Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az agrártámogatásokban azért volt szükség két átmeneti évre, mert a zöld átállás rendkívül bonyolult folyamat. A szakpolitikus a Portfolio AgroFuture 2024 konferencián a tavalyi év elejét meghatározó gazdatüntetések kapcsán elmondta, hogy a gazdák követelései több fontos pontot is érintettek: az adminisztráció, nyugaton a természet helyreállítása, az ukrán határhoz közel pedig a beáramló import jelentett komoly problémát, és az elmúlt időszakban nagyon nehéz lett a gazdálkodás a klímaváltozás miatt. Az államtitkár beszélt arról is, hogy számos elem megváltozott a támogatási rendszerben 2023-tól: megjelent az agroökológiai program, a vetésváltás és számos új szabály, a KAP források jelentős részét pedig kötelező klímavédelmi intézkedésekre költeni. Feldman Zsolt elmondta, hogy a kormány szerint az lenne a fontos, hogy a támogatási rendszer egyensúlyt jelentsen a zöld átmenet, a piaci elvárások és a gazdák megélhetése között. A szakpolitikus kiemelte, hogy a magyar soros uniós elnökség fogja elindítani azt a vitát, hogy miképpen alakítsa ki az Európai Unió a 2027 utáni támogatási rendszer kereteit. 

Feldman Zsolt: nem büntetni, hanem ösztönözni kell a gazdákat

Az új agrártámogatási rendszer kialakítása éppen a magyar elnökséggel indul – mondta el az államtitkár az AgroFuture konferencián.

Több megoldás is lehet az agrárium energiafogyasztásának stabilizálására

Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal kellett szembenéznie a magyaroknak. Mint fogalmazott, tavaly májusban már látni lehetett erősebb stabilizálódást, de a nemzetközi trendek azt mutatják, csak 2025-től állhatnak vissza az árak. A szakember kifejtette, hogy helyben termelt napenergiával jelentős megtakarítást lehet elérni. Már szélenergiát is lehet telepíteni Magyarországon, a szélerőművek akár éjszaka is tudnak energiát termelni, ezt ki kellene használni. Fehér Róbert kitért arra is, hogy a mezőgazdaságban az energiafogyasztást stabilizálni kellene, valamint az öntözés energiaigényeit is biztosítani kell. A biogáz és a biomassza felhasználása pedig szintén nagyon fontos lenne a szektorban.

A 8G Energy vezérigazgatója szerint az ágazat energiaproblémáira a helyben történő energiaellátás lehet a kulcs, hiszen jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a vállalatok számára. Az energiaközösségek alkalmazásával pedig minimalizálható az elvesztett energia mennyisége.

Megszólalt a szakember: jövőre stabilizálódhatnak az energiaárak itthon

A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal kellett szembenézni, de ez jövőre megváltozhat.

Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője arról beszélt, hogy többféle globális kihívással kell szembenéznie jelenleg a magyar vállalkozásoknak. Az automatizálás fokozása, az adatalapú döntések hozatala és az exportpiac felé való elmozdulás segítséget jelenthet a különböző fenntarthatósági, makrogazdasági kihívások leküzdésében - jelentette ki a szakember. Demeter Zoltán szerint mindezek mellett az exportpiac felé való elmozdulás egy cégnek a válságállósági képességét is növelheti. Hangsúlyozta, Magyarország megnyílnak a devizafinanszírozások forrásai is, exportálóként hozzá lehet jutni ezekhez. Jól látszik, hogy az elmúlt időszakban, aki tehette, nagyon komolyan elmozdult a deviza finanszírozások irányába. Demeter Zoltán elmondta, hogy az agrárium jövője a felsőoktatásban tanulók kezében van, ezért az oktatást kiemelt támogatást kap.

Költségcsökkentés fenntarthatósággal? Így csinálhatják az agrárcégek

A fenntarthatósági elvárások lehetnek racionális irányok is, hiszen nagyon komoly költségcsökkentést tudnak jelenteni.

