Egyelőre nem világos, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a Nitrogénművek valóban nem indítja újra a termelést. Mint ismert, a cég elnök-vezérigazgatója, Bige László az Agrárszektornak elmondta: a széndioxid-kvótákra kivetett terhek miatt veszteségessé vált a műtrágya gyártása, ezért felhagy a tevékenységgel.

Bige László: kilencvenhárom év után befejezte munkásságát a Nitrogénművek

Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.

Annyi biztos, hogy a hazai gyártás megszűnése nem kedvez a tervezhetőségnek. Már a műtrágya alapanyagaként szolgáló földgáznak is elég volatilis volt az ára az elmúlt években, akár éven belül is hihetetlen mozgásokat láttunk. Ha ezentúl külföldről hozzuk be a készterméket, akkor abban még az euró és a dollár árfolyamának bizonytalansága is jelentkezik.

Vagyis azzal, ha nincs magyar műtrágyagyártás, a termelők kockázata növekedhet. Egyes termékekben 60 százalékos részesedéssel rendelkező gyártó kiesése jelentős piaci átalakulást jelent.

Negatív hatások

Raskó György szerint a következmények egyértelműen negatívak lesznek. Az agrárközgazdász – aki maga is termelő – kérdésünkre elmondta, hogy rendszeresen vásárolt a Nitrogénművektől, és szerinte ez a legjobb minőségű nitrogénműtrágya, ami a piacon kapható. A szakember úgy tudja, hogy a hazai termelők mintegy 60%-a a péti vállalkozás termékeit használta. Elmondta:

Nincs más magyar cég, ami műtrágyát gyártana, így a jövőben az ágazat szereplőinek importból kell majd beszerezniük a tevékenységük folytatásához szükséges mennyiséget.

Az agrárközgazdász szerint ez egy hatalmas érvágás lesz a magyar növénytermelőknek, mivel egy, a GDP-hez jelentősen hozzájáruló vállalkozásról van szó, amely a működőse során komoly hozzáadott értékkel rendelkező terméket állított elő. Raskó György beszélt arról is, hogy a vállalat közvetlenül mintegy 5-600 főt foglalkoztatott, ehhez jönnek még a közvetítők. Ha ezeknek az embereknek megszűnik az állása, akkor az egy jelentős munkanélküliségi problémát fog generálni egy olyan térségben, ahol nincs más hasonló jellegű és kaliberű munkáltató.

A szakember szerint, bár most még mindenki meg van döbbenve, ha ez elmúlik, elképzelhető, hogy a valóságos roham indul majd a még meglevő készletekért.

Az agrárközgazdász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy leghamarabb tavasszal lesz szükség nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágyára a fejtrágyázásokhoz. „Addig viszont még van 5-6 hónap, ennyi idő alatt ki lehet építeni a megfelelő kapcsolatokat” – mutatott rá Raskó György.

Az agrárközgazdász emlékeztetett, a vállalkozás a Genezis cégcsoport része, amely – a műtrágyák mellett – vetőmagok, zöldtrágya növények és termények kereskedelmével, valamint szállítmányozással és szaktanácsadással is foglalkozott. Ha ez megszűnne, az hátrányos lenne az egész magyar mezőgazdaság számára.

Égnek a telefonvonalak

Hasonlóan látja a helyzetet Szabó Lehel, a Sprinter Agroport Kft. ügyvezetője. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy a bejelentés megkavarta a piacot, könnyen lehet, hogy januárig égni fognak a telefonvonalak a termelők és a kereskedők hívásaitól. Szabó Lehel szerint ugyanakkor lehet egy kis piaci taktika is a Nitrogénművek döntése mögött.

Ha megnézzük ezt az évet, láthatjuk, hogy a tavalyihoz hasonlóan ez is kaotikus volt. A terményárak leestek, a műtrágyák azonban megdrágultak és áramlik be a külföldi termény az országba. A hazai termelők jó esetben nullszaldósra tudják kihozni ezt az évet, de sokan idén is veszteségesek lesznek

– mondta Szabó Lehel.

Van még remény?

A szakember szerint most mindenkinek hozzá kell nyúlnia a tartalékaihoz, hogy meg tudja venni a következő szezonra a szükséges műtrágyamennyiséget. Az árak pedig – a bejelentés hatására is – emelkedni fognak.

Ennek ellenére Szabó Lehel úgy gondolja, hogy január-február környékén valamilyen úton-módon újra fog indulni a termelés a pétfürdői gyárban.

Az ügyvezető szerint a jelenlegi helyzetben a kereskedőknek is jól meg kell gondolniuk, hogyan reagáljanak a helyzetre. A tavalyi év tapasztalatai alapján a kereskedők nem akarnak bevásárolni a drága műtrágyából, mert ha annak később lemegy az ára, akkor ismét komoly pénzeket bukhatnak rajta. A gazdák pedig ugyancsak nem szeretnének drága műtrágyát vásárolni, mert ha jövőre is alacsonyak maradnak a terményárak, akkor ők ismét veszteségesek lesznek.

A legtöbben várni fognak, nagyon óvatosak lesznek. Áru eddig is volt, ezután is lesz

– tette hozzá Szabó Lehel.

A Sprinter Agroport Kft. ügyvezetője szerint a következő időszak egyfajta vízválasztó lesz a magyar mezőgazdaságban. 2024-ben várhatóan sok kereskedő és rosszul termelő gazdálkodó fog felhagyni a tevékenységével.

Beláthatatlan következmények

Egyelőre hitetlenkedését fejezte ki lapunknak egy ismert termelő, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője is. A növénytermesztéssel és állattartással egyaránt foglalkozó cégvezető szerint van még esély az újraindulásra.

Nem tudom elképzelni, hogy ténylegesen és tartósan leálljon a Nitrogénművek Zrt. 93 év után, szerintem ez nem opció. Az lehetséges, hogy időlegesen befejezik a működést, akár karbantartás miatt, de olyan nem lehet, hogy Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata leáll. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek.