Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahogy arról a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal beszámolt, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein szigorú feltételekkel engedélyezték a vízibaromfi állományok betelepítését. Az állategészségügyi hatóság jelentős erőfeszítéseinek köszönhetőn a jelenleg zajló madárinfluenza járványban sikerült a vírust helyhez kötni, a betegség szórványos megjelenése mellett az előző járványok robbanásszerű terjedését megakadályozni. Ezeknek a viszonylag kedvező eredményeknek a figyelembevételével az érintett megyék korlátozás alatt nem álló területein engedélyezhető a víziszárnyasok betelepítése, azonban csak szigorú feltételek betartásával.
De mi történt az ágazattal idén?
Az ágazatot több probléma is érintette, a háborús helyzet, az infláció, de leginkább a madárinfluenza sanyargatta a termelőket. Az előállítási költség rettenetes módon emelkedett, ez odáig jutott, hogy az idei élő alapanyag felvásárlási ár, a vágóhidakra kerülő élő liba, kacsa ára akár 80-100 százalékkal többe kerül.
A termelői tapasztalatokat elsősorban a madárinfluenza határozta meg. Erős hullámmal kezdődött az év, aztán tavasszal volt még egy járványhullám, majd ősszel is volt egy. Ilyet korábban még nem tapasztaltunk. Így a termelőket első sorban ez nyomasztotta
- mondta a lapnak Látits Miklós, a Kacsa- és a Lúdszövetség titkára. Arról, hogy mennyi libát és kacsát fogyasztanak a magyarok nem túl fényes adatokat említett. Hozzátette, Magyarországon a víziszárnyas fogyasztás nem túl magas. A liba talán az egy kilót se éri el, a kacsa talán a 3 kilót megközelíti. A liba az kimondottan szezonális hús, a szent márton naptól karácsonyig terjedő időszakban keresik leginkább. De külön kiemelte azt is, hogy a liba soha nem is volt igazán a hétköznapi étkezésnek a része.
A vágott liba és kacsa nagyon erősen export orientált, nagyvonalakban azt lehet mondani, hogy 80 százaléka az külföldre kerül. Megvannak a célterületei, a hízott máj az általában francia területekre kerül, a további húsrészek pedig inkább német nyelvterületekre
- emelte ki a szövetség titkára.
Látits Miklós szerint, az élő liba és kacsa előállításának ára a kétszeresére emelkedett, mint mondja, ez a felvásárlási árakon is megmutatkozik, mint mondja, a feldolgozó üzemekben jelentkező költségek is mind emelkedetek. Ennek következtében világosan látszik, hogy a kereskedők is árat kell, hogy emeljenek. Meglehetősen komoly áremelkedések látszanak ezeknél a termékeknél.
A szövetség és saját tapasztalatok alapján tudom mondani, hogy a libamáj 20-23 000 forint/kg körül mozog. Van egy széles réteg, aki meg tuja venni a drágább terméket is, és a liba nem számít egy olcsó húsnak. De vannak olyan termékek, mint a nyak, szárnytő, zúza, melyek majdhogynem mindenki számára elérhető áron kapható. Nem biztos, hogy a hízott libamáj mindenkinek odakerül az asztalára, de mondjuk egy liba levest egy átlag színvonalon élő család is elkészíthet, megengedhet magának
- hívta fel a figyelmet Látits Miklós.