2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

Új törvény született az osztatlan közös földtulajdonok kérdésének rendezésére

2022-ben az országban tomboló koronavírus miatt elrendelt járványügyi korlátozásokat szem előtt tartva a Portfolio csoport nem rendezett Agrárium konferenciát az év elején, ám az év során öt alkalommal is Agrár Klubot tartottak. Ezek olyan ingyenes online konferenciák voltak, amelyekre bárki becsatlakozhatott, és ahol a meghívott szakemberek az ágazatot érintő legfontosabb kihívásokat és trendeket vitatták meg.

Az első Agrár Klubon az év elején a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló, 2021. január 1-jével hatályba lépett törvény, annak sajátosságai és a módozatai kerültek fókuszba. A szakértők is egyetértettek abban, hogy ennek a megoldása nem lesz könnyű, ugyanakkor bíztak benne, hogy az új törvény segíthet majd rendezni a helyzetet. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője elmondta, már a bevezetéskor látszott, hogy a legtöbb kérdés az egy tulajdonos általi megszerzés és a bekebelezés témakörében lesz. A szakember beszélt arról is, hogy az év eleje óta zajlik a rendezetlen hátterű tulajdonok felderítése: ha a hatóságok megtudják, hogy valaki meghalt, megindítják az öröklést, a 120 évnél idősebb tulajdonosok esetén vizsgálatot indítanak, hogy van-e adat a halálukról.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese szerint abban mindenki egyetértett, hogy szükség volt a meglevő jogszabályok megváltoztatására, de nincs olyan forgatókönyv, hogy a végén mindenki boldog legyen. A szakember elmondta, hogy az új jogszabály azt a célt akarja szolgálni, hogy a mezőgazdasági termőterületek valóban mezőgazdasági termelés alá is kerüljenek. Akkor még nem lehetett tudni, sikeres lesz-e ez a törvény, de a szakember szerint inkább az a kérdés, hogy hasznos volt-e ez a jogszabály. Mert lehet, hogy 1-2 évig lesznek vele problémák, de ha nem lenne az a törvény, akkor 10 év múlva nagyobb gondok lennének a hiányából. Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára elmondta, hogy bár az osztatlan közös tulajdonok problémája már három évtizede jelen van az országban, de ez a törvény csak az első része a megoldásnak. Következő körben ugyanis az öröklést is rendezni kell majd. A szakember szerint a földforgalmi törvény alapján megindult korábbi eljárások lassúak voltak és gyakran elhúzódtak, de az év elején egy olyan szabályozás jött létre, ami gyors és hatékony ügyintézést tett lehetővé.

Mire számíthat Magyarország az új uniós költségvetési ciklus átmeneti időszakában?

2020-ban a döntéshozók több pályázat kötelezettségvállalási időszakát meghosszabbították, valamint több pályázat keretösszegét is nagy mértékben megemelték. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a márciusi második Agrár Klubon arról is tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy az év során milyen új pályázati kiírások várhatók. A meghívott szakértők ugyanakkor arról beszéltek, hogy a Közös Agrárpolitika egyre kevésbé szól a mezőgazdaságról, miközben a társadalmi és a zöld elvárások egyre erősebbek. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint a KAP-ban a mezőgazdasággal szemben támasztott elvárások olyan társadalmi elvárások, amik viszonylag messze kerültek a termeléstől, sőt, a legújabb felvetés már ettől is távolabb állt, kifejezetten munkavállalói, társadalmi elvárások merültek fel benne. A szakpolitikus ugyanakkor úgy látta, hogy a koronavírus-járványnak annyi pozitív hozadéka mindenképpen volt, hogy néhány tagállamban felvetette azoknak a jelentőségét, ami a KAP-nak az eredeti célja volt: az élelmezésbiztonságot, a termelés fenntartását, a vidéki életforma támogatását, a vállalkozásbiztonságot és a jövedelembiztonságot. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy az átmeneti időszakban a szabályok nem változnak, ám az ágazat szereplői valamivel keveebb támogatásra számíthatnak, mint korábban.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója szerint az a baj a közös agrárpolitikával, hogy egyre kevésbé közös és egyre kevésbé agrár. A szakember úgy látta, hogy egyre kevésbé az agrárium saját, belső szempontjai határozzák meg az agrárpolitikát, és egyre inkább külső, társadalmi, környezetvédelmi és klímaváltozási szempontoknak kell megfelelni, valamint egyre kevésbé közös, hiszen egyre kisebb az uniós hatáskör, egyre több hatáskört kapnak a tagállamok. Mezei Dávid szerint 2021-ben még korai volt arról beszélni, hogy 2023 után mennyi lesz a területalapú támogatás pontos összege, az átmeneti időszak két évét viszont a felkészülésre kell felhasználnia az ágazatnak. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese a támogatások várható nagyságát illetően úgy fogalmazott, hogy a számok azt mutatták, hogy 2023 után nagyságrendileg körülbelül ugyanannyi pénz áll majd rendelkezésre a közvetlen támogatásokra, mint 2021-ben. Mint mondta, arra, hogy mennyit fizetnek ki, nagyobb hatása van a forint-euró árfolyamnak, mint annak, hogy mekkora a tényleges keretösszeg. A szakember szerint már biztosra volt tekinthető, hogy az EU kötelezően elő fogja írni, hogy agrárökológiai alapprogram (eco-scheme) vállalást tegyenek a gazdák az igényléseik során.

