Dr. Potori Norbert elmondta, hogy globális szinten a fogyasztás nem élénkül olyan ütemben, mint ahogy azt például egy Covid-járvány előtti időszakban megszoktuk. 2025-ben is csak minimális változásra lehet számítani, dinamikus növekedésre nem. Mind globális kontextusban, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon a fogyasztók rákaptak az olcsóbb, saját márkás termékekre, egyelőre pedig úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni a közeljövőben.

2024-25%-os GDP növekedése alacsonyabb, mint 2023-ban, a 2025. évi várakozás pedig 4,5%. A növekedési ütem tehát lassul, és ez nagyon nem jó hír, bármely iparágról is legyen szó. A fogyasztás nagyon lassan bővül és az export is.

Kimondták: egyáltalán nem meglepő, hogy drágák a magyar élelmiszerek

Éder Tamás szerint az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-ban érte el az EU-s átlagot.

Geopolitikai feszültségek és kockázatok

A különböző geopolitikai konfliktusok, lezárások, szankciók az egész világ mezőgazdaságára, élelmezésére kihathatnak. Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a Dél-kínai-tenger azért fontos, mert a világ hajóforgalmának egy nagyon jelentős része itt megy keresztül, és, ha Kína azt mondja, hogy ezt a kereskedelmi útvonalat lezárja és mondjuk a Fülöp-szigetekkel valamilyen fegyveres konfliktusba kerül, annak nagyon komoly következményei lehetnek.

A Közel-Kelet kapcsán el kell mondjuk, hogy Izrael nem egy számottevő élelmiszer-importőr, így nem kavar túl sok vizet. Nem mehetünk el a kőolaj mellett sem. De miért fontos ez nekünk? Azért, mert, ha a kőolaj ára kirúg, akkor az hatással lehet a kukoricára is. A világbanki alapszabály szerint egy egységnyi drágulás a kőolajban, 0,2 egységnyi drágulást jelent a kukorica árában.

Dr. Potori Norbert, mint fogalmazott, Kínával is kiemelten kell foglalkozni. Évente nagyjából 100 millió tonna szójababot és kb. 50 millió tonna gabonát importálnak, így, ami ott történik, az alapjaiban meghatározó gabonapiacokon és az olajmagpiacon.

Fontos kijelentést tett Nagy István az ukrán importtilalommal kapcsolatban

Hazánk folyamatosan vizsgálja az Ukrajna megsegítésére irányuló kereskedelmi kezdeményezéseket.

Van, ahol kedvező változás jöhet

A reálbérek emelkedése kismértékben növeli a fogyasztást, ennek pedig az lehet a jótékony hatása, hogy a takarmányok iránti kereslet kis mértékben már nőni fog a mostani szezonban, viszont ez sem túlzottan. Alapvetően a baromfihús-termelés az, ami leginkább húzza ezt a keresletet, valószínűleg rekordszintre fut föl a takarmány fogyasztása, de ez csak a sertéspiac, a sertésszektor és a szarvasmarhaszektor visszaesését nem, vagy csak kis mértékben kompenzálja túl. Oroszország kapcsán ki kell emelni, hogy gyakorlatilag a gazdálkodók porba vetik több térségben a búzát. Ez komoly feszültséget okozott a búzapiacon az elmúlt hetekben, és egyelőre nem látszik ebben javulás. Ausztráliában a búza betakarítása nagyjából decemberben fog befejeződni, fontos exportőr ország és az előző évihez képest körülbelül 8 millió tonnával több kerül betakarításra ezekről a területekről.

Mindemellett van egy El Nino és egy La Nina néven emlegetett időjárási jelenség, ami a globális termékpiacokat oda szokta vágni. Előzetes értékelések szerint Dél-Amerikában, Brazíliában, Argentínában erős csapadékhiányra kell készülni - ez pedig nagyban megzavarhatja a szója -és kukoricatermelést. Ennek a hatásait valószínűleg január és március között fogjuk jelentős mértékben megtapasztalni.

Itt a csúf igazság: súlyos károk keletkeztek a magyar kukoricában

Az aszály miatt az előzetes becslésnél jóval alacsonyabb lesz az idei kukoricatermés.

