Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2022-es évet alapvetően két esemény határozta meg: az egész Európát letaroló, rekordokat döntő aszályos időszak és a február végén kirobbant orosz-ukrán háború. Ez utóbbi nagyon sokáig a világ élelmezését is veszélybe sodorta, hiszen felfoghatatlan mennyiségű készletek ragadtak be a két országban, a világpiacra való kijutás reménye nélkül. Noha a legtöbben csak az ukrán és orosz gabonára gondolnak ilyenkor, pedig más agrártermékek is érintettek voltak, egyebek mellett a friss és fagyasztott baromfihúsok, a héjas tojás és a tojáskészítmények. Mivel azonban az Európai Unió lehetővé tette, hogy az ukrán termékek vám- és kvótamentesen érkezhessenek meg az unió területére, ez a probléma megoldódni látszott. Az EU-ba irányuló, jócskán megnövekedett baromfihús- és tojásimport azonban elárasztotta a piacokat, és lenyomta az árakat. A kialakult helyzetről és a következő időszakban várható trendekről az Agrárszektor, a Baromfi Termék Tanács igazgatóját, Dr. Csorbai Attilát kérdezte.
A szakember elmondta, hogy jelenleg eléggé össze-vissza ható trendek vannak az ágazatban, de erről bővebben majd akkor fognak tudni beszélni, ha lezárták a 2022-es évet, és meglesznek a végleges termelési és vágási eredmények. Ez - a korábbi évek tapasztalatai alapján - február közepén várható, ekkor lesznek megbízható adataik a vállalkozások tekintetében. A tavaly január elejétől november végéig tartó időszakban azonban az látható, hogy a csirke esetében élősúlyban egy 3%-os, a pulykánál pedig egy 14%-os csökkenés történt. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben (a január-novemberi időszakot nézve) a csirke darabszáma 96,3%-a lesz az előző évinek, a pulykánál pedig 89%-os teljesítménymutató látszik. A kacsa az előző évi szintnek csak a 60,8%-át teljesíti, a libánál pedig 68,8% várható. Dr. Csorbai Attila elmondta, hogy az összesített baromfi darabszámok 2022-ben várhatóan 10%-kal lesznek alacsonyabbak, mint 2021-ben, és ebben már benne van a tyúk is (ami az itthon levágott tyúkok esetében 2022-ben az előző évinek 96,5%-át hozta csak. A vágóhídi számok alapján a baromfiágazat 90,3%-os értéket produkált tavaly az 1-11. hónapban.
A szakember elmondta, hogy a csökkenésért alapvetően a madárinfluenza volt a felelős. A kór ugyanis közvetlenül (leölések és állományfelszámolások) és egy közvetetten (kiviteli és értékesítési korlátozások) is jelentős károkat okoz az ágazatnak. Dr. Csorbai Attila rámutatott, hogy már 2021. novemberében is volt egy járvány, ezt követte a következő 2022. áprilisában, aztán novemberben megint felbukkant a betegség a hazai állattartó telepeken. És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy amíg eddig a járványkitörések jobbára a tavaszi és az őszi hónapokra, a vadmadarak vonulási időszakára estek Európában, addig tavaly egyre több helyről érkeztek jelentések arról, hogy a betegség egész évben jelen volt az országban. Ez a jelenség, ha tartósnak bizonyul, rendkívül aggasztó lehet a jövőre nézve.
A Baromfi Termék Tanács igazgatója beszélt arról is, hogy bár a szervezet nem gyűjt importadatokat, de azt ők is érzékelték, hogy az ársapkás termékek esetében megindult az érdeklődés az import baromfi iránt. Erről a jelenségről a napokban Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke is beszámolt az Agrárszektornak, kifejtve, hogy ez nemcsak erodálhatja a hazai termelők és feldolgozók kiskereskedelem iránti bizalmát, de hosszútávon lehetetlen helyzetbe hozhatja az ágazat magyar szereplőit is.
Egyre több ilyen élelmiszert árulnak a magyar boltokban: ezt jobb, ha mindenki tudja
Dr. Csorbai Attila elmondta, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult egy új európai tendencia is, mivel Ukrajna ugyanis kapott egyfajta politikai kedvezményt az Európai Uniótól: ennek értelmében az ukrán termékek vám- és kvótamentesen érkezhetnek az EU területére. Ez a kukorica és a búza szempontjából jó, hiszen a tavalyi évi gabonatermés az aszály miatt az átlagosnál gyengébb lett, ugyanakkor azt se szabad elfelejteni, hogy jelentős mennyiségű baromfihús és tojás is érkezik az unióba. A Baromfi Termék Tanács igazgatójától kapott információk szerint, ha az egész évet nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az EU-ba irányuló teljes baromfihús import meghaladta a 163 ezer tonnát (163675 tonna), mely 80%-kal több, mint az előző év azonos időszakának értéke. Ezen belül a fagyasztott hús importja emelkedett leginkább, 143%-kal, megközelítve a 85 ezer tonnát (84 892 tonna). A tojás esetében az EU-ba irányuló teljes import elérte a 22,2 ezer tonnát (22233 tonna), mely 300%-kal több mint az előző év azonos időszakának importja. Ezen kategórián belül a friss tojás importja emelkedett leginkább, 446%-kal, így meghaladta a 12,5 ezer tonnát (12506 tonna). A héj nélküli tojás kategória szintén emelkedett 162%-kal, immáron megközelítette a 8 ezer tonnát (7957 tonna). Arról azonban nincsenek információk, hogy ezeknek a mennyiségeknek mekkora hányada érkezett Magyarországra - emlékeztetett Dr. Csorbai Attila. A szakember felidézte, hogy Magyarországra jellemzően Lengyelországból érkezik az import baromfi, mivel ők a legnagyobb baromfitermelők Európában. (Az európai szakmai szervezetek elemzései szerint a lengyel piacokon komoly árzuhanást okozott az ukrán import, ami az árak csökkenéséhez és túltermeléshez vezetett, így a lengyelek részéről teljesen érthető lépés, hogy igyekeznek szabadulni a felesleges készleteiktől. Ugyanezen okból kifolyólag a Hollandiában a baromfihúsok árában egy 20%-os csökkenés volt megfigyelhető az elmúlt hónapokban.)
A baromfiágazat helyzetét és kilátásait illetően Dr. Csorbai Attila óvatosan fogalmazott: mint mondta, nagyon sok múlik azon, hogy hogyan fognak alakulni a takarmányárak a következő időszakban, mivel az energiaárakhoz hasonlóan ezek is eléggé elszabadultak az utóbbi időben. Ennél a költségtényezőnél azonban határozott könnyebbséget jelentenek az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok. A takarmányok tekintetében már megfigyelhető némi csökkenés, a különböző takarmány-alapanyagok drágulása lassult, stabilizálódtak az árak, ez pedig jelentős költségtényező a termelés során, amint arra nemrég Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) elnökhelyettese is rámutatott.
