Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A rendkívül hektikus 2022-es és 2023-as évek után tavaly kicsit nyugodtabb volt a helyzet az élelmiszeriparban Magyarországon. Bár a járványok, az uniós politikai változások és a szomszédban zajló háború sok fejtörést, adott esetben komoly veszteségeket okoztak az ágazat szereplőinek, összességében elmondható, hogy a szektor teljesítménye javult, amire pedig már nagyon nagy szükség volt. Ezzel ugyanis nemcsak az ágazat szereplőinek teljesítménye, de a fogyasztási mutatók is emelkedésnek indulhatnak idén. De mi várható a 2025-ös évben? Hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a szakembereket.
Lerántották a leplet: váratlan fordulat jöhet Magyarországon 2025-ben
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke szerint számos uniós tagországot hozott nehéz helyzetbe az, hogy termeléskorlátozó szabályok bevezetése miatt az elmúlt öt évben csökkent a húsfogyasztás. A szakember szerint ennek következtében Nyugat-Európából folyamatosan szorul ki az állati termékelőállítás, miközben a fogyasztás a baromfihús esetében nő. Ha csökkent a termékelőállítás, miközben nő a kereslet, akkor piaci rések keletkeznek, ahová a termékkel rendelkező országok betörhetnek - mutatott rá a BTT elnöke.
A szakértő úgy látta, hogy az elmúlt időszakban a legdinamikusabb növekedést a közép-dél-európai régió könyvelhette el, mert néhány nyugat-európai már országban az ECC sztenderdet alkalmazták. Ennek következtében viszont felmerült az épülethiány problémája, ugyanis az ottani hatóságok nem adnak ki engedélyeket új épületek építésére. A termelés tehát eltolódik az említett régióra, ezért is nagyon jó, hogy erre csatlakozva hirdetik meg az új támogatási forrásokat, mert láthatóan lesz igény a termelésbővítésre - hívta fel a figyelmet Csorbai Attila. Mint mondta,
ha a termelő jó időben tud fejleszteni és beruházni, akkor kis túlzással kincsesbánya lehet az új kapacitás üzemeltetése, mert nálunk még lehetséges a termelési, feldolgozási kapacitás bővítése. Ez pedig az uniós önellátás biztosítását segíti elő. Bizakodó vagyok a támogatásokkal kapcsolatosan, bár az államigazgatásnak reálisan kell meghatároznia a pályázatoknál a kiválasztási szempontokat. Érdemes a banki minősítést, céges átvilágítást alapul venni, mert ez nagyon jó szűrő lehet a valóban megvalósítható pályázatok kiválasztásában.
Szakértő: érthetetlen, miért akarja Európa feláldozni az agráriumát
A tavalyi évben is jelentős károkat okozott a madárinfluenza
Csorbai Attila az elmúlt időszak értékelése során a tavaly év első kilenc hónapját külön választaná az év utolsó negyedétől. Az első három negyedévben ugyanis nőtt a termelés és az értékesítés, a csirkehús iránt fix, tartós volt az uniós kereslet, amit az is segített, hogy az ukrán termékekre kvótát szabtak ki. Hasonló volt a helyzet a pulykahúsnál is - ez régóta nem fordult elő -, ahol keresleti piac alakult ki, mivel csökkent a lengyel és a hazai termelés is.
A víziszárnyas ágazatnál lényegesen árnyaltabb a kép: a hízott májtermelést leginkább az befolyásolja, hogy a franciák már vakcinázzák az állományukat, aminek az a következménye, hogy a korábban a termelésből kiesett 6-8 millió libát lassan visszapótolják, így önellátókká váltak. Ide már a magyar hízott libamájat nem tudjuk eladni, pedig a franciák voltak a legnagyobb vevőink
- mondta Csorbai Attila.
Új piac pedig csak igen korlátozottan áll rendelkezésre, mert a tavaszi és az őszi madárinfluenza miatt az ázsiai piacra nem szállíthatnak a magyar termelők. A BTT-nek és a gazdáknak közösen kell találnia olyan megoldást, ami a túlélést biztosítja. A szakember szerint az egyik ilyen megoldás az lehetne, ha a tavaszi és az őszi madárvonuláskor kötelező lenne zárt térben tartani a víziszárnyas állományokat, ezzel kivédve a vírusfertőzést.
A 2025-ös évet illetően a BTT elnöke kiemelte, hogy a termelési eredményeket a 2024-es utolsó negyedév teljesítménye fogja befolyásolni, és a legnagyobb kérdés az, hogy mekkora kárt okoz a madárinfluenza járvány az ágazatnak. Mert még ha sikerül is azt megfékezni, akkor sem tudják azokat az eredményeket elérni, amelyeket februárban megálmodtak az ágazat szereplői. Ennek oka, hogy a járvány okozta közvetlen károk nagyok, de nagyobbak lesznek a közvetett károk is. Az előző időszakban koncentráltabb volt a termelés, amit aztán a járvány miatt szétosztottak az ország több pontjára. Telepeket költöztettek el, új vármegyékben kezdtek termelni: ám ezzel nem oldódtak meg a problémák, ezért nő a közvetett kár mértéke. Csorbai Attila szerint mindazonáltal a hazai csirketermelés 2025-ben is a megszokott 5%-kal fog nőni, míg a pulyka esetében a stagnálás prognosztizálható. A pecsenye kacsa termelés kicsit madárinfluenza, és kínai import függő, s ha nem is 30-35 millió darab, de olyan 25-28 millió kacsa hizlalása várható idén. A hízott termékpályán a BTT elnöke csökkenéssel számol, mivel a húsliba egyre inkább csökkenő szegmense a baromfihúsnak, ugyanis az erősen szezonális termék: csak Márton napon nő meg iránta kereslet.
