Már több mint százezren támogatták itthon azt a kezdeményezést, amely elérné, hogy az Európai Bizottság ne szüntesse meg az agráiumban a területalapú támogatások rendszerét - mondta az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember közepén megválasztott új elnöke. Mint ismeretes, az aláírásgyűjtést a NAK és a MAGOSZ október 29-én indította el - írta meg az Infostart. Papp Zsolt György szerint az agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás az eredményesen termelés, a biztos piac megtalálása, a fogyasztói igények felmérése és kielégítése, továbbá a környezethez való alkalmazkodás. Az új elnök feladatának tekinti, hogy a rengeteg innovációt, technológiai újítást és információt eljuttassák a gazdálkodókhoz, megmutatva, hogy miként lehet hatékonyan és eredményesen gazdálkodni.

A szakember beszélt a 2027 utáni uniós agrárpolitika kérdéseiről is: egy friss európai bizottsági összefoglaló jelentés szerint ugyanis Brüsszel el akarja venni azt területalapú támogatást, amely a hazai agrártámogatások gerincét adja. Papp Zsolt György szerint ez a dokumentum számos kérdésben olyan megállapításokat tesz, amelynek kidolgozásából kimaradt a kelet-közép-európai gazdatársadalom, annak érdekképviselete.

A területalapú támogatás a hazai agrártámogatások egyik legfontosabb eleme, azt is mondhatjuk rá, hogy a gerince. Ez mintegy 162 ezer gazdálkodót - családi gazdálkodót és mezőgazdasági vállalkozást - érint, és az éves kifizetés mértéke nagyságrendileg meghaladja az 500 milliárd forintot. Ez a két szám jól jellemzi, hogy ez mennyire fontos a hazai agráriumnak, hiszen ebből történik a betakarítás, a következő esztendőre való felkészülés, a bérleti díjak teljesítése. és számos olyan dolog, amely hozzájárul a mezőgazdasághoz, a hatékony gazdálkodáshoz

- mondta el Papp Zsolt György.

A NAK elnöke beszélt arról is, hogy a jelentés arra tesz javaslatot, hogy kerüljön kivezetésre a területalapú támogatás, és helyette egy más jellegű támogatási forma létesüljön, egy úgynevezett jövedelemalapú támogatás, amely sokkal összetettebb, bonyolultabb, szerteágazóbb szabályrendszeren alapul, és amelynél nem biztosított, hogy milyen mértékben, ki, mikor, mennyi támogatáshoz juthat. A másik ugyanilyen fontos eleme ennek a stratégiai dialógusnak pedig a húsfogyasztást és az állattartást veszi célkeresztbe és kimondja, hogy a klímaváltozásért talán az egyik elsődleges felelős az állattartás.

Ezért minden intézkedést igyekszik felsorakoztatni, hogy az állattartást vissza lehessen szorítani, az abból készült húskészítményeket hogyan lehet megadóztatni, és milyen módon állhatnánk át mindannyian növényalapú élelmiszerre. De azt gondolom, hogy az élelmiszer az önrendelkezésünk része. Nagyon fontos, hogy ki tudjunk állni, mert nincs magyar mezőgazdaság állattartás nélkül

- hangsúlyozta Papp Zsolt György.

Ennek érdekében indítottak egy online petíciót, ahol egy elektronikus úton kérik a gazdákét, a felelős élelmiszerfogyasztók támogatását, hogy együtt lehessen képviselni mindazt, ami kimaradt ebből a stratégiai anyagból. A kezdeményezés célja továbbá, hogy ki lehessen állni a magyar állattenyésztésért, a kiváló minőségű magyar élelmiszerekért és a magyar gazdatársadalomért, az agráriumért.