Az ukrán kérdés

Ukrajna legfontosabb piaca az elmúlt két évben az Európai Unió volt egyértelműen, főleg, ha kukoricáról van szó. Az EU-ban a kukoricatermés összességében meglehetősen gyengére sikeredett, 8%-kal maradt el az előző évitől. A búzatermés is 2012 óta a leggyengébb a volumen szempontjából, minőségi problémák is vannak vele. A takarmánycélú felhasználás jelentős mértékben vissza lesz fogva, valószínűleg kukoricából sem fognak tudni annyit felhasználni az EU takarmánykeverői, mint amennyit szeretnének. Ráadásul drága a kukorica, ezért árpával fogják részben kompenzálni és jelentős volumenű darát fognak felhasználni annak várható olcsósága miatt.

Ukrajnában van egy megállapodás a kereskedőcégek és a kormányzat között, ami arról szól, hogy a folyó gazdasági évben maximum 16 millió tonna búzát vihet ki a nemzetközi piacra. Olyan élénk az ukrán export, hogy ennek a kvótának a 40%-a már teljesült is. Az orosz exportárak is jelentős mértékben le fognak csökkenni. Lehet, hogy van némi fantázia abban, hogy várakozzunk, termelőként üljünk a készleteken, hiszen a piac abba az irányba mutat, hogy az árak talán megindulnak jövőre.

Az is elmondható, hogy több búza jött be július 1. és szeptember 30. között Ukrajnából, mint az előző gazdasági év ugyanezen időszakában. Tehát ömlik be az unióba, elsősorban a spanyolok vásárolják annak ellenére, hogy nagyon jó termést takarítottak be. Spanyolország az ukrán búza legnagyobb vásárlója is egyben, az összes Ukrajnából importált búza 70-75%-a ott köt ki, de komoly felvásárló még Hollandia és Görögország is. Emellett nem megszokott módon az amerikai kukorica is megjelent az uniós piacon nagyobb mennyiségben.

Dr. Potori Norbert elmondta, hogy globális szinten a fogyasztás nem élénkül olyan ütemben, mint ahogy azt például egy Covid-járvány előtti időszakban megszoktuk. 2025-ben is csak minimális változásra lehet számítani, dinamikus növekedésre nem. Mind globális kontextusban, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon a fogyasztók rákaptak az olcsóbb, saját márkás termékekre, egyelőre pedig úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni a közeljövőben.

2024-25%-os GDP növekedése alacsonyabb, mint 2023-ban, a 2025. évi várakozás pedig 4,5%. A növekedési ütem tehát lassul, és ez nagyon nem jó hír, bármely iparágról is legyen szó. A fogyasztás nagyon lassan bővül és az export is.

Ez is érdekelhet
Kimondták: egyáltalán nem meglepő, hogy drágák a magyar élelmiszerek (2024.10.10 17:03) Geopolitikai feszültségek és kockázatok

A különböző geopolitikai konfliktusok, lezárások, szankciók az egész világ mezőgazdaságára, élelmezésére kihathatnak. Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a Dél-kínai-tenger azért fontos, mert a világ hajóforgalmának egy nagyon jelentős része itt megy keresztül, és, ha Kína azt mondja, hogy ezt a kereskedelmi útvonalat lezárja és mondjuk a Fülöp-szigetekkel valamilyen fegyveres konfliktusba kerül, annak nagyon komoly következményei lehetnek.

A Közel-Kelet kapcsán el kell mondjuk, hogy Izrael nem egy számottevő élelmiszer-importőr, így nem kavar túl sok vizet. Nem mehetünk el a kőolaj mellett sem. De miért fontos ez nekünk? Azért, mert, ha a kőolaj ára kirúg, akkor az hatással lehet a kukoricára is. A világbanki alapszabály szerint egy egységnyi drágulás a kőolajban, 0,2 egységnyi drágulást jelent a kukorica árában.

Dr. Potori Norbert, mint fogalmazott, Kínával is kiemelten kell foglalkozni. Évente nagyjából 100 millió tonna szójababot és kb. 50 millió tonna gabonát importálnak, így, ami ott történik, az alapjaiban meghatározó gabonapiacokon és az olajmagpiacon.