A tojáságazat is megérezte a járványt
Az idén ősszel kitörtn madárinfluenza-járvány Magyarországon a tojóállomány körülbelül 10%-át érintette. A szomszédos Szlovákiában viszont nagyon súlyos volt a helyzet, ott több százezer madarat érintett a vírus, de Lengyelországban is több millió madár volt érintett. Ez az év végére igencsak felhajtotta a tojásárakat - mondta el korábban az Agrárszektornak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke. A szakember azt is hozzátette, hogy 2024 végén ezért is lehetett jelentős emelkedést látni a nyári árakhoz képest, de azért azt figyelembe kell venni, hogy nagyon alacsony bázisról indultak a számok.
Most lehull a lepel: itt az igazság a Magyarországon kapható tojásokról
A Tojásszövetség alelnöke azt is elmondta, hogy a jelenlegi, ünnepek utáni időszakban idén is tapasztalható a szokásos kereslet-visszaesés. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen karácsony környékén akár 30-40%-kal is megnövekedhet a keresleti forgalom. Pákozd Gergely rámutatott, hogy
a január első hetei ennek megfelelően alacsonyabb forgalommal mennek, ettől függetlenül az állományok termelnek, tehát a készletek gyűlnek, és ilyenkor jellemzően látunk egy visszarendeződést a piacon az árban, tehát létrejön egyfajta korrekció. Azt viszont, hogy ez milyen mértékű lesz, azt mindig nagyon nehéz megmondani.
A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Pákozd Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy az ősszel újra felütötte a fejét a madárinfluenza Magyarországon. A tojóállományokat egyelőre nem érinti, de ettől függetlenül azért kellő figyelemmel és óvatossággal és felkészültséggel kell eljárni minden termelőnek. A Tojásszövetség alelnöke portálunknak azt is elmondta, hogy Magyarországon lezajlott egy pályázati folyamat az állattartó telepek fejlesztésével kapcsolatosan, ezeknek a pályázatoknak az elbírálása jelenleg zajlik, ám Pákozd Gergely szerint kérdés, hogy hány nyertes lesz, mekkora beruházások fognak nyerni, és azok milyen idő alatt létesülnek meg, és akkor ennek megfelelően láthatunk majd visszarendeződést, illetve akár növekedést is a hazai termelésben.
Az uniós átlagnál jobban nőtt a tejtermelés hazánkban
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a magyar tejtermelés jelentős eredményeket ért el: 2010 és 2020 között 20-25%-os növekedést mutatott. Bár a koronavírus-járvány, az infláció és az orosz-ukrán háború hatásai miatt 2020 és 2022 során 2,5%-os visszaesés volt tapasztalható, 2023-ban ismét pozitív fordulatot vett az ágazat: szeptemberben éves bázison 5,7%-kal nőtt a tejfelvásárlás Magyarországon, miközben az EU többi tagállamában stagnálás vagy csökkenés volt megfigyelhető - közölte a szakember.
A tejtermékekkel kapcsolatos médiafigyelem ugyanakkor gyakran torzító és félrevezető. Például „mérgező a tej” vagy „egészségesebb a borsótej” típusú címek jelennek meg, amelyek pontatlanok vagy félrevezetőek - magyarázta Harcz Zoltán, hozzátette, hogy a Tej Terméktanács ezért rendszeresen igyekszik helyreigazításokat elérni, és dokumentálja a médiával való kommunikációt. Az ágazat szereplői úgy vélik, hogy a nyereségesség és a növekedési potenciál fenntartása érdekében továbbra is elengedhetetlen az innováció és az alkalmazkodás. A jelenlegi eredmények alapján kijelenthető, hogy a magyar tejtermelők körében nincs pesszimista hangulat, zárta gondolatait, hangsúlyozva a szektor kitartását a globális kihívások közepette. A kerekasztal-beszélgetésen a szakértők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóságot és a hatékonyságot szem előtt tartva a tejiparban a zöld technológiák és az exportpiacok bővítése jelenthetik a hosszú távú siker kulcsát.
Csak így lehet sikeres a magyar tejipar: ezt meg kell lépniük a termelőknek
A pillanatnyilag jónak mondható tejárak ellenére, az elmúlt időszak gyenge árszintje, a toxinos kukorica kiesése, valamint a dráguló vitamin és munkaerő költségek miatt a termelők úgy várják a támogatásokat, mint az éhezők a falat kenyeret.
