Felmérést készített az Atradius a magyar vállalatok fizetési szokásairól. A kérdésekre válaszoló 200 magyar vállalat szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A válaszadók 40%-a azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége (DSO), vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány még csak 33%-os volt. Ahogy Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója fogalmazott, ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3%-át kellett leírni, ez tavaly 5%-ra nőtt. Ez alapján sajnos indokolt a magyar vállalatok pesszimizmusa - mondta a szakember. 

Nőtt a hitelre történő eladás  

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60%-a azt nyilatkozta, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42%-a történt hitelre, 2022-ben pedig 47%-uk. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére.  Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta. Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.  

A hitelre történő eladás előre tört a tartós fogyasztási cikkek esetében is, a korábbi 53%-ról 61%-ra nőtt. Az ágazatban az átlag fizetési határidő azonban 51-ről 49 napra csökkent. Az acéliparban a vállalatok több mint fele, 54%-uk nem változtatott a hitelezési politikáján, 10%-uk viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.  

Likviditási problémák, cash flow-hatás, továbbtartozás 

Az élelmiszeriparban a számlák 35%-át késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6%-át pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33%-os, a bedőlt követeléseké pedig 5%-os volt. Az acéliparban a vevők 31%-a fizette ki késve a szállítót, 4%-uk pedig egyáltalán nem fizetett.  

A késedelmes fizetést főképp a vevők likviditási problémái okozták, de az Atradius országigazgatója figyelmeztet arra, hogy a valóság rosszabb lehet, mint amit az adatok mutatnak. Vanek Balázs szerint itt azt kell látni, hogy a válaszok között lehetséges volt megadni az adminisztratív okot és a kifizetés tudatos késleltetését is. Valószínű, hogy sok vállalat adminisztratív csúszása vagy tudatos késlekedése mögött valójában a likviditás kérdése áll - jelezte a szakember.

Vanek Balázs hozzátette, a DSO növekedése (az élelmiszeriparban pl. 80 nap) aggasztja a gazdaság összes szereplőjét. Egyes válaszadók úgy próbálták erősíteni a saját készpénzforgalmukat, hogy kedvezményt adtak a vevőiknek korai kifizetés esetén. Jellemző technika volt az is, hogy a vállalatok a korábbinál több időt és pénzt áldoztak a számlák behajtására. A vizsgált szektorok mindegyikére igaz, hogy a cégek gyakran kénytelenek voltak késleltetni a saját beszállítóik kifizetését. A cash flow problémájának menedzselésére a felmérésben részt vevő vállalatok egyharmada hitelbiztosítást vett igénybe.  

Mit várnak a magyar vállalatok 2023-tól?  

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46%-a arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49%-uk úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása. A válaszadók közül azok csak a cégek nem tartanak a DSO romlásától, amelyeknek van hitelbiztosításuk.