Ez is érdekelhet
Fontos kijelentést tett Nagy István az ukrán importtilalommal kapcsolatban (2024.10.11 09:06) Van, ahol kedvező változás jöhet

A reálbérek emelkedése kismértékben növeli a fogyasztást, ennek pedig az lehet a jótékony hatása, hogy a takarmányok iránti kereslet kis mértékben már nőni fog a mostani szezonban, viszont ez sem túlzottan. Alapvetően a baromfihús-termelés az, ami leginkább húzza ezt a keresletet, valószínűleg rekordszintre fut föl a takarmány fogyasztása, de ez csak a sertéspiac, a sertésszektor és a szarvasmarhaszektor visszaesését nem, vagy csak kis mértékben kompenzálja túl. Oroszország kapcsán ki kell emelni, hogy gyakorlatilag a gazdálkodók porba vetik több térségben a búzát. Ez komoly feszültséget okozott a búzapiacon az elmúlt hetekben, és egyelőre nem látszik ebben javulás. Ausztráliában a búza betakarítása nagyjából decemberben fog befejeződni, fontos exportőr ország és az előző évihez képest körülbelül 8 millió tonnával több kerül betakarításra ezekről a területekről.

Mindemellett van egy El Nino és egy La Nina néven emlegetett időjárási jelenség, ami a globális termékpiacokat oda szokta vágni. Előzetes értékelések szerint Dél-Amerikában, Brazíliában, Argentínában erős csapadékhiányra kell készülni - ez pedig nagyban megzavarhatja a szója -és kukoricatermelést. Ennek a hatásait valószínűleg január és március között fogjuk jelentős mértékben megtapasztalni.

Ez is érdekelhet
Itt a csúf igazság: súlyos károk keletkeztek a magyar kukoricában (2024.10.10 18:01) Az ukrán kérdés

Ukrajna legfontosabb piaca az elmúlt két évben az Európai Unió volt egyértelműen, főleg, ha kukoricáról van szó. Az EU-ban a kukoricatermés összességében meglehetősen gyengére sikeredett, 8%-kal maradt el az előző évitől. A búzatermés is 2012 óta a leggyengébb a volumen szempontjából, minőségi problémák is vannak vele. A takarmánycélú felhasználás jelentős mértékben vissza lesz fogva, valószínűleg kukoricából sem fognak tudni annyit felhasználni az EU takarmánykeverői, mint amennyit szeretnének. Ráadásul drága a kukorica, ezért árpával fogják részben kompenzálni és jelentős volumenű darát fognak felhasználni annak várható olcsósága miatt.

Ukrajnában van egy megállapodás a kereskedőcégek és a kormányzat között, ami arról szól, hogy a folyó gazdasági évben maximum 16 millió tonna búzát vihet ki a nemzetközi piacra. Olyan élénk az ukrán export, hogy ennek a kvótának a 40%-a már teljesült is. Az orosz exportárak is jelentős mértékben le fognak csökkenni. Lehet, hogy van némi fantázia abban, hogy várakozzunk, termelőként üljünk a készleteken, hiszen a piac abba az irányba mutat, hogy az árak talán megindulnak jövőre.

Az is elmondható, hogy több búza jött be július 1. és szeptember 30. között Ukrajnából, mint az előző gazdasági év ugyanezen időszakában. Tehát ömlik be az unióba, elsősorban a spanyolok vásárolják annak ellenére, hogy nagyon jó termést takarítottak be. Spanyolország az ukrán búza legnagyobb vásárlója is egyben, az összes Ukrajnából importált búza 70-75%-a ott köt ki, de komoly felvásárló még Hollandia és Görögország is. Emellett nem megszokott módon az amerikai kukorica is megjelent az uniós piacon nagyobb mennyiségben.

Dr. Potori Norbert elmondta, hogy globális szinten a fogyasztás nem élénkül olyan ütemben, mint ahogy azt például egy Covid-járvány előtti időszakban megszoktuk. 2025-ben is csak minimális változásra lehet számítani, dinamikus növekedésre nem. Mind globális kontextusban, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon a fogyasztók rákaptak az olcsóbb, saját márkás termékekre, egyelőre pedig úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni a közeljövőben.

2024-25%-os GDP növekedése alacsonyabb, mint 2023-ban, a 2025. évi várakozás pedig 4,5%. A növekedési ütem tehát lassul, és ez nagyon nem jó hír, bármely iparágról is legyen szó. A fogyasztás nagyon lassan bővül és az export is.

