1 hónap múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
A 2023-as mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai azt mutatják, hogy a hazai agrárgazdaságok száma tovább csökkent, ami az európai uniós trendekhez hasonlóan folytatódott. Az eltelt időszakban elsősorban a kisebb, alacsony termelési értéket előállító gazdaságok szűntek meg. A csökkenés mellett azonban az átlagos birtokméretek növekedtek, és a növénytermesztés dominanciája is erősödött. Emellett jelentősen megnövekedett a talajkímélő művelés és az öntözött területek aránya is. Az állattartás viszont csökkent, bár ezen belül az állattartó gazdaságok koncentrációja a növénytermesztésnél nagyobb volt. A gazdaságirányítók átlagéletkora emelkedett, és nőtt a középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya. A vidékfejlesztési programokban résztvevő gazdaságok száma is jelentősen emelkedett, míg a mezőgazdasági munkára fordított munkaerő és a családi munkaerő aránya csökkent - derült ki a KSH adataiból.
Nagy segítséget kapnak a gazdaságátadásban érintett termelők itthon
Egyre kevesebb a gazdaság Magyarországon
A gazdaságok száma 2023. június 1-jén 198 ezer volt, ami 18%-os csökkenést jelent 2020-hoz képest, és 33%-os visszaesést 2013-hoz viszonyítva. A legnagyobb csökkenés a kisebb területet művelő és kevesebb állatot tartó gazdaságoknál volt, ami a birtokméret és az állatlétszám növekedéséhez vezetett. Veszprém kivételével minden vármegyében csökkent a gazdaságok száma, a legnagyobb visszaesést Somogy vármegye szenvedte el (26%-os csökkenés). Azonban Veszprémben 3,2%-os növekedés volt. A legtöbb gazdaság Bács-Kiskun vármegyében működött, de itt is csökkent a számuk, 13%-kal.
A növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt, bár 2020-hoz képest 5,8%-os csökkenés volt. 2013-hoz képest ugyanakkor növekedés volt megfigyelhető. Ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámaian csökkent: három év alatt a felére, tíz év alatt pedig a negyedére. Az állattartás helyzete nehezebb lett az uniós támogatások eltolódása miatt, amelyek inkább a növénytermesztést támogatták, illetve a szektor állatbetegségekkel, valamint magas takarmány- és energiaköltségekkel küzdött. Ennek eredményeként a gazdaságok 73%-a növénytermesztéssel foglalkozott, míg az állattartó gazdaságok aránya 14%-ra csökkent. A vegyes gazdaságok aránya 7,9%-ra változott.
Itt az igazság: meglepő számok láttak napvilágot a magyar állattenyésztésről
A legnagyobb csökkenést az állattartó gazdaságok száma mutatta, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegyében (60%-os csökkenés). Ezzel szemben a növénytermesztő gazdaságok száma növekedett, különösen Veszprém, Békés, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Nógrád vármegyékben, ahol a legnagyobb növekedés Veszprémben (19%-os növekedés) volt. Heves vármegyében volt a legmagasabb a növénytermesztő gazdaságok aránya (82%), míg Nógrádban volt a legnagyobb az állattartó gazdaságok aránya (23%).
Ebben sikerült növekedni
A mezőgazdasági termelés szerkezetében jelentős eltérések figyelhetők meg gazdaságtípusonként. Az állattartó gazdaságok, különösen az abrakfogyasztó állatok tartására és a vegyes állattartásra specializálódott gazdaságok, magas koncentrációval rendelkeznek. Az abrakfogyasztó állatokkal foglalkozó gazdaságok 78%-a a legkisebb méretkategóriába tartozik, azonban a termelési érték 87%-át a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kategóriájú gazdaságok adják. Ezzel szemben a növénytermesztés ágazatai kevésbé koncentráltak. A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok 39%-a a legkisebb kategóriába tartozik, de a termelési érték 65%-át a közepes és nagy gazdaságok (15 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ) adják. Az ültetvényes gazdálkodás esetében viszonylag kiegyenlített gazdaságszerkezet figyelhető meg, mivel 62%-uk a legkisebb kategóriában található, de a termelési érték 64%-át a közepes és nagy kategóriák adják.
Vége a jó világnak? Mi lesz így a gazdák pénzével?
A koncentráció következtében az egy gazdaságra jutó STÉ (szántóföldi termelési érték) 40,2 ezer euróra nőtt 2013 és 2023 között, ami majdnem kétszeres növekedést jelent. A legnagyobb bővülést az állattartásra és kertészetre szakosodott gazdaságoknál tapasztalták.
Elöregedőben van a magyar agrárium
A gazdálkodók száma minden korcsoportban csökkent 2013 és 2023 között, de eltérő mértékben. A legnagyobb visszaesés az 55-64 éves korosztályban volt, ahol számuk 91 ezerről 45 ezerre csökkent. Az idősebb, 65 éves és annál idősebb gazdaságirányítók aránya növekedett, 2023-ban már 37%-ot tett ki, míg 2013-ban 29% volt. A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, ami az uniós átlaghoz hasonló. A fiatalabb, 35 év alatti gazdaságirányítók aránya viszont csökkent, és 2023-ban mindössze 4,9%-ot tett ki, ami 42%-os csökkenést jelent 2013-hoz képest.
A gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év volt 2023-ban, a férfiaknál 57,5, a nőknél 59,9 év. A férfi vezetők aránya továbbra is magas, de a női vezetők aránya lassan növekszik. A férfi gazdaságirányítók által vezetett gazdaságok száma 38%-kal csökkent, míg a női vezetők által vezetett gazdaságoké 18%-kal.
Fiatal nő férfias pályán: így csinálja a 400 mangalicát nevelő Fekete Zsóka
Nem számít a papír sem?
A mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya is változott: 2023-ban a gazdaságok 55%-át mezőgazdasági képzettség nélküli vagy csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezetők irányították, 34%-át középfokú mezőgazdasági végzettséggel, és 11%-át felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezőek. Az ilyen végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya növekedett az elmúlt években, míg a mezőgazdasági végzettség nélküliekkel irányított gazdaságok száma csökkent. A legnagyobb visszaesés a mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező gazdaságirányítók által vezetett állattartó gazdaságoknál figyelhető meg, amelyek száma 83%-kal csökkent.
Ugyanakkor a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók száma 13%-kal csökkent. Az állattartó gazdaságok 61%-át továbbra is mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező vezetők irányították, míg a növénytermesztő gazdaságoknál a mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező gazdaságirányítók aránya 53%, és a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya 12%. A legmagasabb arányú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók a vegyes növénytermesztésű gazdaságoknál találhatók (14%), míg az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságoknál a legmagasabb a mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkező vezetők aránya (75%). Mindez ellenére talán nem lesz gond itthon a generációváltás, legalábbis lapunknak korábban Gyuricza Csaba, a MATE rektora erről beszélt:
a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira is fel kell készülni, választ kell rá adni, amit ugyancsak a megfelelően képzett szakemberekkel és az ő tudásukkal lehet. Mivel a generációváltás azonnali szemléletváltást követel meg, nincs idő arra, hogy éveket várjunk, hiszen a klímaváltozás mellett a világpiaci mozgások is felgyorsultak. Ki kell emelni, hogy nagyon sokat dolgoznak azért, hogy az agrár felsőoktatásnak és az agrártudományoknak legyen vonzereje a fiatalok körében.
