A 2022-es évben május végéig összesen 12%-kal csökkent Magyarország baromfihús-előállítása az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. Élősúlyban számolva a csirkénél viszonylag szerény, 3,3%-os volt a csökkenés, a pulykánál ugyanakkor szintén minimális, 2%-os mértékben nőtt a produktum, de a víziszárnyasoknál már nagymértékű visszaesést mértek. Ez a hízott libánál 38%-os volt,  a hízott kacsa esetében pedig egészen extrém módon a tavalyi termelés 75%-a esett ki, amint arról Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója beszámolt a Világgazdaságnak.

A pecsenyekacsa esetében ugyancsak drámai mértékű, több mint 40%-os volt a kiesés. Ez annak a következménye, hogy a víziszárnyas-, azon belül pedig a kacsaállományt közvetlenül és közvetetten is jobban érintette a járvány. A termelés központjának számító Bács-Kiskun megyében ugyanis a járvány novemberi kitörése után folyamatosan érintette a madárinfluenza. A termeléscsökkenés egyik oka tehát a november közepétől április végéig, május elejéig tartó madárinfluenza-járvány, ami két oldalról is csökkentette a termelést: a fertőzött állományok kivágása, illetve a telepítési korlátozások révén. Mint emlékezetes, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) július közepén szüntette meg a madárinfluenza-vírus miatt elrendelt területi korlátozó intézkedéseket.

Fontos döntés született: megszűntek a korlátozások Magyarországon

Megszűntek a madárinfluenza miatt elrendelt területi korlátozó intézkedések.

Komoly termeléscsökkenést okozott az is, hogy jelentősen megemelkedtek a termelési költségek, ám ezeket a kereskedelem nagyon sokszor csak később ismerte el. A BTT adatai szerint a felvásárlási árak sem tudtak abban az ütemben növekedni, amelyek a tényleges költségnövekedéseket fedezték volna. Szintén nagy kérdés, hogy lesz-e elegendő elérhető takarmány-alapanyag. Az aszály ugyanis leginkább a korábban kimagasló gabona-termésátlagokat produkáló alföldi megyékben pusztít. Valamint az is bizonytalanságot jelent a baromfitermelésben, hogy a korábban rezsicsökkentéssel védett kisüzemek hogyan tudják érvényesíteni energiaköltségeik drasztikus emelkedését.

- jelentette ki Csorbai Attila.

A szakember szerint az is befolyásolja a piacot, hogy várhatóan jelentős arányban zárnak be baromfinevelő telepek, és az is nagy kérdés, hogy a megváltozott környezetben mennyien adják vissza nyertes telepfejlesztési pályázataikat. Hasonlóan megjósolhatatlan az is, hogy a várható fogyasztáscsökkenés milyen módon megy végbe. Valószínűsíthető, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékeket részesítik előnyben - de a csirkének melle, combja és farháta is van. Csorbai Attila szerint elképzelhető, hogy az értékesítés elmozdul az egész csirke irányába.

Nyugat-Európában - ahol nem volt árstop - a költségnövekedés miatti áremelések hamar elérték a kereskedőket és a fogyasztókat minden állati terméknél, ami meg is jelent a fogyasztás csökkenésében. Az alacsonyabb fogyasztási szint következtében pedig a kereskedelem elkezdte visszafogni a megrendelt mennyiségeket, és elindult a készletfelhalmozás. Ez pedig részben többletköltséget jelent, de az is a következménye, hogy  a készletek lefelé nyomják az árakat, ami pedig európai szinten is komoly problémákat okoz.

Ebben a helyzetben a szakemberek sem mernek jóslásokba bocsátkozni arról, hogy hogyan rendeződik át a piac, és hogy az egyes termékeknél mekkora lesz a keresletcsökkenés. Annyi azonban bizonyos - mutatott rá Csorbai Attila -, hogy a nehezebb gazdasági környezetben fogyasztók az olcsóbbat keresik. A BTT igazgatója szerint ugyanakkor ebben a csirke, valamint az étkezési tojás lehet a legkevésbé vesztes. Utóbbinál azonban a ketreces tartás elleni fellépések hosszabb távon még bizonytalanságot jelentenek.