Ez is érdekelhet
Kimondták: egyáltalán nem meglepő, hogy drágák a magyar élelmiszerek (2024.10.10 17:03) Geopolitikai feszültségek és kockázatok

A különböző geopolitikai konfliktusok, lezárások, szankciók az egész világ mezőgazdaságára, élelmezésére kihathatnak. Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a Dél-kínai-tenger azért fontos, mert a világ hajóforgalmának egy nagyon jelentős része itt megy keresztül, és, ha Kína azt mondja, hogy ezt a kereskedelmi útvonalat lezárja és mondjuk a Fülöp-szigetekkel valamilyen fegyveres konfliktusba kerül, annak nagyon komoly következményei lehetnek.

A Közel-Kelet kapcsán el kell mondjuk, hogy Izrael nem egy számottevő élelmiszer-importőr, így nem kavar túl sok vizet. Nem mehetünk el a kőolaj mellett sem. De miért fontos ez nekünk? Azért, mert, ha a kőolaj ára kirúg, akkor az hatással lehet a kukoricára is. A világbanki alapszabály szerint egy egységnyi drágulás a kőolajban, 0,2 egységnyi drágulást jelent a kukorica árában.

Dr. Potori Norbert, mint fogalmazott, Kínával is kiemelten kell foglalkozni. Évente nagyjából 100 millió tonna szójababot és kb. 50 millió tonna gabonát importálnak, így, ami ott történik, az alapjaiban meghatározó gabonapiacokon és az olajmagpiacon.

Ez is érdekelhet
Fontos kijelentést tett Nagy István az ukrán importtilalommal kapcsolatban (2024.10.11 09:06) Van, ahol kedvező változás jöhet

A reálbérek emelkedése kismértékben növeli a fogyasztást, ennek pedig az lehet a jótékony hatása, hogy a takarmányok iránti kereslet kis mértékben már nőni fog a mostani szezonban, viszont ez sem túlzottan. Alapvetően a baromfihús-termelés az, ami leginkább húzza ezt a keresletet, valószínűleg rekordszintre fut föl a takarmány fogyasztása, de ez csak a sertéspiac, a sertésszektor és a szarvasmarhaszektor visszaesését nem, vagy csak kis mértékben kompenzálja túl. Oroszország kapcsán ki kell emelni, hogy gyakorlatilag a gazdálkodók porba vetik több térségben a búzát. Ez komoly feszültséget okozott a búzapiacon az elmúlt hetekben, és egyelőre nem látszik ebben javulás. Ausztráliában a búza betakarítása nagyjából decemberben fog befejeződni, fontos exportőr ország és az előző évihez képest körülbelül 8 millió tonnával több kerül betakarításra ezekről a területekről.

Mindemellett van egy El Nino és egy La Nina néven emlegetett időjárási jelenség, ami a globális termékpiacokat oda szokta vágni. Előzetes értékelések szerint Dél-Amerikában, Brazíliában, Argentínában erős csapadékhiányra kell készülni - ez pedig nagyban megzavarhatja a szója -és kukoricatermelést. Ennek a hatásait valószínűleg január és március között fogjuk jelentős mértékben megtapasztalni.

Ez is érdekelhet
Itt a csúf igazság: súlyos károk keletkeztek a magyar kukoricában (2024.10.10 18:01) Az ukrán kérdés

Ukrajna legfontosabb piaca az elmúlt két évben az Európai Unió volt egyértelműen, főleg, ha kukoricáról van szó. Az EU-ban a kukoricatermés összességében meglehetősen gyengére sikeredett, 8%-kal maradt el az előző évitől. A búzatermés is 2012 óta a leggyengébb a volumen szempontjából, minőségi problémák is vannak vele. A takarmánycélú felhasználás jelentős mértékben vissza lesz fogva, valószínűleg kukoricából sem fognak tudni annyit felhasználni az EU takarmánykeverői, mint amennyit szeretnének. Ráadásul drága a kukorica, ezért árpával fogják részben kompenzálni és jelentős volumenű darát fognak felhasználni annak várható olcsósága miatt.

Ukrajnában van egy megállapodás a kereskedőcégek és a kormányzat között, ami arról szól, hogy a folyó gazdasági évben maximum 16 millió tonna búzát vihet ki a nemzetközi piacra. Olyan élénk az ukrán export, hogy ennek a kvótának a 40%-a már teljesült is. Az orosz exportárak is jelentős mértékben le fognak csökkenni. Lehet, hogy van némi fantázia abban, hogy várakozzunk, termelőként üljünk a készleteken, hiszen a piac abba az irányba mutat, hogy az árak talán megindulnak jövőre.

