Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Véget ért az arany évtized a magyar mezőgazdaságban. Az utóbbi időben számos, egymás hatását erősítő tényező változása nehezíti a hazai vállalkozások működését. Átalakulnak a klimatikus viszonyok: hőhullámok, a csapadék megváltozó eloszlása, eltolódó vegetációs időszak, gyakoribb és erősebb fagykárok, évente átlagosan 2,4 centimétert csökkenő talajvízszint, és az utóbbi húsz évben 6-14 százalékkal növekedett UV-sugárzás állítja kihívás elé az agráriumot - olvasható az Erste közleményében. A talaj termőképessége kritikus szintre süllyedt. A degradáció mezőgazdasági talajaink több mint 90 százalékát érinti, mára elvesztettük a termőréteg felét - hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
Várhatóan a piaci környezet is tartósan átalakul. Az Európába irányuló ukrán szállítások felfutásával a Magyarországra importált búza mennyisége 2022-ben az egy évvel korábbi 2,5-szeresére ugrott, míg idén eddig további 14 százalékkal nőtt. A kukorica esetében ezek a számok tavaly 3,5-szeres bővülést, míg 2023-ban 80 százalékos emelkedést mutatnak. A vállalkozásoknak a romló munkaerő-ellátottsággal is meg kell küzdeniük: a KSH adatai szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma négy éve csökken, miközben a gazdák 37 százaléka 65 év feletti. Mindeközben a magasabb kamatkörnyezet miatt dráguló finanszírozás is komoly kihívást jelent a cégek számára, melyek ezért most megfontoltabban vesznek fel hitelt, a beruházások finanszírozása helyett jelenleg elsősorban forgóeszközhitelre van igény.
A környezetileg fenntartható, regeneratív, precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás, a technológiai fejlesztések messze nem elegendőek ahhoz, hogy a jövedelmezőség stabil maradjon. A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához át kell alakítani a kínálati palettát, növelni szükséges az egységes tételek méretét, és emelni a tárolás-értékesítés színvonalát. A gazdák az utóbbi időszakban a túlkínálat okozta áresésekre rendre a tömegtermékek termelésének növelésével reagáltak. A mezőgazdasági tömegcikkek termelése évről-évre dönti a történelmi csúcsokat. Ennek súlyos ára van a költségek emelkedése, a talaj termőképességének romlása, a jövedelmezőség szűkülése, és a fenntarthatóság szempontjából.
A költségek emelkedése és a csökkenő felvásárlási árak kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képességére. Ennek idei számszerűsítésére még várni kell, de valószínűleg csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat. Az új agrártámogatási rendszer szemlélet- és szerkezetváltásra kényszeríti a gazdákat. A fenntartható termelés felé való elmozdulás terén, a piaci stratégiák továbbfejlesztésében azonban a mezőgazdasági vállalkozásoknak segítségre van szükségük.