Az Agrár Klubon azt is megvitatták a szakértők, hogy több ezer milliárd forint fog érkezni a következő években a magyar vidék fejlesztésére, ez pedig jelentősen felerősítheti a bankok szerepét az agráriumban. A bankszektor felkészült arra, hogy látványosan megnő majd a hiteligény, és akár 3-4 szer nagyobb szükség lesz rájuk, ráadásul a mostani feltételek, az alacsony kamatok mind kedveznek ahhoz, hogy megfelelő forrásokhoz jussanak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői. Hollósi Dávid szerint, ha eddig szükség volt bankokra, akkor most 3-4-szer nagyobb szükség lesz rájuk, hiszen azokhoz a támogatásokhoz, amelyek a Vidékfejlesztési Programból jönnek, általában hozzá kell tenniük az ügyfeleknek az önerőt, ami külső forrásból is származhat. Osztotta ezt a nézetet Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese is, hozzátéve, hogy a kamatkörnyezet jelenleg általánosságban is nagyon alacsony, Magyarországon és világszinten is alapvetően forrásbőség van, így most kedvező feltételek mellett lehet forráshoz jutni.

Berobbantak a takarmányárak

Példa nélküli az az árrobbanás, ami az elmúlt 3-4-5 hónapban érezhető volt a takarmánygyártás minden részében, jelentette ki Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az áprilisi, harmadik Agrár Klubon. A szakember szerint az áremelkedés drasztikus, 15-20%-os önköltség-emelkedést jelentett, de az új betakarítás még csökkenthet ezeken. A szakértők szerint ugyanakkor borítékolható volt, hogy hamarosan a fogyasztók is szembesülni fognak a takarmányárak emelkedésével, mivel ekkor már készültek azok a hús- és tejtermékek, amelyeket már a drágább takarmány felhasználásával állítottak elő. Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy rendkívül alacsonyak voltak az átvételi árak: a sertés-, a brojler- és a tejágazatban is az önköltségi ár alatt, vagy legfeljebb önköltségi árakon tudtak értékesíteni a termelők. 

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az áremelkedés hátterében az állt, hogy az elmúlt időszakban mind az északi, mind a déli féltekén kevesebb búza termett, mint szokott. A szakember szerint ugyanakkor a termékpálya többi szereplőjének kellene minél rugalmasabban alkalmazkodni ehhez, és végigvinni azokon a szereplőkön, akiknél lassabban jelentkeznek ezek az áremelkedések. Petőházi Tamás úgy látta, hogy elkerülhetetlen a fogyasztói áremelkedés a végtermékek esetében. Ezzel egyetértett Kulik Zoltán is, hozzátéve, hogy a magyarok már így is jóval többet költöttek élelmiszerre, mint a nyugatabbra fekvő országok. A szakember szerint a következő napokban-hetekben pedig egyre láthatóbb lesz ez a probléma, mert most fog realizálódni sokaknál a növekedés az önköltségekben. Kulik Zoltán rámutatott, hogy az akkor tapasztalt takarmányár-növekedés után egészen biztosan lesz némi visszarendeződés, de nem a korábbi szintre, és az is csak lassan, valószínűleg 2-3 év alatt fog majd bekövetkezni. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem tisztességes az állattartóktól rugalmasságot kérni. A szakember felidézte, hogy az állattartás során a takarmányozás a legeltetéses húsmarha- és juhtartásnál is elérheti az önköltség 40%-át, de a sertés és baromfi esetében a hizlalásnak vannak olyan szakaszai, amikor a takarmányozás a 80%-át teszi ki az önköltségnek: ezért az, hogy ezt a költségnövekedést az ágazati szereplők hogyan fogják tudni lenyomni a feldolgozóipar torkán, a feldolgozóipar pedig a kereskedelem torkán, az egy nagyon komoly kihívás lesz - mondta Wagenhoffer Zsombor.

