Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ezt a gyakorlatot az AM helyteleníti, azonban a piaci szereplők egymás közötti megállapodásaiba nincs közvetlen beleszólása. Az agrártárca amellett, hogy megemelte az érintettek számára adható keretet, az elmúlt időszak tapasztalataiból merítve, a jövőre vonatkozóan több feladatot is kitűzött. Az ágazatra rá is férne a változás, különösen az elmúlt évek kedvezőtlen piaci folyamatai világítottak rá a strukturális változások szükségességére - írja a Portfolio. A 2021/2022 támogatási év I-II. negyedévére benyújtott kifizetés kérelmek - a magasabb állatállomány miatt - jelentősen meghaladták az ezekre a negyedévekre rendelkezésre álló keretet, ezért a Kincstárnak visszaosztást kellett alkalmaznia, ezért kaptak a víziszárnyas termelők csökkentett mértékű támogatást. Ez egyáltalán nem példátlan, számtalanszor előfordult már különböző mértékben, hiszen a támogatási keret véges összegű, a 12 milliárd forintos költségvetési keret erejéig lehet ezt a támogatást fizetni.
Eldurvult a helyzet a magyar baromfiágazatban: tüntetést szerveznek a termelők
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Az talán már senkinek sem meglepő, hogy komoly akadályokkal kellett szembenéznie az állattartóknak is az elmúlt időben, ez pedig igaz a baromfiszektoron belül is speciálisnak számító víziszárnyas-ágazatra is. Több olyan tényező is adódott, amelyek egyenként sem tettek jót a termékpálya szereplőinek. Különösen a termelők számára volt kemény az elmúlt időszak, hiszen egy "kedvezőtlen csillagállás" alakult ki számukra. A koronavírus-járvány is rátett erre egy lapáttal, hiszen magával hozta a lezárásokat is. Bár a baromfihús népszerű napi táplálék Magyarországon, azon belül a kacsa és liba prémiumkategóriának számít, a hízott máj pedig igazi luxustermék - ennek nagy részét exportálják, és az egész ágazat jelentősen függ a HoReCa-szektortól is. A jellemzően tehát a turizmushoz, vendéglátáshoz kötődő, éttermekben felszolgált kacsa- és libaételek forgalmának, a hízott máj piacának szinte katasztrofális volt a 2020-ban az egyik napról a másikra szerte a világon kialakuló járvány, a bezárt éttermek és a turizmus hirtelen lenullázódása.
Ijesztő, ami a magyar pulykaállománnyal történik: meglepő adatok láttak napvilágot
Ha mindez nem lenne elég, nagyszámú állatott kellett leölni a madárinfluenza miatt. Ironikus, de mondhatni, hogy ez tartotta fent az ágazatot, mivel az így kiesett mennyiség végül egy alacsony szinten, kedvezőtlen helyzetben, de stabilizálta egy időre a piacot. Az azóta általánosan megnövekedett takarmány- és energiaárak ugyanakkor az állattenyésztés egészénél is jobban sújtják a kisebb védekező képességgel rendelkező, kevésbé válságálló víziszárnyas-ágazatot. A most kialakult helyzet lényegében mindezen tényezők eredménye, amelyben ugyanakkor szerepet játszott az is, hogy a termelők "elszámították" magukat. Az előző évben telepített állomány főleg a madárinfluenza és részben egyéb piaci okok miatt kevés volt. Ez már csak azért is okoz problémát, mert a kényszervágás alá került állományt nem számolják az állatjóléti támogatások kialakításakor - lévén arra külön kártérítési mechanizmus vonatkozik. Általános vélekedés ugyanakkor az, hogy ezen támogatásokra túlzottan építettek a gazdák, és az elaprózott, nem minden esetben versenyképes termelési struktúra javítása helyett a szubvenciókat vették alapul a megállapodásaik megkötésekor.
