Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2023-ban az Európai Unió és a világ többi része közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmének - import és export - értéke 410,9 milliárd eurót tett ki. Ez összességében 13,5 milliárd euróval kevesebb, mint amekkora 2022-ben volt, amikor is az EU agrár-külkereskedelme 424,4 milliárd eurót tett ki. Ez mintegy 3,2%-os csökkenésnek felel meg - olvasható az Eurostat oldalán. Az elmúlt évben az EU összesen 228,6 milliárd euró értékben exportált és 182,3 milliárd euró értékben importált mezőgazdasági termékeket, ami 46,3 milliárd eurós többletet eredményezett. Míg a kivitel értéke 2022 és 2023 között stabil maradt, a behozatal értéke érezhetően, 6,8%-kal csökkent.
Folyamatosan növekszik az uniós külkereskedelem
A statisztikák azt mutatják, hogy 2013 és 2023 között az Európai Unióban a mezőgazdasági termékek kereskedelme 56,2%-kal nőtt, vagyis 263,1 milliárd euróról 410,9 milliárd euróra. Ez lebontva egy 4,6%-os átlagos éves növekedésnek felel meg. Az Eurostat által vizsgált időszakban elmondható, hogy az export növekedése gyorsabb, éves szinten 4,7%-os volt, szemben az importéval, amely átlagosan 4,4%-kal emelkedett ez idő alatt.
Az exportot tekintve az Egyesült Királyság volt a legfontosabb partnere az EU mezőgazdasági termékexportjának: ennek 22%-ában részesedett, ami 48,6 milliárd eurónak megfelelő összeget jelent. Az Egyesült Királyságot az Egyesült Államok követte, 12%-kal, ami 27,5 milliárd eurónak felel meg, majd Kína, 6%-kal és 13,5 milliárd euróval. A dobogóról lecsúszott Svájc, 5%-kal (12,1 milliárd euró), valamint Japán 3%-kal (7,2 milliárd euró) és Oroszország, ugyancsak 3%-kal (6,6 milliárd euró).
Az import szempontjából a uniós behozatal legnagyobb része, 9%-a Brazíliából származott, ez 16,9 milliárd eurónak felel meg. Ezt követte az Egyesült Királyság 8%-kal (15,8 milliárd euró) és Kína 7%-kal (13,3 milliárd euró). Az Egyesült Államok, ugyancsak 7%-kal (13,1 milliárd euró) a negyedik, Ukrajna (5%-kal (9,5 milliárd euró) az ötödik, Norvégiából pedig, szintén 5%-kal (9,2 milliárd euró értékben) a hatodik volt a listán.
Négy fő csoport
A mezőgazdasági termékek négy csoportra oszthatók: állati termékek, növényi termékek, zsírok és olajok, valamint élelmiszerek. Értékben mérve 2023-ban a legnagyobb exportcsoportot, 54%-kal az élelmiszerek jelentették, ezt követték 22-22%-kal az állati és a növényi termékek, valamint a zsírok és olajok 4%-kal. A behozatalban a legnagyobb csoportot szintén az élelmiszerek képviselték, 37%-kal. Ezt követték a növényi termékek, 36%-kal, az állati termékek, 20%-kal, végül pedig a zsírok és olajok 7%-kal.
2023-ban 10,4 milliárd euróval (23%) az Egyesült Királyság volt az uniós állati termékek legnagyobb exportcélországa. Az uniós import legnagyobb származási országának címét pedig Norvégia viselte, 8,5 milliárd euróval, (25%), főként a haltermékek behozatalának köszönhetően.
A növényi termékek tekintetében az Európai Unió legnagyobb exportcélpontja az Egyesült Királyság volt, 9,1 milliárd euró értékben (20%). Az importot illetően Brazília nyert, 8,1 milliárd euróval (11%). A zsírokat és olajokat illetően 2023-ban az Egyesült Államokba exportált a legtöbbet az EU 1,9 milliárd euró értékben (18%), a legnagyobb értékben, 2,9 milliárd euró (20%) pedig Indonézia szállított be az unióba ilyen mezőgazdasági termékeket. Az Eurostat adatai alapján az élelmiszerek tekintetében tavaly az Egyesült Királyság volt a legnagyobb uniós exportcélpont, 30,1 milliárd euró (24%) értékben vittek ki oda élelmiszert. Érdekes módon ugyanez az ország volt a legnagyobb importforrás is, 9,6 milliárd euróval (16%).
Nőtt a hazai agrár-külkereskedelem
Magyarországon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban, ugyanakkor az export-volumenindexe 5,4 százalékkal, az importé 9,4 százalékkal esett vissza tavaly. Az öt legnagyobb exportcélország Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, amelyek együttes részesedése a teljes agrárexportból 52,8% volt az előző évben. Az agrárimport négyötöde tíz országból érkezett - melyből kilenc EU-tagország - 2022-ben és 2023-ban is. Az import vonatkozásában a legfontosabb partnerek Németország, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia és Ausztria voltak, amelyek részesedése a teljes agrárimport értékéből 54,5%-ot ért el 2023-ban.
