Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a koronavírus-világjárvány, az ellátási láncokban jelentkező fennakadások, az energia- és az inputanyagok árának emelkedése, majd az orosz-ukrán háború hatásai jelentős változásokat hoztak az agrár- és élelmiszeriparban. 2024-ben viszont már nyugodtabbá válhat a környezet, mivel csökkentek a költségek, kiszámíthatóbbá vált a termelés. Mint fogalmazott, az idei egy átmeneti év lesz, ami megfelelő időszak a tervezésre.
2024-ben megnyílnak a Vidékfejlesztési Program első pályázatai, amelyek felhasználásában azok lesznek jó helyzetben, akik optimalizálni tudják gazdálkodásukat, csökkenteni tudják költségeiket, és fenntarthatóan tudják üzemeltetni vállalkozásukat. A cél, hogy a hatékony termeléssel a minőség felé mozduljanak el a gazdálkodók. Arra számítunk, hogy a forgóeszköz-finanszírozáson túl év végén már beruházási hitelekről is érdemben tárgyalhatunk ügyfeleinkkel
- mondta Hollósi Dávid.
A szakértő szerint a kamatok csökkenésével idén némileg már élénkülhet a hitelkereslet.
Hollósi Dávid a gazdatüntetések és tiltakozások kapcsán beszélt arról is, hogy Európában egyfajta ébredés van folyamatban. A mezőgazdaságnak újra meg kell fogalmaznia önmagát, az Európai Uniónak pedig ki kell találnia, hogy mit akar kezdeni az agráriummal. A szakember azt is kiemelte, hogy idén indul a KAP beruházási ciklusa, a rendelkezésre álló forrásokat pedig 2027-ig kell befektetni az ágazatba. Nem elkölteni kell ezeket a forrásokat, hanem hasznosan és értékesen kell lekötni őket - húzta alá Hollósi Dávid.
1500 milliárd forint érkezik az agrár- és élelmiszeripari fejlesztésekre
2024-ben megnyílnak a 2023-2027-es Közös Agrárpolitika régóta várt vidékfejlesztési pályázatai, a kormány döntésének értelmében a hazai költségvetésből a lehető legnagyobb arányban, 80%-ban társfinanszírozott vidékfejlesztési források mintegy 2700 milliárd forintot tesznek ki - hívta fel a figyelmet Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A szakember elmondta, hogy ebből 1500 milliárd forintra rúgnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, hatékonyságának növelését és fenntartható átalakítását szolgáló beruházási források, a pályázatokat az év során folyamatosan hirdetik meg.
Fontos, hogy ügyfeleink már a tervezés időszakában bevonják a bankot, mint partnert. Újdonság, hogy a kedvezményezettek várhatóan könnyebb feltételek mellett juthatnak majd támogatási előleghez, és jelentős kamattámogatás és kezességi díjtámogatás is segítheti a projektek megvalósulását. Ez megkönnyíti a projektek pénzügyi tervezését
- tette hozzá Mezei Dávid.
A szakember szerint az idei évre tervezett kamattámogatási program kapcsán elmondta, hogy ugyan még kidolgozás/egyeztetés alatt áll, de azt már most lehet tudni, hogy a teljes beruházási összeg 10%-áig fog terjedni. Mezei Dávid rámutatott, hogy szükség is lesz rá, mert nem várható a 2010-es évek kamatszintjeinek visszatérése. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője beszélt arról is, hogy az idei évben könnyebbé válhat a támogatási előlegekhez való hozzájutás, ami segítheti a pályázókat abban, hogy önerő nélkül is el tudják kezdeni a beruházásaikat.
A kiegyensúlyozott növekedési szint közelébe került az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 negyedik negyedévében 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2021 második negyedévében mért 32,1 pont volt. A mutató egy éve folyamatosan emelkedik.
Most nagyobb lépcsőfokot lépett az ágazat, de hosszú még az út az elmúlt évek nehézségeiből való kilábalásban
- értékelte az adatokat Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
A mostani érték a 2023 harmadik negyedévéhez képest 2 pontos, éves összehasonlításban pedig ezt jelentősen meghaladó, 4,1 pontos növekedést jelent. 2023 negyedik negyedévében a vizsgált 12 termékpálya mindegyikén javultak a kilátások a megelőző három hónaphoz képest, amire legutóbb 2021 végén, a koronavírus-világjárvány lecsengésekor volt példa. Több mint két év után pedig ismét vannak olyan alágazatok, amelyek elérték, sőt, meg is haladták az egyensúlyi szintnek tekintett - 3-5%-os növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő - 35 pontot: a sertés és a marha. De csak kevéssel marad el ettől a baromfi, a tojás és a tej is. Héjja Csaba kiemelte, hogy ilyen helyzet az AgrárTrend Index vezetése óta még nem fordult elő, hogy a megfigyelt 12 termékpályából az első öt állati termékpálya.
