Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A vállalások között szerepelhet a 3 év alatt legalább egyszer középmély lazítás elvégzése, a szármaradványok talajba dolgozása, s legalább még egyszer - egyszer ugye kötelező, ha a területen nem mindvégig évelő szálas kultúra van - istállótrágya, vagy zöldtrágya kijuttatása, talajba dolgozása. Ezen vállalások csak akkor kerülnek elfogadásra, ha a meghatározott feltételek teljesülnek - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). De melyek is ezek a feltételek?
- Mindegyikre igaz, hogy az elvégzést követő 15 napon belül be kell jelenteni a Magyar Államkincstár (MÁK) felületén elektronikus formában.
- A középmély lazítást a feltételességi rendelet szerint, ha tarlóval takarja az ember a talajt szeptember 30-ig, csak azt követően teheti meg, illetve hamarabb csak akkor, ha a következő évi vetés előtt az agronómiailag indokolt időn belül - 30 nap - végzi el.
- A szármaradványok talajba dolgozása is csak a fentiek szerint lehetséges az AM állásfoglalása értelmében.
- A zöldtrágyázás választása esetén a zöldtrágya növényeknek a pályázati felhívás melléklete szerinti növényekből kell állnia és legalább 60 napig a területen kell tartani. A zöldtrágyázás ténye a talajba dolgozással valósul meg. E zöldtrágya növény a feltételességben a talajtakarás biztosítását is lehetővé teszi az érzékeny, szeptember 30-ig tartó időszakban. Azonban nyári vetést csak akkor érdemes megvalósítani, ha a növény bírja a szárazságot, illetve várható némi csapadék a keléshez. Öko másodvetésként is funkcionálhat, melyet október 1-ig el kell vetni legalább 2 féle növényből álló keverékkel, de ekkor növényvédőszer használata nem megengedett. Itt figyelni kell a megengedett összetevőkre. AKG vonatkozásában egy évben csak egytípusú trágyázást fogadható el, tehát ha ez évben istállótrágyázott és zöldtrágyázott is az ember, abból csak az egyik kerülhet jóváírásra. A zöldtrágyázás nem teljesíthető zöldugar vagy évelő szálas talajba forgatásával/dolgozásával.
- Az istállótrágyázás csak akkor fogadható el VPAKG teljesítésnek - a bejelentésen túl -, ha a tápanyaggazdálkodási tervben a növény számára kiszámolt nitrogénhatóanyagnak legalább a 75%-át a szervestrágya hasznosuló nitrogéntartalma adja. Ha például egy növény számára 100 kg/hektár nitrogén hatóanyag szükséges, úgy 75 kg/hektár nitrogént a szervestrágya hasznosuló nitrogénjéből kellene fedezni. Azonban az AKG területeken kötelező betartani a Nitrátrendelet előírásait, függetlenül attól, hogy a terület nitrátérzékeny-e. A nitrátrendelet szerint maximálisan 170 kg/hektár szerves eredetű nitrogén juttatható ki adott területre évente. A szervestrágya hasznosulását csak a kijuttatás évében kell nézni, ami 40%-ox. A 170 kg/hektár összes szerves nitrogénból a hasznosuló tehát 68 kg/hektár. Ez azonban nem éri el az AKG-ban elvárt 75%-os szabályt. Ez ilyenkor nem baj, hiszen a magasabb rendű előírást nem lehet megsérteni - azaz a max 170 kg/hektár/év összes szerveseredetű nitrogén kijuttatási korlátot - ezáltal az AKG istállótrágyázás ténye ekkor is elfogadásra kerül. Persze, ha a növény igénye 80 kg/ha, úgy annak 75%-a 60 kg, ekkor mindkét szabály teljesül.
Amennyiben istállótrágyázást választja az ember, nem szabad elfelejtenie, hogy annak a talajba dolgozását a nitrátrendelet szerint 4 órán belül el kell végezni a trágya nitrogénveszteségének, a levegő terhelésének csökkentése érdekében. A nitrátrendelet kötelező az AKG területeken, s ha ezt valaki megsérti, azt az adott táblára jutó AKG támogatási összege bánhatja.