Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bizony nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan 2-3 ezer forintos kilogrammonkénti csirkehús, valamint 3-4 ezer forintos sertéshúsárakkal kell számolnunk, melynek oka az, hogy állattenyészésben a költségek 65-70 százalékát a takarmányozás teszi ki. A kukorica világpiaci ára például a koronavírus-járvány előtti szinthez képest 106, a búza pedig 115 százalékkal emelkedett, ám az sincs kizárva, hogy egy elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a gabona ára ismét megduplázódik. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ilyen kulcsfontosságú ország Ukrajna? A legjobb minőségű termőföld a Földön a magas humusztartalmú csernozjom, amely a világon nagyrészt a kelet-európai sztyeppén található. Emellett Ukrajna a világ csernozjomterületének körülbelül 25 százalékát birtokolja - írja az Index. Egy ukrajnai mezőgazdasági gépkereskedő cég tulajdonosa a lapnak elmondta, hogy a legjobb termőföldek az ország középső részén vannak, az ő cégük is ezekben a régiókban, azaz oblasztyokban tevékenykedett a háború előtt.
A vállalat elsősorban nyugat-európai mezőgazdasági gépeket forgalmaz, s alkatrészeket értékesít Ukrajnában, ahol az agrárszektor központi szerepet játszik az ország életében. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt években a nagyobb ukrán cégek nyugat-európai és amerikai technológiát kezdtek el használni, mert rájöttek, ahhoz, hogy komoly termést tudjanak elérni, a jó vetőmag, növényvédő szerek, műtrágya mellett korszerű gépekre, technológiára is szükségük van. Mint ahogyan már az előbb is feltettük a kérdést, hogy miért is olyan fontos Ukrajna a globális mezőgazdaság számára, jól mutatja, hogy a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, 2021-ben több mint 80 millió tonna volt az ország össztermelése, amelynek nagy részét külföldön adják el, különben hatalmas fölösleg halmozódna fel. Több mint 100 olyan ukrán mezőgazdasági cég tevékenykedik az országban, mely egyenként több mint 10 ezer hektárnyi termőterületet művel. Ezek között vannak olyan hatalmas cégek melyek több mint százezer hektárnyi termőfölddel rendelkeznek.
Rohamosan csökkenhet a vetésterület
Az orosz-ukrán háború kitörése óta Ukrajna felfüggesztette a rozs, a zab, a köles, a hajdina, a só, a cukor, a hús és az állatállományra vonatkozó exportját, emellett különböző engedélyekhez kötik a búza kivitelét. Ugyanakkor a kormány közölte, szeretnék újra engedélyezni a kukorica és a napraforgóolaj szabad exportját Ukrajnából. Egyébként mintegy 6 milliárd dollárnyi bevételtől is eleshet az export csökkenése miatt, hiszen tulajdonképpen szinte teljesen elzárták az oroszok az ukrán gabonát a fekete-tengeri kikötőktől és a hajószállítástól is. Éppen ezért vasúton próbálják meg a szállítást lebonyolítani Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Moldova irányába is. Ukrajna tavaszi vetésterülete idén több mint 50%-kal is csökkenhet a 2021-es szinthez képest. Ez azt jelenti, hogy az ukránok az orosz invázió előtt várt 15 millió hektár helyett idén csak mintegy 7 millió hektárt tudnak bevetni. Mint kiderült, az országban jelenleg is tervezik a tavaszi munkálatokat, de a megművelt területek nagysága tavasszal, körülbelül 30-40 százalékkal is kisebb lehet a korábbi években megszokottnál.
Tovább fokozódhat a szegénység
Mint ahogyan az Agrárszektor is megírta korábban, a háború miatt kenyérhiány léphet fel több arab országban, köztük a polgárháború sújtotta Jemenben is, ahol így is milliókat éhínség fenyeget. A fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra.