Judit Írország középső részén egy nagyvárosi pizzagyárban dolgozik, munkaerő toborzóként. Ez, ahogyan ő fogalmazott, afféle HR-es szerep, mert mindent kell intézni. Az üzembe lehetöség szerint megbízható, az utasításokat követni tudó embereket vesznek fel, érettségivel és angol nyelvtudással. A dolgozókat azonban két külön kategóriára lehet bontani: vannak a bérmunkások és a szerződéses munkások. A céges dolgozók határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek, a bérmunkásokat meghatározott időre alkalmazzák. Judit elmondta, hogy Írországban azok, akiknek határozatlan időre szóló munkaszerződése van, több kedvezményben is részesülhetnek. Most például a megemelkedett rezsiköltségek miatt a dolgozók egyszeri nettó 750 eurós juttatásban részesültek, de van olyan program is, amivel olcsóbban lehet biciklit és elektromos biciklit vásárolni, ennél a cégnél pedig van kantin, ahol elég olcsón lehet étkezni, alkalmanként pedig ingyen ebéd is van.

Arra a kérdésre, hogy mennyit lehet ennél a cégnél keresni, Judit elmondta, hogy a bér 12,73 euró/óra, és heti 39 óra a hivatalos munkaidő. Ezzel a munkával havi szinten megközelítőleg 2000 eurót lehet keresni, ami jelenlegi árfolyamon 762 ezer forintnak felel meg. A vállalaton belül lehetőség van az előrelépésre, és vannak élelmiszerbiztonsági és balesetmegelőzési frissítő oktatások is. Arra is van mód, hogy valaki határozott idejű szerződéses bérmunkásból rendes céges dolgozóvá váljon: a cég szokott belsős pozíciókat is meghirdetni, ráadásul a jelenlegi nagy munkaerőhiány miatt egyre több dolgozót vesz át a cég. Mivel Írország uniós tagállam, aki szintén az Európai Unió területéről érkezik munkát vállalni, annak nem kell semmiféle extra papírral rendelkeznie, aki viszont harmadik országból érkezik, annak munkavállalási engedélyt kell intéznie.

Ez most komoly? Kiderítettük, mennyiért mennének el idénymunkásnak a magyarok

Vannak, akik semmi pénzért nem hagynák el az országot.

Flóra lassan 8 éve dolgozik sales office pozícióban egy mezőgazdasági eszközöket és inputanyagokat forgalmazó cégnél. Mint mondta, országosan terítenek, farmoknak, faiskoláknak, parkoknak, golfpályáknak, kertészeti árudáknak és magánszemélyeknek is. A bolt árukészletében az egérfogótól a palettás műtrágyáig minden megtalálható, valamint vannak mezőgazdasági és kertészeti tanácsadóik is, ők végzik a munka nehezét, Flóra a bejövő hívásokat kezeli, kisebb-nagyobb tanácsadással (rovarirtó, gyomirtó, biológiai kontroll), ha épp arra van szükség. Otthon agrármérnöknek tanult, de a diplomát már nem szerezte meg, és bár a főnöke bátorítja a továbbtanulásra, nem folytatta azt a képzést. Ugyanakkor már a harmadik tanfolyamot végzi, céges támogatással. Flóra beszélt arról is, hogy nyelvvizsgája nincs, autodidakta módon tanulta meg az angol nyelvet, és 2006-ban tolmácsnak ment ki Írországba, egy fuvarozócéghez. A mostani munkahelyéről elmondta, hogy meglehetősen régimódi, de a főnöke pont így szereti. Flóra rámutatott, hogy Írország kis ország: a cég, ahol dolgozik 1979 óta működik, de sofőrrel és targoncással együtt is csak 17 főből áll, pedig országosan ismertnek számít az ágazatban, több ezres vevőkörrel rendelkeznek.

Írországban az agrárágazat, ha nem is annyira, de a kertészeti es golfpálya-karbantartás meglehetősen belterjes, szegről-végről "mindenki ismer mindenkit".