A hatékony gazdálkodás jelenthet nagy segítséget a szántóföldi növénytermesztőknek
A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése 1-1,5 ponttal javult az előző negyedévhez képest, noha az alacsony értékesítési árak és a korábbinál gyengébb jövedelmezőség továbbra is erősen befolyásolja a lehetőségeiket. Héjja Csaba szerint a búza termékpálya lehet a leginkább derűlátó: olyan napi fogyasztási cikkek alapanyagáról van ugyanis szó, amelyek iránt nem csökkent jelentősen a végső fogyasztói kereslet. Az olajos magvak és a kukorica esetében kisebb mértékű volt a javulás, de összességében így is sokkal jobb a korábbinál.
Az ágazat szereplői egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy nincs ráhatásuk az értékesítési árakra, a magyar mezőgazdaság túl kis szereplő ahhoz a világpiacon. A költségek optimalizálásában és a hatékony gazdálkodásban viszont lehet mozgásterük. A mostani körülmények ugyanakkor némileg gyorsítják a precíziós gazdálkodás terjedésének alapját jelentő szemléletváltást
- tette hozzá Héjja Csaba.
Nem jött be a magyar gazdák számítása: ők lehetnek az év nagy vesztesei
A visszajelzések szerint a vetések állapota jó, néhol kiváló, de a gazdálkodók nagyon alaposan megfontolják, hogy milyen összegben költenek inputanyagokra, elsősorban műtrágyára. „Az inputanyagoknál most erősen kínálati a piac, és a gazdák nem feltétlenül veszik meg egy tételben egész évre a műtrágyát.” Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői szerint árverseny kialakulása várható a vetőmag-, műtrágya- és egyéb inputanyagértékesítők között, ami rövid távon az árszínvonal enyhe csökkenéséhez vezethet.
Leállt a műtrágyapiac: jobb időkre várnak a termelők
2024-ben még inkább felértékelődik a kiszámíthatóság és a tervezhetőség az elemzők szerint: megfontoltság lesz jellemző erre az évre, a beruházási kedv egyelőre alacsony a szántóföldi növénytermesztők körében, amiben meghatározó szerepe van annak, hogy a korábbinál alacsonyabb szinten vannak a tartalékok a termelők egy részénél.
A szakértő ugyanakkor beszélt arról is, hogy megjelent és látható egy szemléletváltás, szemléletváltozás a termelők között.
A kiegyensúlyozott piac támogatja az állattenyésztést
Az elmúlt időszak az állati termékek előállítóinak kedvezett a magyar mezőgazdaságban. A takarmányárak a két évvel ezelőtti szintre mérséklődtek, és az élőállat értékesítési árak ugyan csökkennek, de így is kifejezetten kiegyensúlyozott most a piac.
Több termékpálya is az egyensúlyi szint közelében van, nincs köztük érdemi különbség
- mondta Héjja Csaba.
A szakember beszélt arról is, hogy a sertés termékpályán magasabbak a malacárak, de ez szezonális hatás, az irányadó nemzetközi árak stabilizálódni látszanak. A baromfi esetében van némi félelem a tavaszi madárinfluenza-szezontól, értékesítési problémák jellemzően azonban nincsenek.
A tej esetében az árak felfelé mozdultak a 2023 közepén tapasztalt mélypontról, és segíti az ágazatot, hogy 2022-vel ellentétben kellő mennyiségű takarmányt tudtak termelni maguknak.
Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan már nem tudnak mit tenni
A kertészeti ágazatok a kivárásra játszanak
A kertészeti termékpályák és a szőlő-bor ágazat 2023-ban nem tudott jelentős áremelést érvényesíteni, ugyanakkor költségeik sem lettek sokkal magasabbak. A zöldségtermesztők hagyományosan jobban tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz, mint a gyümölcstermesztők, de a folyamatosan javuló gazdasági környezet révén összességében a gyümölcstermesztők helyzetértékelése is eddig nem látott magas értékre emelkedett az MBH AgrárTrend Indexben.
A szőlő-bor ágazat számára kedvező lehetőségek nyílhatnak az exportpiacokon az idei szezonra a lédig szegmensben, ugyanis a spanyol és az olasz versenytársak komolyabb terméskiesést szenvedtek el. A borfogyasztás világszerte csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években, viszont az elkövetkező időszakban némi javulás várható ebben a bank szakértői szerint. A szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az elmúlt időszakban a megnövekedett infláció és a magas élelmiszerárak miatt a bor egyfajta luxustermékké vált, ami az elsők között kerül ki a fogyasztói kosárból, ha a kiadások csökkentéséről van szó.
Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban minden adott volt ahhoz, hogy az ágazat szereplői nyereséget realizáljanak. Mostanra azonban változott a helyzet, és a termelőknek el kell kezdeniük kitalálni, hogyan tudnak támogatás nélkül is nyereséget termelni, mert nem lehet csak támogatásokból megélni.
