Miközben a libatenyésztők naptárában a Márton-nap és a karácsony emberemlékezet óta "piros betűs ünnepként" van jelen - hiszen az éves árualapjuk 80-90%-a ekkor fogy el -, a libásoknak idén nincs sok okuk az örömre. Az 1800 embernek munkát adó, debreceni székhelyű Tranzit Cégcsoport évi 2 millió - illetve, idén csak 1,1 millió - libát, 10 millió kacsát és 15 millió csirkét nevel és dolgoz fel a saját telepein, vágóhídjain. Szabó Ákos, a csoport vezérigazgatója szerint, bár ismét itt a Márton-nap, de valahogy mégsem olyan az idei, mint amilyenek a korábbiak voltak.
Erősek az ágazatban a recessziós félelmek
Szabó Ákos elmondta, hogy az 2022-es Márton-napot talán a 2008-ashoz lehet hasonlítani, amikor komoly recessziós félelmekkel várták az emberek az ünnepeket, ez pedig az ünnepi fogyasztásra is rányomta a bélyegét. A szakemberek tavaly ilyenkor arról beszéltek, hogy három komoly problémával kell megküzdenie az ágazatnak: a már akkor is emelkedő takarmányárakkal, a pandémiával és a madárinfluenzával. Noha a magyar baromfiágazat szereplői folyamatosan védekeztek ezek ellen, ma is fennáll mindegyik probléma, mi több, a helyzet egy energiaválsággal is súlyosbodott. Utóbbi 6-8-10-szeres áremelkedéseket produkál, ami kigazdálkodhatatlan a termelők számára.
És akkor még nem említettük az évszázad aszályát, ami brutális takarmányárakat hagyott ránk örökül. Az is nyilvánvaló, hogy nem lehet minden plusz költséget a fogyasztókra áthárítani, hiszen a költségkrízis miatt a csirke ára már így is 40-45%-kal drágult, a kacsáé megduplázódott és a liba ára is majdnem megkétszereződött. Egyfelől tehát ott vannak a brutális előállítási költségek, míg másfelől ott munkál az emberekben az egzisztenciális félelem. Ezek a hatások a liba esetében most fognak találkozni Márton-napkor és karácsonykor. Egyelőre senki nem tudja, legfeljebb gyanítja, hogy ennek milyen hatása lesz a fogyasztásra. Legvalószínűbb egy drasztikus mértékű csökkenés. 2008-ban a libafogyasztás 40%-ot zuhant vissza
- mondta Szabó Ákos.
Sorsfordító időszak előtt áll a magyar baromfiágazat
A Tranzit Cégcsoport vezérigazgatója azzal folytatta, hogy sorsfordító időszak előtt áll a hazai baromfiágazat, ami a jövő évre is döntő hatással lesz. Nagy kérdés az energiaárak, a takarmányárak és az infláció alakulása. És ha mindez nem lenne elég, a Márton-nappal megérkezett a madárinfluenza is. Egy-egy állomány kiirtása azt jelenti, hogy azt az eredményt, amit addig egy év alatt kellett megtermelni, most fél év alatt kellene behozni ahhoz, hogy egy család meg tudjon élni belőle. Ezért sok kistermelő inkább felhagy a libatartással, ami Szabó Ákos szerint nagyon aggasztó.
A szakember ugyanakkor beszélt arról is, hogy az összes nehézség ellenére bíznak benne, hogy az ágazat elérte a gödör alját, innen csak felfelé vihet az út. A Tranzit-csoport a folyamatban lévő beruházásait folytatja, sőt, újakat is indít: növelik az állatlétszámot, a mintegy 1800 munkatársukat pedig - amennyiben rajtuk múlik - jövőre is megtartják. A liba főbb piacai Németország és Ausztria, de exportálnak a szlovákokhoz, a csehekhez, a dánokhoz, az angolokhoz, de még Kanadában is ismerik a termékeiket. Szabó Ákos rámutatott, hogy az elmúlt években a magyar víziszárnyas-fogyasztás nagyon dinamikusan fejlődött, ami alapot adhat a folytatásra. Ahogy az is, hogy a korábbi évek eredményeit mindig félrerakták, és tartalékoltak a szűkebb időkre.
Hiába van állna bőven rendelkezésre, a magyarok liba- és kacsafogyasztásában nem történt számottevő változás az elmúlt években. Az egy főre jutó éves libafogyasztás nem éri el az egy kilogrammot, kacsából pedig körülbelül 2-3 kilogram fogy el 365 nap alatt. Magyarországon a liba- és kacsaágazat ezért erősen exportorientáltnak számít, a megtermelt áru nagyjából 80%-a külpiacokra kerül. De miért alakult ez így? Ennek okairól az Agrárszektor Látits Miklóst, a Magyar Lúd-és Kacsaszövetség titkárát kérdezte.
