Arra a kérdésre, hogy milyen nehézségekkel küzd az ágazat, Csorbai Attila elmondta, hogy a magyar baromfiágazatot az elmúlt 2 évben rengeteg baj és gazdasági hatás érte, melynek súlyos következményei voltak, azonban az ágazati problémák jóval korábban, már a rendszerváltás idején kezdődtek - olvasható a HelloVidék oldalán. A szakember szerint Magyarország uniós csatlakozását követően felgyorsult a folyamat, mivel az EU agrártámogatási rendszere alapvetően a Nyugat-Európában jellemző "vegyesgazdaságok" rendszerét támogatta, mely a szántóföldi növénytermesztés kiemelt támogatásán keresztül igyekezett segíteni az állattenyésztést, valamint az állati termékek előállítást. Csorbai Attila kifejtette, hogy a hazai agrárstruktúrára mindez további torzulást és aránytalanságot jelentett, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben komoly gondokat okoz az állattartó gazdaságoknak. Szinte megoldhatatlan gond a madárinfluenza egyre gyakrabban megjelenő járványa, amely nem csak Magyarországon, de európai és világszinten is óriási károkat okozott és okoz. Már az előző járvány felemésztette a térségben működő vállalkozások forrásait, a jelenleg is tomboló járvány miatt a hazai károk következmények még beláthatatlanok.

Az ágazati problémák kezelését illetően Csorbai Attila elmondta, hogy ezeket olyan intézkedésekkel lehetne kezelni, amelyek hatékony megoldást jelenthetnek az aktuális gazdasági/piaci problémákra. A munkabér, a takarmány- és energia költségek drasztikus emelkedése sajnos óriási mértékben emeli a termelési költségeket, melyek az átadói árakban csak nehezen és részben érvényesíthető. Így a különböző kompenzációs mechanizmusokban lehetne gondolkodni, mely vagy a költségek csökkentését tűzné ki célul (takarmány alapanyagok "árstopja", energiárak rezsicsökkentése), vagy a termékhez kapcsolt támogatás mértékét kell növelni - jelentette ki a BTT igazgatója, hozzátéve, hogy a csirke termékpályát érintő "árstop" jelen formájában csak egy átmeneti időszakig tartható fenn, a kompenzáció szükségessége itt a legnagyobb.

A koronavírus-járvány 2020-as berobbanásának a szektorra gyakorolt hatását illetően a szakember kifejtette, hogy a pandémia ténylegesen megváltoztatta a baromfiágazat és termékeinek keresleti-kínálati piacait. A baromfikereskedelem irányaira komoly hatást gyakorolt a HoReCa szektor több hónapig tartó eltűnése, majd a különböző járványhullámok, ami szinte lekövethetetlen volt a baromfiágazat számára. Egyes ágazatokban a korábban kiszámítható és tervezett technológia folyamatok felborultak, ennek eredményeképp pedig tervezhetetlenné váltak a költség és árbevétel viszonyok.

- emlékeztetett Csorbai Attila.

A szakember beszélt arról is, hogy a járvány megszűnését követően újabb csapás érte a szektort a takarmányárak drasztikus mértékű emelkedésével. Az árak "elszálltak", melynek kiemelt szerepe volt az afrikai sertéspestis kínai megjelenésének, s a járvány utáni kínai keresletnek, valamint a kínai -amerikai konfliktusnak, mely az európai térség növénytermesztésének irányába fordította a keresletet. Ezt tovább fokozta (fokozza) az orosz-ukrán háború, mely nem csak a takarmányalapanyagok árait, de az energiárakat is az egekbe emelte. Ezek együttes hatásait az ágazat már középtávon sem tudja kezelni, terveink szerint az új kormány megalakulását követően azonnal egyeztető megbeszélést kezdeményezünk az illetékesekkel.

Arra a kérdésre, hogy milyen támogatásokat kapnak a baromfitartók, Csorbai Attila elmondta, hogy a korábban 4 milliárd forint keretösszegű támogatás jelenleg nemzeti forrásból biztosított 12 milliárd forintos összeggel valósítható meg. Kétségtelen, hogy a 2017/2018 évi költségszámítások alapján kialakított támogatási értékek elavulttá váltak, azok mára csak részben fedezik a rendeletben rögzített állatjóléti többletvállalások jelenlegi kiadásait. Az EU által jóváhagyott keretösszeget a baromfiágazat mára duplán nőtte ki: volumen- és fajlagos költségoldalról is. A meglévő támogatási konstrukció, a jelenlegi állatállomány 2021.évi nagysága alapján az összes jogcímre közel 16,5 -17 milliárd forintos keretösszeggel lenne megvalósítható.

- mondta el Csorbai Attila.

A pályázatokon való indulás lehetőségével kapcsolatban a BTT igazgatója kifejtette, hogy a magyar kormánynak különböző mechanizmusokkal (pl. beruházási, fejlesztési pályázatok, nemzeti támogatások) lehetősége van az ágazati hatékonyságot, működőképességet előre mozdítani, tovább fejleszteni. A szakember kijelentette, hogy abban is bíznak, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül működtetetett támogatásokból szintén jelentős forrásokhoz juthat az ágazat, mivel arra tényleg nagy szükség lenne. Arra a kérdésre, hogy a madárinfluenza esetén milyen kártalanítást kapnak a tenyésztők, Csorbai Attila elmondta, hogy az új kártalanítási jogszabály megalkotását mind az ágazat, mind a szakhatóság, mind az államigazgatás szorgalmazta. Ennek egyik oka, hogy a korábbi szabályozás (a kártalanítási érték 100%-os megtérítése) egyrészt borzasztó költséges volt. A közvetlen károk nagysága járványos időszakokban évente 12-15 milliárd forintos kiadást jelentettek az államnak, ugyanakkor ezek a járványok lényegesen többe kerültek, hiszen a közvetett károk (telepítési korlátozások, exportlehetőségek megszűnése, piacok elvesztése, vágóüzemi leállások, valamint a kapacitáskihasználtság csökkenése stb.) bár nehezen kalkulálhatóak, de hasonló nagyságrendű veszteséget okoztak, ráadásul sokszor olyan szereplőknek is, akik nem voltak közvetlen érintettjei a járványnak. Így a másik ok, és fő cél pedig az volt, hogy a termelői és integrátori felelősségvállaláson keresztül javítsa a telepi járványvédelem általános szintjét, a csökkentse a madárinfluenza megjelenésének kockázatát.

- jelentette ki Csorbai Attila.