Több száz milliárd forint jut az élelmiszeripar fejlesztésére is

A májusban megrendezett, negyedik Agrár Klub az élelmiszeripar helyzetével foglalkozott. 2021 első felében mintegy 571 milliárd forint keretösszeggel jelentek már meg és fognak még megjelenni az élelmiszeripar fejlesztését célzó pályázati felhívások - közölte Papp Zsolt György. Az államtitkár elmondta, hogy a kormány által biztosított rendkívüli mértékű nemzeti társfinanszírozás miatt a Vidékfejlesztési Program ismét lehetőséget biztosított élelmiszer-feldolgozó projektek támogatására. Az élelmiszer-feldolgozók az élelmiszeripari üzemek fejlesztése és az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése felhívásokra fognak tudni pályázatot benyújtani. Hollósi Dávid arról beszélt, hogy az élelmiszeripar területén, szemben a Közös Agrárpolitikával, a következő évekre vonatkozóan nem fogalmazott meg számszerűsített célkitűzéseket az Európai Bizottság, és egyelőre hiányzik a keretrendszer, amely alapján számon lehetne kérni a vállalkozásokat. A szakember szerint a Bizottság jelenleg azt a "taktikát" alkalmazza, hogy egyszerre fékez és ösztönöz, hiszen például különböző indirekt szabályozók révén próbál szabályozni, amelyek ha nem működnek jogszabályi előírások bevezetésére kerülhet sor.

Mezei Dávid arról beszélt, hogy az Európai Zöld Megállapodásnak való megfelelés az a terület, ahol a magyar élelmiszeripari szereplők meg tudják előzni a vetélytársaikat. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy ez viszont nehéz lesz, hiszen a Zöld Megállapodás kapcsán ekkor még nem voltak egyértelmű célok meghatározva, és az Európai Bizottság is bizonytalan volt még, hogy melyik irányba akarja eltolni a hangsúlyt. A szakember szerint az már akkor is látszott, hogy a Green Deal lesz a következő évek meghatározó szabályozási és politikai eleme, és az ennek való megfelelésre érdemes megkészülni. Leskó Tamás arról beszélt, hogy az AVHGA szolgáltatása a készfizető kezességvállalás, ami azt jelenti, hogy a banki hiteligénylésnél azáltal, hogy bejön egy intézményi kezességvállalás is a vállalkozás mellé, a banki kockázatok lecsökkennek és így a bankok hitelezési hajlandósága megnő. A szakember elárulta, hogy az alapítvány nemcsak a kisebb cégeknek, de a nagyobb, eladósodottabb élelmiszeripari cégeknek is segíthet forrásokhoz jutni.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke úgy látta, hogy a sütőipar az élelmiszeripari ágazatnak egy nagyon speciális szakágazata, ahol azt lehetett tapasztalni, hogy óriási túlkapacitás van az országban. Magyarországon 2021-ben több mint 900 sütőipari üzem volt, újak létrehozására nem volt szükség, a meglevők fejlesztésére viszont jelentős igény mutatkozott a vállalkozások részéről. A szakember szerint nagyon fontos kérdése a sütőiparnak, hogy ne csak gyártani tudjon, hanem az értékesítéseket segítő és a logisztikai fejlesztésekben is élen járjon. Az élelmiszeripari üzemek fejlesztését célzó pályázati kiírás lehetőséget adhat a szállítójárművek fejlesztésére és egyéb logisztikai beruházásokra. Éder Tamás úgy fogalmazott, hogy mind a két nagy pályázati csomag esetében kiemelt jelentőségű volt a pályázatokról való döntéshozatal során az üzleti terv megléte és minősége. A szakértő úgy látta, hogy arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy reális és piacvezérelt fejlesztési elképzelések kerüljenek megvalósításra. Mint mondta, az élelmiszeripari szereplők több száz milliárd forintos támogatást fognak kapni az Európai Uniótól és a magyar adófizetőktől azért, hogy a piac számára értelmezhető fejlesztéseket csináljanak, ami pedig nagy felelősség.

