Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár még mindig látszik, hogy igen kevés nő tevékenykedik a mezőgazdaságban, de mondhatni, hogy javulóban van az a bizonyos tendencia. 2022-ben már nem feltétlenül beszélhetünk arról, hogy vannak férfias dolgok - beleértve a munkát is -, illetve nőies dolgok. Ez vélhetőleg nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre vonzóbb legyen a nők számára is ez az ágazat, ami viszont még fontosabb, hogy a modernizációnak és a precíziónak köszönhetően jobban ki tud teljesedni a gyengébbik nem is.
Továbbra is sokan dolgoznak végzettség nélkül
A KSH adataiból kiderül, hogy 2012-ben a mezőgazdasági végzettek többsége még nem kamatoztatta a megszerzett szakmai tudását. A foglalkoztatottaknál az aktuális, illetve az inaktívaknál az utolsó foglalkozás nem állt kapcsolatban a mezőgazdasággal. A pályaelhagyók között közel azonosan alakult a férfi-nő arány. Ezzel szemben a megfelelő neműeken belül az arányok jelentősen eltértek, míg száz mezőgazdasági végzettségű férfiból 61 nem a tanult szakmájában dolgozott, addig ugyanennyi nő közül már 82.
A mezőgazdasági végzettséggel rendelkező irányítóknak nemcsak aránya, hanem abszolút száma is nőtt az elmúlt 10 év során. A férfiak 56, a nők 74%-a irányítja a gazdaságot mezőgazdasági képzettség nélkül. Felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel a férfiak 10, a nők 6%-a rendelkezik. Mindez azt is jelenti, hogy a férfiak körében jellemzőbb a felsőfokú képesítés megszerzése, mint a nőkében, így a felsőfokú képesítéssel rendelkező irányítók 81%-a férfi - írja a KSH.
Új lehetőségek a nők előtt
A mezőgazdaság jellegénél fogva sokáig férfias foglalkozás volt, amelyben a nők aránya kisebb, mint a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában. Napjainkban változik a gazdaságszerkezet és ezzel a nők szerepe is. Megfigyelhető, hogy a nők egyre inkább árutermelő üzemek vezetői, alkalmazottai lesznek. Továbbá egy modernizációs folyamat is zajlik a mezőgazdaságban, aminek az egyik fő hajtóereje nem más, mint a munkaerőhiány.
A mezőgazdaságban dolgozó nők szerepét és helyzetét támogatja ez a folyamat, hiszen, mint fentebb említettük is, így kevesebb fizikai munkával, könnyebben el tudják látni feladataikat. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy 2021-ben megrendezett eseményen azt mondta, hogy új lehetőségeket nyit a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalásának erősödésében a mezőgazdasági munka hagyományos jellegének és nehézségének XXI. századi átalakulása, az automatizációt és digitalizációt jelentő új technológiák térnyerése.
Mint ahogyan korábban megírtuk, a statisztikákban nem mindig szerepelnek a nők a gazdaságok munkatársaiként, illetve azok vezetőiként vagy tulajdonosaiként, mégis sok esetben "láthatatlanul" veszik ki a részüket a tevékenységekből. A hagyományosan "férfias" állattenyésztésben is már számos digitális, precíziós gazdálkodási eszköz segítheti a folyamatokat, és azok széles körű elterjedésével egyre több nő vállalhat szerepet az ágazatban. A vidéken élő családok pozitív jövőképének alakításában pedig jelentős szerepe lehet a gazdálkodási mellék- illetve főtevékenységeknek.
Egyre nagyobb az áttörés
A Portfolio Csoport évek óta díjazza az év legsikeresebb és legpéldamutatóbb agrárgazdasági szereplőit, akik rangos elismeréseket kapnak. Az elismeréseket nyolc kategóriában topvezetőkből álló szakmai zsűri ítéli oda, köztük pedig az Év női agrárvállalkozóját is keresik. A "paletta" az előző években is igen változatos volt, hiszen találkozhattunk paradicsommal, tojással, mangalicával, tejjel, takarmánnyal és zöldség-gyümölcsfeldolgozással foglalkozó nőkkel is, akik kimagasló teljesítményeket értek el a magyar mezőgazdaságban.