Az idén lépett életbe az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája, amely jelentős szabályozási változásokat hozott. Mennyire nehezíti ez meg a gazdálkodók támogatáshoz jutását?

Hollósi Dávid: Elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor a növénytermesztésben a termelési költségek egyre kisebb hányadát képviseli a normatív támogatás. Tíz évvel ezelőtt átlagos vetésszerkezet mellett a támogatás a termelési költség körülbelül egyharmadát jelentette, most egyhatodát-egyhetedét teszi ki. A másik lényeges változás, hogy a hektárra vetített területalapú összegeket nem kapják meg teljes mértékben alaptámogatásként a gazdák. Ehhez már hozzászokhattunk a korábban bevezetett zöldítésnél, most pedig életbe lépett az úgynevezett agro-ökológiai program is, amely az ügyfeleknél számtalan kérdést vet fel. Nem biztos például, hogy a részletszabályokkal és a jogosultsági kritériumokkal mindenki tisztában van. Az előírásokra ugyanakkor nagyon oda kell figyelni, mert százszázalékos támogatásmegvonás járhat akkor, ha valaki az általa vállalt szabályozási elemeket nem tartja be.

Az utóbbi időszakban a hazai agrárium működésében fontos szerepet töltött be az agrártámogatások banki előfinanszírozása, amelynek révén a termelők a támogatások tényleges folyósítása előtt hozzájuthattak a nekik járó összegekhez. Kockázatosabbá teszik-e az új KAP-szabályok az előfinanszírozást?

Hollósi Dávid: Igen, és ezért is van szükség olyan banki szakértelemre, amellyel egyértelműen meghatározható, mi illeszkedik a finanszírozási struktúrába. A MBH Bank május elején elnyerte végső jogi formáját, amelyben az Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág önálló, stratégiai ágazatként szerepel. Továbbra is fontos szegmensnek tartjuk ezen belül, hogy a támogatásokat miként és milyen formában előfinanszírozzuk az ügyfeleknek. Ezt a feladatot a jogelőd tagbankok, a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank, amelyek egyesüléséből az MBH Bank létrejött, korábban különböző módokon látták el. A Takarékbanknál például az előfinanszírozást alapvetően hitelkonstrukcióval oldottuk meg, míg a megújult stratégia szerint mostantól inkább faktorálással végezzük az új bankon belül, amit támogat, hogy az eddig önállóan működő Takarék Faktorház is beolvadt. Az új uniós támogatási ciklus most kezdődött, és ez jó alkalmat teremt arra, hogy az új támogatási szabályozást harmonizáljuk az MBH Bank indulásával, az új faktoringterülettel, illetve az agrárüzletágunk végső formájának kialakításával.

Molnár Tamás: Az új termékünk megalkotásánál arra törekedtünk, hogy az agrártámogatás-előfinanszírozást választó ügyfeleknek csak egyszer kelljen szerződést kötniük a bankkal. Tehát itt éveken átívelő, lejárat nélküli megállapodásról van szó, amelynek megkötése után a gazdálkodóknak csak egy kérelmet kell kitölteniük, ha támogatási előfinanszírozáshoz szeretnének jutni, és a szükséges mellékletek benyújtásával, a szerződés feltételeinek teljesülésével napokon belül a számlájukra kerülhet a pénz. Március óta vezetem az MBH Bank Faktoring és Üzletfinanszírozási Igazgatóságát, előtte pedig tíz évig egy másik nagy banknál felügyeltem ugyanezeket a szegmenseket.

Egyértelműen az a célunk, hogy e területen is piacvezetők legyünk, és ehhez szeretnénk megfelelő kiszolgálást nyújtani az agrárügyfélkörünknek.

Az agrártámogatások előfinanszírozása az elmúlt években népszerű banki termékké vált, és jelentős verseny alakult ki a pénzintézetek között, de a hitelezési feltételeket mára itt is megváltoztatta, hogy látványosan módosult a hazai makrokörnyezet. A gazdálkodók ma milyen kondíciók és költségek mellett finanszíroztathatják meg támogatásaikat?

Molnár Tamás: Az új rendszer most indult, és az első folyósítások a közeljövőben meg is kezdődhetnek. Az MBH Bank az agrártámogatások jelentős részénél biztosít előfinanszírozási lehetőséget, amely a növénytermelés, az állattenyésztési és akár az erdészet normatív jogcímeire egyaránt kiterjed. A termék mindössze három előre tervezhető költséggel jár: szerződéskötéskor néhány tízezer forintos díjat kell fizetni, amelyet idén elengedünk, hogy ezzel is segítsük a gazdákat. Ezen túl támogatásonként egyszázalékos folyósítási jutalékot kell fizetni, valamint a kamatot. Az új rendszerben az ügyfelek megkapják az adott támogatástípushoz kapcsolódó előfinanszírozási mértéket, de a kamatfizetést csak akkor kell teljesíteniük, ha a Magyar Államkincstár a támogatási összeget számukra kiutalja. Azaz az ügyfeleket nem kötelezzük havi vagy negyedéves kamatfizetésre, hanem akkor kell törleszteniük, amikor támogatásaikat megkapják. Ahogy már említettem, az indulással egyidejűleg akciót is hirdettünk, amelyben idén elengedjük a keretszerződés éves díját, vagyis most ingyen lehet velünk szerződni. Olyan rendszert építünk ki, amely az ügyfelek e-mail-címére azonnali értesítést küld, ha előfinanszírozási ügyleteikkel kapcsolatban bármilyen pénzügyi tranzakció történik.