A 2021-es év nagyon megviselte a szántóföldi növénytermesztőket

A szélsőséges időjárás végül 2021-ben sem kerülte el Magyarországot, ezért komoly nehézségek előtt álltak és állnak a gazdák. A kánikula, az aszály, a sorra dőlő melegrekordok, a hirtelen lezúduló csapadék és a jégeső is megnehezítette a növénytermesztők dolgát. Ez pedig jól látszott abból is, hogy sok helyen csak több hetes csúszással tudták elkezdeni az aratást, és bizony számos termesztő jelentős terméskiesésről számolt be a búza, a kukorica és a napraforgó esetén is. Az augusztusban megrendezett ötödik Agrár Klubon Petőházi Tamás arról beszélt, hogy a 2020-as év az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági idénye volt, és konkrét az elmúlt év időjárási anomáliáinak felidézésével, valamint konkrét példákkal is alátámasztotta ezen állítását. 

A növénytermesztési ágazat szereplői több évtizedes pályafutásuk során sem láttak még olyan változatos és szélsőséges időjárást, mint amilyen az idei volt, kezdve a csapadékos tavalyi ősszel, a tavaszi aszályon és a májusi esőkön át, egészen az aratás előtti, több hétig tartó hőhullámig. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője elmondta, hogy a gabonatermés sorsa két időpontban dől el: a legelején, vetéskor - a bokrosodás miatt - és a végén. A szakember kitért arra is, hogy nagyon komoly nehézségeket okozott nekik a neonikotinoidos csávázás hiánya, hiszen eleve nehéz növényvédelmi kezeléseket időzíteni akkor, amikor a legnagyobb munka van a mezőgazdaságban. A hatóanyag helyettesítése azonban csak részben lehetséges. Csepregi Attila az inputárak emelkedésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha maradnának az akkori terményárak, akkor nem lenne gond az inputanyagok drágulása. A gond azzal van, hogy az árak visszarendeződését az inputárak lassabban követik, ami egy gyengébb évben problémát jelenthet a termelőknek. Horváth Tamás, növényvédelmi szaktanácsadó elmondta, hogy a neonikotinoidos csávázószerek hiánya Zala megyében is nagy gondot jelent, és a drótféreg mellett a kis káposztalégy kártétele volt jelentős a repcében. A szakember beszélt arról is, hogy a zöldítéshez nagyon sokan használják az olajretek-fehérmustár keveréket, épp csak azt nem veszik figyelembe, hogy a rovarkártevők akár több kilométert is hajlandóak megtenni a repcéért. Ezzel a zöldítéssel viszont ugyanolyan kárt okoznak a gazdák, mintha repce után repcét vetnének.

Makai Szabolcs, Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy úgy még nem kések el vetéssel, mint 2020 őszén, és bizony náluk is komoly problémát jelentett a neonikotinoidos csávázószer kivonása, illetve a megfelelő hatóanyag helyettesítő hiánya. Makai Szabolcs szerint az időjárás nem fog visszatérni a korábban megszokott, "régi szép időkhöz", ezért célszerű beruháznia az öntözésfejlesztésbe mindazoknak, akik megtehetik. Az igaz, hogy csak ott lehet öntözni, ahol víz is van, de ahol van, ott ki kell használni a lehetőségeket. Szűcs András, a Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa úgy látta, hogy ha az akkori árak maradnak a gabonapiacon, akkor az inputárak emelkedése sem fog annyira fájni a gazdálkodóknak. A főagronómus szerint a gazdákat mindig az eredményesség érdekelte, de ha az árak visszatérnek a 3 évvel ezelőtti szintre, akkor azzal épp ez az eredményesség fog elveszni. Szűcs András szerint a jó gazdálkodónak ki kell fizetnie az embereket is, és megvannak azok a dolgok, amik iránt felelősséggel tartozik.