Flóra eredetileg irodai értékesítési adminisztrátornak jelentkeztem a céghez, ő az első és azóta is egyetlen nem ír nemzetiségű kolléga, de származás nem számít a cégnél, csak a biztos nyelvtudás legye meg. Ennél a vállalatnál még "kihalásos alapon" mennek a dolgok, felvétel csak akkor van egy pozicióra, ha egy kolléga nyugdíjba megy, vagy felmond. Flóra is így került be, és mindenki más is, aki utána érkezett. A cég létszáma amúgy 2 fővel kevesebb lett az elmúlt 8 év során. A pozícióra amúgy 8-an jelentkeztek, ebből egyedül Flóra volt külföldi, aki úgy látja, hogy az az agráregyetemnek és a számítógépes tapasztalatának köszönheti az állást. A pozícióra az agrár/kertészeti szakirányú végzettség nem volt feltétel, de előnyt jelentett, azóta viszont többször is volt lehetősége továbbképzésre, és a cég állta a tanfolyamok költségeit. Flóra elmondása szerint soha semmi hátránya nem származott a diploma vagy a nyelvvizsga hiányából, hacsak az nem, hogy a megfelelő szakirányú végzettség (növényvédelmi szaktanácsadó) nélkül nem tölthet be magasabb értékesítői pozíciót. Ennél, illetve az agronómusi pozíciónál feltétel a szakirányú diploma, ugyanakkor ezekkel a pozíciókkal magasabb fizetés is jár, de meg is kell érte dolgozni, ezek a kollégák a szezonban reggel 6 órától akár este 10-ig is folyamatosan úton vannak, farmokat, faiskolákat, sportpályákat látogatnak, és a feladataik közé tartozik a talajanalízis, az állományfelmérés, a növényvédelmi tanácsadása és a termékek a vevőkhöz való eljuttatása is. A nagy- és kiskereskedelmi viszonteladókkal Flóra és a többi irodai asszisztens foglalkozik, ők intézik a termékválasztást, az alapvető tanácsadást, a rendeléseket és a számlázást. Flóra elmondta, hogy ennél a cégnél ő havi szinten 3000 euró felett keres, ami már 1 millió forint feletti fizetést jelent a jelenlegi árfolyamon. A kezdőfizetése ennél jóval kevesebb volt, de teljesítményarányosan növekedett, valamint van egy bónuszrendszer is az eladások után.

A munkaerőhiány rendkívül komoly probléma, ami az agrár- és a kertészeti ágazatban is egyaránt jelen van. Az írországi fizetések csábítóak, a munka azonban sokkal keményebb, mint azt elsőre gondolná az ember - tette hozzá Flóra, aki szerint az is nehézség lehet külföldiként, hogy az írek - legalábbis eleinte - eléggé zárkózottak tudnak lenni. Sokat kell dolgozni ahhoz, hogy az ember elérje az egyenrangú pozíciót külföldiként. Az ír akcentusok pedig külön említést érdemelnek, ugyanis Flóra szerint egészen szürreális élmény tud lenni, ha egy Cork vagy Kerry megyei gazdálkodóval kell beszélnie, akár telefonon, akár személyesen. A munkaerőhiány egyébként annyira súlyos, hogy a kertészeti ágazatban már kötéllel kell fogni a kétkezi munkásokat, a faiskolai és tájrendező dolgozókat, a fizetés ezeknél az állásoknál viszont nem túl csábító: 12-13 eurós órabér az ajánlat (ami, mint azt fentebb már láthattuk, átszámolva 762 ezer forintos fizetést jelent), de ezért esőben-szélben kint kell dolgozni a terepen. Flóra elmondása szerint a gazdák és a tájrendezők is rendkívül túlterheltek. Emellett az elmúlt 2 évben az egyes áremelések (glifozát, nitrogén, acéltermékek) komolyan megszorongatták az ágazatot, és a bérek nem tudtak lépést tartani más szektorokkal.

Flóra beszélt arról is, hogy Írországban a legnagyobb gond jelenleg a lakásválság: egyszerűen nincs kiadó bérlemény, nemhogy megfizethető áron, de leginkább semmiféle áron. Az ír kormány nem védi a bérlőket, ezért hiába keres valaki 2-3 ezer eurót havonta, ha a főbérlő ugyanennyire emeli fel az albérlet árát. Egy 2-3 ezer eurós albérlet - már ha van - mellett pedig még ott van a rezsi, az étkezés, az autó fenntartásának költségei. Így hiába van munkaerőhiány évek óta, a lakhatási válság teszi tönkre az országot - mondta Flóra, aki szerint ha valaki most tervezne kiköltözni, annak nagyon optimistának és munkamániásnak kell lennie, valamint komoly anyagi tartalékkal és elszántsággal kell rendelkeznie.