Az is elmondható, hogy több búza jött be július 1. és szeptember 30. között Ukrajnából, mint az előző gazdasági év ugyanezen időszakában. Tehát ömlik be az unióba, elsősorban a spanyolok vásárolják annak ellenére, hogy nagyon jó termést takarítottak be. Spanyolország az ukrán búza legnagyobb vásárlója is egyben, az összes Ukrajnából importált búza 70-75%-a ott köt ki, de komoly felvásárló még Hollandia és Görögország is. Emellett nem megszokott módon az amerikai kukorica is megjelent az uniós piacon nagyobb mennyiségben.

Dr. Potori Norbert elmondta, hogy globális szinten a fogyasztás nem élénkül olyan ütemben, mint ahogy azt például egy Covid-járvány előtti időszakban megszoktuk. 2025-ben is csak minimális változásra lehet számítani, dinamikus növekedésre nem. Mind globális kontextusban, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon a fogyasztók rákaptak az olcsóbb, saját márkás termékekre, egyelőre pedig úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni a közeljövőben.

2024-25%-os GDP növekedése alacsonyabb, mint 2023-ban, a 2025. évi várakozás pedig 4,5%. A növekedési ütem tehát lassul, és ez nagyon nem jó hír, bármely iparágról is legyen szó. A fogyasztás nagyon lassan bővül és az export is.

Ez is érdekelhet
Kimondták: egyáltalán nem meglepő, hogy drágák a magyar élelmiszerek (2024.10.10 17:03) Geopolitikai feszültségek és kockázatok

A különböző geopolitikai konfliktusok, lezárások, szankciók az egész világ mezőgazdaságára, élelmezésére kihathatnak. Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a Dél-kínai-tenger azért fontos, mert a világ hajóforgalmának egy nagyon jelentős része itt megy keresztül, és, ha Kína azt mondja, hogy ezt a kereskedelmi útvonalat lezárja és mondjuk a Fülöp-szigetekkel valamilyen fegyveres konfliktusba kerül, annak nagyon komoly következményei lehetnek.

A Közel-Kelet kapcsán el kell mondjuk, hogy Izrael nem egy számottevő élelmiszer-importőr, így nem kavar túl sok vizet. Nem mehetünk el a kőolaj mellett sem. De miért fontos ez nekünk? Azért, mert, ha a kőolaj ára kirúg, akkor az hatással lehet a kukoricára is. A világbanki alapszabály szerint egy egységnyi drágulás a kőolajban, 0,2 egységnyi drágulást jelent a kukorica árában.

Dr. Potori Norbert, mint fogalmazott, Kínával is kiemelten kell foglalkozni. Évente nagyjából 100 millió tonna szójababot és kb. 50 millió tonna gabonát importálnak, így, ami ott történik, az alapjaiban meghatározó gabonapiacokon és az olajmagpiacon.

Ez is érdekelhet
Fontos kijelentést tett Nagy István az ukrán importtilalommal kapcsolatban (2024.10.11 09:06) Van, ahol kedvező változás jöhet

A reálbérek emelkedése kismértékben növeli a fogyasztást, ennek pedig az lehet a jótékony hatása, hogy a takarmányok iránti kereslet kis mértékben már nőni fog a mostani szezonban, viszont ez sem túlzottan. Alapvetően a baromfihús-termelés az, ami leginkább húzza ezt a keresletet, valószínűleg rekordszintre fut föl a takarmány fogyasztása, de ez csak a sertéspiac, a sertésszektor és a szarvasmarhaszektor visszaesését nem, vagy csak kis mértékben kompenzálja túl. Oroszország kapcsán ki kell emelni, hogy gyakorlatilag a gazdálkodók porba vetik több térségben a búzát. Ez komoly feszültséget okozott a búzapiacon az elmúlt hetekben, és egyelőre nem látszik ebben javulás. Ausztráliában a búza betakarítása nagyjából decemberben fog befejeződni, fontos exportőr ország és az előző évihez képest körülbelül 8 millió tonnával több kerül betakarításra ezekről a területekről.

Mindemellett van egy El Nino és egy La Nina néven emlegetett időjárási jelenség, ami a globális termékpiacokat oda szokta vágni. Előzetes értékelések szerint Dél-Amerikában, Brazíliában, Argentínában erős csapadékhiányra kell készülni - ez pedig nagyban megzavarhatja a szója -és kukoricatermelést. Ennek a hatásait valószínűleg január és március között fogjuk jelentős mértékben megtapasztalni.

