Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egész Európában komoly gondokat okozott a gázárak emelkedése a műtrágyagyártásban, és mivel a legfontosabb alapanyag, az ammónia gáz, augusztus végére eltűnt az Európában működő gyártókapacitások több mint 70 százaléka. Van aki tudta folytatni a tevékenységét, csak csökkentett üzemmódra váltott, mint például a norvég Yara, míg a marosvásárhelyi Azomures már június végén bejelentette, hogy határozatlan ideig nem gyárt több ammóniát, és a műtrágyatermelésüket a korábban felhalmozott készleteik felhasználásával oldják meg. A brit CF Fertilisers UK ugyanakkor a teljes leállás mellett döntött, Litvánia egyetlen nitrogénműtrágya-gyártója, az Achema szintén, és teljesen leállt nyáron a magyarországi Nitrogénművek is.
A Nitrogénművek pétfürdői üzemében napi szinten 4 ezer tonna pétisót tudnak legyártani, vagyis a leállás óta eltelt három hónap alatt mintegy 368 ezer tonna tápanyag esett ki. Ezt a vállalat szerint már nem lehet pótolni, hiszen műtrágyázni elsősorban vetéskor kell, viszont a gazdák az őszi-téli időszakban vásárolják fel a következő trágyázási időszakban felhasználandó tápanyagot. A gazdák egyébként október elején 30-50 százalékkal kevesebb anyagot vettek, mint általában, köszönhetően a magas áraknak. Az európai gazdák amerikai importtal próbálták pótolni a kiesett anyagmennyiséget, ám ezzel nem lehet kompenzálni a kiesett termelést - mondta a HVG-nek Bige Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója.
A kikötők kapacitása, a szárazföldi logisztika, a készletfinanszírozás mind korlátozottan áll rendelkezésre, nem beszélve az exportáló régiók geopolitikai és piacszabályozási kockázatairól. Emellett az is aggasztó, hogy a hazai import elsősorban karbamid formában érhető el a piacon, ennek viszont a hatékonysága és a környezeti lábnyoma is jelentősen kedvezőtlenebb a pétisóhoz képest. Most ennek a terméknek a felhasználási aránya nő, a karbamid felfutó behozatala azonban problémás, mert kockára teszi az elmúlt évek mezőgazdasági fejlődését.
- közölte Bige Zoltán.
Kegyetlen áremelkedés sújtja a magyar gazdákat: meddig tarthat még a drágulás?
A Nitrogénművek tájékoztatása szerint nem is az a leglényegesebb tényező, hogy olcsó-e a gáz vagy drága, hanem az, hogy a vetési szezon tapasztalatai alapján jelentős műtrágyakereslet lesz a piacon, és mivel jelen mezőgazdasági berendezkedés mellett a termék nélkülözhetetlen, azt például a 180 euró/megawattórás gázár mellett is megéri gyártani. A cég úgy gondolja, a piac ezt a szintet is el fogja fogadni, hiszen hiányról fogunk beszélni a szezonban.
Az árak rendkívüli volatilitása az, ami nem kezelhető. Elsősorban tehát a gázáraknak stabilizálódniuk kellene. Emellett a határidős piacokon megfelelő likviditás szükséges, hogy egy újraindításnál biztosítani lehessen a költségek szinten tartását. A likviditás elsősorban a spot, vagyis napi piacon van Európa-szerte, mert a korábbi árrodeó miatt az energiakereskedők a határidős piacokon továbbra sem aktívak, és a bankok is óvatosan nézik az energiaigényes ágazatokat, limitálva a szükséges extra likviditási források elérhetőségét. A földgázpiaci likviditás belföldön még alacsonyabb a szegényesebb források, és a piaci szereplők száma és mérete miatt
- emelte ki Bige. Hozzátette, a Nitrogénművek azért is volt nagyon óvatos a gyár újbóli beizzításával, mert egy indulás-leállási procedúra költsége 4-5 milliárd forint.
A vállalat november elején azt közölte, hogy már készülnek az újraindulásra, amit elsősorban az tett elérhetővé, hogy jelentősen nőtt a kereslet a műtrágya iránt, de kockázatok még így is akadnak bőven. A gázárak mostanában nem hullámoznak annyira, a Nitrogénművek azonban arra számít, hogy nem fog már sokáig tartani a viszonylagos nyugalmi állapot, és a geopolitikai kockázat mellett az időjárás is napi szinten fogja befolyásolni az európai piaci egyensúlyt. Mindezek ellenére az újraindulás mellett döntöttek, ráadásul a cég szerint most már európai szinten sem kérdés a gyárak újbóli beindulása.
A felborult műtrágyahelyzet egyébként biztosan nem hagyja majd érintetlenül Európát a francia Stratégie Grains agroökonómiai kutató- és tanácsadócég szerint. Vincent Braak, a cég elemzője arról beszélt a Bloombergnek, hogy a kontinens gazdái a napraforgó helyett például nagyobb mennyiségben vetnek majd hüvelyeseket jövő tavasszal, azaz bizonyos termékeket leváltanak majd kevésbé tápanyagigényesekre. Emellett 2023-ban kevesebb kenyér és sör készülhet, de több lesz a takarmány, mert a búza és árpa műtrágya-igénye magas, kevesebb trágyázással viszont alacsonyabb minőségű termény terem, ami pedig inkább az állatok etetésére lesz megfelelő.