15 éve még minden sokkal könnyebb volt. Most munkát találni napok kérdése, albérletet hónapoké.

Flóra beszélt arról is, hogy a farmok támogatására mindent megtesz az ír kormány, ám a parkok és golfpályák karbantartásában valahogy több pénz jut. Írországban a jövő a biológiai kontrollé és a bio-növényvédőszereké. Minden évben csökkennek az engedélyezett kemikáliák, és lassú tempóban ugyan, de egyre inkább keresettek a nem-kémiai megoldások.

Arra a kérdésre, hogy inkább a kis gazdaságok, vagy a nagyobb farmok vannak-e többségben Írországban, Flóra elmondta, hogy tradicionálisan a családi farmok jellemzőek, a pár hektártól a több száz hektárig terjedő földmérettel. A helyi kistermelőktől szerzi be az áruit a Tesco vagy a Lidl is, ha teheti, hiszen olcsóbb a helyi, mint az import. Az ír történelem egybeforrott a családi gazdálkodással, es nagyon büszkék is a saját termelésű élelmiszerre. Ez szerencsére meg mindig inkább jellemző, mint a nagyvallalatok jelenléte. Jelen van ugyan a Bayer, a Syngenta és a BASF, de inkább csak a különleges éghajlat miatti kutatói minőségben.

Ami nagy területen megy, az a zab, a téli árpa, a rozs, a tritikálé, a burgonya, a karórépa, a sárgarépa, a paszternák, a póréhagyma, a káposzta, a brokkoli és a friss salátafélék termesztése, az üvegházakban pedig uborkát, paradicsomot és szamócát termesztenek. Emellett jelentős az almatermesztés is, ami a cider alapanyaga. A kis gazdaságokban vegyes üvegházas zöldségtermesztés folyik, valamint pár hektáron gyökérzöldség - mondta Flóra, aki hozzátette azt is, hogy Írországban a marhahús minősége elképesztő, a legelőgazdálkodás és a silózás is nagyon megy, nem beszélve a tejgazdálkodásról és a birkatenyésztésről.

Az emberek kifejezetten szívesebben veszik az egyszerű hazai termékeket, az ír nép pedig majdhogynem tradicionalista (hús, hal, krumpli), és bár a fiatalabb korosztály kísérletezőbb, az idősebbek szigorúan a klasszikusat és a hazait keresik a boltokban. Az íreket megtépázta a történelem, inkább óvatosak és hagyománypártiak. És nem ismerik a túrót, ami botrány ilyen jó minőségű tej mellett!

Arra a kérdésre, hogy megfigyelhetők-e a klímaváltozás hatásai Írországban, Flóra elmondta, hogy az éghajlat a enyhe és csapadékosból szárazabbá és melegebbé vált az elmúlt 15 évben. Télen eddig sem voltak nagy hidegek, de nulla fok alá már csak a hegyekben és az ország északi részén megy a hőmérséklet. Komolyabb havazások utoljára 2010-ben és 2018-ban voltak, közöttük semmi. De a nyarak is sokkal szárazabbak lettek, a napsütés pedig erősebb. Az ír mezőgazdaság viszont még mindig nincs felkészülve az öntözésre, pedig egyre kevesebb a csapadék. 2021-ben először kellett öntözési és kocsimosási tilalmat bevezetni júliusban, amikor 6 hétig nem esett az eső - mesélte Flóra, hozzátéve, hogy az őszi viharszezon is újdonságnak mondható. A trópusi Amerikából érkező viharok az utóbbi időszakban már nem csak Írország délnyugati sarkát tarolták le, hanem az egész szigetet.

Látható tehát, hogy Írországban különösebb szakirányú végzettség és nyelvvizsga nélkül is jól fizető álláshoz lehet jutni az agráriumban és az élelmiszeriparban, feltéve, hogy az ember ténylegesen beszél angolul és hajlandó keményen dolgozni. A komoly munkaerőhiány miatt napok alatt lehet állást találni, ám a lakhatási válság komoly megpróbáltatásokat ró mind az új álláskeresőkre, mind a régóta kint élőkre. Az Agrárszektor korábban már korábban is kérdezte a külföldön élő és az ágazatban dolgozó magyarokat tapasztalataikról, és beszámolt a hollandiai, az olaszországi és a spanyolországi lehetőségekről.