Hollósi Dávid: Az Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágnál országszerte elérhető Agrárcentrumokat üzemeltetünk, ahol el lehet indítani az előfinanszírozási kérelmeket. A célunk az, hogy ne csak a dokumentáció és az átfutás váljon gyorsabbá, hanem a termék árazása is egyszerű struktúrájú legyen, hogy az ügyfelek számára könnyen nyomon követhető, érthető és előre tervezhető költségekkel járjon. A mai kamatkörnyezetben igyekeztünk olyan terméket kialakítani, amely a gazdálkodóknak is elviselhető terhet jelent. Az a jó ebben a finanszírozási formában, hogy a díjat a kihasználtság alapján kell kiszámolni. A felvett összeg addig kamatozik, amíg nem érkezik meg a támogatás. Ezt azután haladéktalanul elszámoljuk a hitel visszatörlesztésére, a fennmaradó összeget pedig jóváírjuk az ügyfél számláján.

Az elmúlt két-három évben az agrárpiacokon olyan hatalmas változásoknak lehettünk tanúi, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők likviditási helyzetét. Hogyan látják, elsősorban mely vállalkozásoknak lehet szükségük támogatási előfinanszírozásra?

Hollósi Dávid: Annyira gyorsan változik a piac, hogy mi is kíváncsian várjuk, milyen mértékben fogják az idén előfinanszíroztatni támogatásaikat a gazdák. Alapvetően a szántóföldi növénytermesztők és az állattenyésztők azok, akik nagymértékű normatív támogatásra jogosultak. Az ügyfelek likviditási helyzete nagyon komoly szórást mutat, hiszen például az Alföldön sokan szenvedtek tavaly súlyos aszálykárokat, így most szükségük lehet idei támogatásaik előfinanszírozására. Ráadásul az aszálykáros Agrár Széchenyi Kártya program március 31-én lejárt, de sok ügyfél kérelme maradt függőben, akikkel együtt mi is bízunk a lehetőség meghosszabbításában. A Dunántúlon ugyanakkor inkább azt látjuk, hogy nagyon sokan beraktározták az egyébként jó múlt évi termést, majd januárban zuhanni kezdtek a terményárak, így a gazdálkodók az árut nem adták el, és most óriási készleteken ülnek. Az előfinanszírozás nekik is jó megoldás lehet, ha likvid pénzhez akarnak jutni, amíg a gabona a raktárakból ki nem ürül. Az állattenyésztésben pedig például azt érzékeljük, hogy a tavalyi rekordok után most bezuhantak a tejárak, így ennek az ágazatnak is csökken a jövedelmezősége. Bár a sertés- és a baromfiágazat némileg jobb kondícióban van, itt is vannak olyan jogcímek, amelyeket elő lehet finanszíroztatni. Az üzemméretet tekintve a kisebb termelőkre jobban számítunk, mivel a nagyobbaknak tőkeerősebbek, így likviditásuk is jobb.

Úgy gondolom azonban, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a támogatások előfinanszíroztatása minden agrárszereplő számára olyan kiegészítő megoldás lehet, amelyet ebben az évben érdemes lehet meglépni.

Molnár Tamás: Nyilvánvaló, hogy a piacon mindenkinek pénzre, likviditásra van szüksége. A támogatás-előfinanszírozás pedig az egyik legkönnyebben hozzáférhető termék a banki szolgáltatások között. Aki keretszerződést köt, gyors likviditásfinanszírozáshoz juthat, és ezt a lehetőséget akkor veheti igénybe, amikor a pénzre szüksége van. Ráadásul nem kell egy banki hitelkérelemmel várakoznia, ameddig arról döntés születik.

Az MBH Bank létrejöttével önök egyértelműen azt deklarálták, hogy vezető szerepre törnek a hazai agrárhitelezésben. Milyen stratégiai célokat fogalmaztak meg a következő évekre?

Hollósi Dávid: Piacrész alapján az agráriumban, illetve a szélesebb értelemben vett agrobizniszben az MBH Bank vezető szerepet tölt be. A piacot meghaladó növekedést szeretnénk elérni minden évben. Tavaly ez több mint 20 százalékpontos és 100 milliárd forintot meghaladó bővülést jelentett. Ma az agrárium hitelállományának 30-32 százalékát birtokoljuk, és ezt szeretnénk továbbfejleszteni körülbelül 35 százalékig a következő két évben. Ennél azonban még fontosabbnak tartom, hogy gyorsan tudjunk reagálni az ágazati igények változásaira. Célunk az is, hogy ügyfélkörünknek több szakmai támogatást adjunk, közreműködjünk támogatásaik kiszámításában vagy például meghatározó elemzéseket készítsünk a számukra. Emellett létrehoztuk nagyvállalati csapatunkat is, amely a tízmilliárd forint feletti éves árbevételű hazai vagy Magyarországon működő külföldi agrár- és élelmiszeripari vállalatokat szolgálja ki. Nagy hazai bankként több mint kétmillió hektárnyi termőterülettel állunk kapcsolatban, ezért kötelességünk is, hogy az agrárhitelezésben zászlóshajók és piacvezetők legyünk.

Képek forrása: Stiller Ákos