Ez is érdekelhet
Itt a csúf igazság: súlyos károk keletkeztek a magyar kukoricában (2024.10.10 18:01) Az ukrán kérdés

Ukrajna legfontosabb piaca az elmúlt két évben az Európai Unió volt egyértelműen, főleg, ha kukoricáról van szó. Az EU-ban a kukoricatermés összességében meglehetősen gyengére sikeredett, 8%-kal maradt el az előző évitől. A búzatermés is 2012 óta a leggyengébb a volumen szempontjából, minőségi problémák is vannak vele. A takarmánycélú felhasználás jelentős mértékben vissza lesz fogva, valószínűleg kukoricából sem fognak tudni annyit felhasználni az EU takarmánykeverői, mint amennyit szeretnének. Ráadásul drága a kukorica, ezért árpával fogják részben kompenzálni és jelentős volumenű darát fognak felhasználni annak várható olcsósága miatt.

Ukrajnában van egy megállapodás a kereskedőcégek és a kormányzat között, ami arról szól, hogy a folyó gazdasági évben maximum 16 millió tonna búzát vihet ki a nemzetközi piacra. Olyan élénk az ukrán export, hogy ennek a kvótának a 40%-a már teljesült is. Az orosz exportárak is jelentős mértékben le fognak csökkenni. Lehet, hogy van némi fantázia abban, hogy várakozzunk, termelőként üljünk a készleteken, hiszen a piac abba az irányba mutat, hogy az árak talán megindulnak jövőre.

Az is elmondható, hogy több búza jött be július 1. és szeptember 30. között Ukrajnából, mint az előző gazdasági év ugyanezen időszakában. Tehát ömlik be az unióba, elsősorban a spanyolok vásárolják annak ellenére, hogy nagyon jó termést takarítottak be. Spanyolország az ukrán búza legnagyobb vásárlója is egyben, az összes Ukrajnából importált búza 70-75%-a ott köt ki, de komoly felvásárló még Hollandia és Görögország is. Emellett nem megszokott módon az amerikai kukorica is megjelent az uniós piacon nagyobb mennyiségben.

Dr. Potori Norbert elmondta, hogy globális szinten a fogyasztás nem élénkül olyan ütemben, mint ahogy azt például egy Covid-járvány előtti időszakban megszoktuk. 2025-ben is csak minimális változásra lehet számítani, dinamikus növekedésre nem. Mind globális kontextusban, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon a fogyasztók rákaptak az olcsóbb, saját márkás termékekre, egyelőre pedig úgy tűnik, hogy ez nem is fog változni a közeljövőben.

2024-25%-os GDP növekedése alacsonyabb, mint 2023-ban, a 2025. évi várakozás pedig 4,5%. A növekedési ütem tehát lassul, és ez nagyon nem jó hír, bármely iparágról is legyen szó. A fogyasztás nagyon lassan bővül és az export is.

Ez is érdekelhet
Kimondták: egyáltalán nem meglepő, hogy drágák a magyar élelmiszerek (2024.10.10 17:03) Geopolitikai feszültségek és kockázatok

A különböző geopolitikai konfliktusok, lezárások, szankciók az egész világ mezőgazdaságára, élelmezésére kihathatnak. Ezzel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a Dél-kínai-tenger azért fontos, mert a világ hajóforgalmának egy nagyon jelentős része itt megy keresztül, és, ha Kína azt mondja, hogy ezt a kereskedelmi útvonalat lezárja és mondjuk a Fülöp-szigetekkel valamilyen fegyveres konfliktusba kerül, annak nagyon komoly következményei lehetnek.

A Közel-Kelet kapcsán el kell mondjuk, hogy Izrael nem egy számottevő élelmiszer-importőr, így nem kavar túl sok vizet. Nem mehetünk el a kőolaj mellett sem. De miért fontos ez nekünk? Azért, mert, ha a kőolaj ára kirúg, akkor az hatással lehet a kukoricára is. A világbanki alapszabály szerint egy egységnyi drágulás a kőolajban, 0,2 egységnyi drágulást jelent a kukorica árában.

Dr. Potori Norbert, mint fogalmazott, Kínával is kiemelten kell foglalkozni. Évente nagyjából 100 millió tonna szójababot és kb. 50 millió tonna gabonát importálnak, így, ami ott történik, az alapjaiban meghatározó gabonapiacokon és az olajmagpiacon.

