Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik
- írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Bige László: kilencvenhárom év után befejezte munkásságát a Nitrogénművek
A 24.hu szerint a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Azt azonban tudni kell, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. Hazánkban a műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa: az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.
Tehát ennek a három szektornak lehet a legnagyobb teher a Bige által tagdíjként emlegetett biztonsági készletezési díj. Ez a díj valójában egy fogyasztási adó típusú hozzájárulás, ami azt jelenti, hogy minden versenypiaci, vagyis nem lakossági földgázfelhasználónak továbbszámlázzák a kereskedők, így azt a gázdíjába beépítve kell a cégeknek megfizetniük. Ilyen készletezési díjat egyébként egyik európai országban sem fizetnek az alapanyag után, vagyis a nemzetközi versenyben a magyar szereplők hátrányba kerülnek. A megemelt készletezési díjbevételek megközelítőleg negyedét a Nitrogénművek Zrt. fizeti az idén.
