (Leptospirosis) nevű fertőző betegség terjedéséért is a patkányok felelnek. Ez utóbbi hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal és magas lázzal induló, esetenként súlyosabb következményekkel, máj- és veseelégtelenséggel járó, szerencsére antibiotikummal gyógyítható fertőzés. Tájékoztatásában a Nébih leszögezte, hogy a jelenlegi ismereteik szerint nincs bizonyíték arra, hogy a háziállatok, illetve a vadállatok - köztük a rágcsálófélék - megfertőződhetnek az új 2019-es koronavírussal, mint ahogy arra sem, hogy az állatok a fertőzés további forrásaivá válhatnak az ember számára.
A patkányok okos állatok: a szakszerűtlen irtási kísérletekből tanulnak
A szakember bevonása nélküli méregkihelyezés, mint a legtöbb esetben alkalmazott rágcsálóirtó technika, több szempontból is problémás lehet. Amennyiben a méreg nem rögzítve kerül kihelyezésre, nem kellő mennyiségben, nem a megfelelő minőségű mérgezett csalétek használatával, biztosan eredménytelen lesz az irtási kísérlet. Ezzel azt kockáztatják a gazdák, hogy a helyi patkányokban tolerancia vagy rezisztencia alakul ki egy adott hatóanyagra, azaz ők maguk vértezik fel a patkányokat az irtás ellen - figyelmeztet a NovaTox szakembere. Kovács Tamás éppen azért, hogy a patkányok ne legyenek képesek alkalmazkodni a megváltozott, számukra veszélyes körülményekhez egy teljesen természetes módszert preferál, az úgynevezett görényes rágcsálóirtást.
A szakember leszögezi, hogy különösen az őszi időszakban fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban lépjenek fel az állattartó gazdák az esetleges patkányinvázió ellen, elkerülve azt, hogy a téli időszakban maradjanak állataik takarmány nélkül.