Ez is érdekelhet
Fontos kijelentést tett Nagy István az ukrán importtilalommal kapcsolatban (2024.10.11 09:06) Van, ahol kedvező változás jöhet

A reálbérek emelkedése kismértékben növeli a fogyasztást, ennek pedig az lehet a jótékony hatása, hogy a takarmányok iránti kereslet kis mértékben már nőni fog a mostani szezonban, viszont ez sem túlzottan. Alapvetően a baromfihús-termelés az, ami leginkább húzza ezt a keresletet, valószínűleg rekordszintre fut föl a takarmány fogyasztása, de ez csak a sertéspiac, a sertésszektor és a szarvasmarhaszektor visszaesését nem, vagy csak kis mértékben kompenzálja túl. Oroszország kapcsán ki kell emelni, hogy gyakorlatilag a gazdálkodók porba vetik több térségben a búzát. Ez komoly feszültséget okozott a búzapiacon az elmúlt hetekben, és egyelőre nem látszik ebben javulás. Ausztráliában a búza betakarítása nagyjából decemberben fog befejeződni, fontos exportőr ország és az előző évihez képest körülbelül 8 millió tonnával több kerül betakarításra ezekről a területekről.

Mindemellett van egy El Nino és egy La Nina néven emlegetett időjárási jelenség, ami a globális termékpiacokat oda szokta vágni. Előzetes értékelések szerint Dél-Amerikában, Brazíliában, Argentínában erős csapadékhiányra kell készülni - ez pedig nagyban megzavarhatja a szója -és kukoricatermelést. Ennek a hatásait valószínűleg január és március között fogjuk jelentős mértékben megtapasztalni.

Ez is érdekelhet
Itt a csúf igazság: súlyos károk keletkeztek a magyar kukoricában (2024.10.10 18:01) Az ukrán kérdés

Ukrajna legfontosabb piaca az elmúlt két évben az Európai Unió volt egyértelműen, főleg, ha kukoricáról van szó. Az EU-ban a kukoricatermés összességében meglehetősen gyengére sikeredett, 8%-kal maradt el az előző évitől. A búzatermés is 2012 óta a leggyengébb a volumen szempontjából, minőségi problémák is vannak vele. A takarmánycélú felhasználás jelentős mértékben vissza lesz fogva, valószínűleg kukoricából sem fognak tudni annyit felhasználni az EU takarmánykeverői, mint amennyit szeretnének. Ráadásul drága a kukorica, ezért árpával fogják részben kompenzálni és jelentős volumenű darát fognak felhasználni annak várható olcsósága miatt.

Ukrajnában van egy megállapodás a kereskedőcégek és a kormányzat között, ami arról szól, hogy a folyó gazdasági évben maximum 16 millió tonna búzát vihet ki a nemzetközi piacra. Olyan élénk az ukrán export, hogy ennek a kvótának a 40%-a már teljesült is. Az orosz exportárak is jelentős mértékben le fognak csökkenni. Lehet, hogy van némi fantázia abban, hogy várakozzunk, termelőként üljünk a készleteken, hiszen a piac abba az irányba mutat, hogy az árak talán megindulnak jövőre.

Az is elmondható, hogy több búza jött be július 1. és szeptember 30. között Ukrajnából, mint az előző gazdasági év ugyanezen időszakában. Tehát ömlik be az unióba, elsősorban a spanyolok vásárolják annak ellenére, hogy nagyon jó termést takarítottak be. Spanyolország az ukrán búza legnagyobb vásárlója is egyben, az összes Ukrajnából importált búza 70-75%-a ott köt ki, de komoly felvásárló még Hollandia és Görögország is. Emellett nem megszokott módon az amerikai kukorica is megjelent az uniós piacon nagyobb mennyiségben.

Rekordkészletek halmozódtak fel Amerikában, erre jön az új termés

Az amerikai gazdálkodók ragaszkodnak a kukoricához és a szójababhoz az árcsökkenés ellenére is.

Ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla, Amerikában a kukoricakészletek 61 százalékát raktározták a gazdálkodók, ami 1999 óta a legnagyobb június 1-jei arány, és jóval meghaladja az évtizedes 52 százalékos átlagot. Hasonlóképpen, a június 1-jei szójakészletek 48 százalékát raktározták, ami 2006 óta a legnagyobb arány erre az időpontra, és meghaladja a tízéves átlagot (35%). A június 1-jei teljes szójakészlet szintén 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet