A húszmillió tonna gabona fogadásához és továbbszállításához szükséges infrastruktúrát ugyanis ki kell építeni. Ám a megvalósítás nem tűr halasztást: ha a gabona nem jut ki az országból, az súlyos társadalmi feszültségekkel és akár a háború kiszélesedésével járhat - írja a Magyar Nemzet. Az Agrárminisztérium újabb ciklusát kezdő vezetője elmondta azt is, hogy változásokra is lehet számítani a hazai agráriumban, többek között arra, hogy a környezetvédelem átkerült az ipari minisztériumhoz, így az iparpolitikával együtt olyan döntések tudnak születni, amelyek a környezetvédelem szempontjait is figyelembe veszik. A természetvédelem azonban náluk maradt, így a tárcát természeti erőforrások minisztériumának is lehet nevezni. Továbbá új feladatkörökkel is bővültek: a teljes élelmiszeriparért és a kereskedelempolitika irányításáért is ők felelnek majd.
Hogyan maradhat talpon a mezőgazdaság?
- fogalmazott a tárcavezető.
Hozzátette, hogy az előttünk álló ciklusban összesen mintegy 4265 milliárd forintot tudnak majd fordítani az agrár-élelmiszeripar korszerűsítésére - ez háromszor több, mint az elmúlt 7 évé, és így lehetőség nyílik arra, hogy a versenyhátrányokat le tudják dolgozni. Felmerülhet a kérdés, hogy az a bizonyos lemaradás miből ered?
- mondta a lapnak Nagy István.
Az orosz-ukrán háború hatása
Bár a háborúból sikerült kimaradnunk, és remélhetőleg ez a jövőben is így lesz, a hatásait azonban mi is megérezzük, főleg a mezőgazdaságban. Nem csoda, hiszen a világ egyik "éléskamrája" vált szinte teljesen elérhetetlenné. Az agrárminiszter úgy véli, hogy Magyarország szerencsés helyzetben van, mert kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. Ez persze nem ad okot a teljes megnyugvásra, mivel a globális piac alakulása a hazai gazdaságot is befolyásolja. Az ukrán gabonakészletek beragadása akkora pánikot okozott, ami azonnal elkezdte felfelé hajtani az árakat. Az élelmiszerdrágulás pedig mindenki számára érezhető. Azt, hogy meddig tarthat még a háború és meddig emelkedhetnek az árak, lehetetlen megjósolni. Jelen állás szerint az a legfontosabb, hogy megtalálják a módját annak, hogy az országban ragadt húszmillió tonna ukrán gabonát ki tudják szabadítani. Ennek jelenleg egyetlen módja van: szárazföldi folyosót kell biztosítani az árunak. Ehhez pedig ki kell szélesíteni azt a tároló- és befogadókapacitást, ami a magyar-ukrán határon van. Emellett új vágányokra, átrakók fejlesztésére és átmeneti tárolókapacitásra van szükség, de a vagonok kellenek a leginkább - ezeket csakis komoly nemzetközi összefogással lehetséges megvalósítani.
Mi lesz az élelmiszerárstoppal?
Nagy István szerint az árstop beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a fenntartása indokolt lehet, június végén meg kell hozni a döntést vele kapcsolatban is.