Megoszlottak a vélemények a Közös Agrárpolitika stratégiai tervének reformcsomagjáról

A 2024-as év elejét meghatározó, korábban példátlan gazdatüntetési hullámra válaszul az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika stratégiai tervének több korábbi rendelkezését is enyhítette, vagy visszavonta. Feldman Zsolt a KAP jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az uniós szabályozásban addig lehetett elmenni, ameddig az intézmények kompromisszumkészsége engedte. A szakpolitikus rámutatott, hogy minden egyes - legyen bár kötelező, vagy önkéntes - feltétel, amelyet a gazdákkal be akarnak tartatni, az megnöveli az adminisztrációt. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy az adminisztráció csökkentéséhez az előírásrendszer összetettségének enyhítése kellene. Mindezt azonban úgy szeretnék elérni, hogy ez ne érintse hátrányosan a gazdák számára elérhető támogatásokat, és a zöld átállás folyamata se rekedjen meg. Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője szerint a KAP stratégiai tervének reformcsomagjából az irányokat már látták, és az egyszerűsítés tekintetében szerintük jó irányba indultak el a döntéshozók, de sok múlik majd azon, hogy végül mi és hogyan válik majd valóra. A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy ami gazdálkodói részről egyszerűsítés, az végrehajtói oldalról nem feltétlenül az.

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban óriási fejlődésen ment és megy keresztül a mezőgazdaság, és sorra jelennek meg azok a technológiák, amelyek a zöld átállást támogatják. A szakember szerint a szabályozási környezet és az adminisztráció bonyolultabbá válása miatt azonban egy átlagos mezőgazdasági termelő már felsorolni sem tudja, mi mindennek kéne megfelelnie, nemhogy megvalósítani azokat. Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) tanácsadója arról beszélt, hogy foglalkozni kell a KAP-on kívüli uniós közvetlen alapokkal, mert ezek úgy épülnek fel, hogy több szereplőnek kell összeállnia, és valamilyen innovációt megvalósítania egy közös cél érdekében. A tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a magyarok részvétele nagyon alacsony ezeknél a közvetlen uniós alapoknál, jellemzően azért, mert elsőre senki nem szokott nyerni. Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője szerint a digitalizáció mindig jól hangzik, de úgy nem lehet egyik pillanatról a másikra fejleszteni és előrelépni, hogy nincsenek meg a szükséges alapok. A szakember szerint először inkább a talajra kellene fókuszálni, mielőtt nagyon technológiai fejlesztésekben gondolkodnának az emberek.

Itt az új szabályozás: ez várhat a magyar gazdákra 2025-ben

A szakemberek szerint mindenképpen jó irány a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, de sok még a kérdőjel.

Óriási átalakulásra van szükség a takarmányágazatban

Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke elmondta, hogy a Farm to Fork Stratégia célkitűzései közé tartozik, hogy a haszonállatoknál és az akvakultúráknál használt antimikrobális szerek használatát 50%-kal szeretnék csökkenteni. A szakember beszélt arról is, hogy a legnagyobb antibiotikum-felhasználó a sertéságazat, ezt követi a baromfiágazat, és meglepő módon a nyúlágazat a harmadik legnagyobb felhasználó. Az elmúlt két évben a sertéseknél csökkent a felhasználás, a baromfiknál viszont valamelyest nőtt. Nemes Imre kitért azokra a támogatásokra is, melyek az antibiotikum-felhasználás csökkentését segítik elő. Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány takarmányértékesítési és innovációs igazgatója elmondta, hogy a takarmányipar reflektív, próbál reagálni a piaci igényekre. A szakember szerint a múltban már megkapták a választ a most megfogalmazódó vásárlói igényekre. Most már csak össze kell gyűjteniük és alkalmazniuk kell ezeket.

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a juh -és kecsketartással kapcsolatban kifejtette, hogy mivel legelő állatfajokról van szó, más stratégiát kell alkalmazni, különösen a klímaváltozás miatt. Mint fogalmazott, a szárazság miatt nagyon nehéz termeszteni még a lucernát is. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, hogy az ágazatban van egy nagyon integrált és egy extenzív irány is, de a baromfiágazat szereplőinek választaniuk kell ezek közül. A szakember szerint a termékpályán is meg fog jelenni a mesterséges intelligencia. Koszty Viktor (Regional Representative Hungary, Agreena ApS) pedig arról beszélt, hogy a takarmány-előállítói oldalról egy fokozódó igény figyelhető meg arra nézve, hogy az alapanyagok ilyen, azaz regeneratív forrásból származzanak. Magyarországon azonban - Európával szemben - sajnos még nem érte el ennek fontossága a növénytermesztőket, akik nem kezelik a fenntarthatóság kérdését fontos tényezőként.

Lecserélheti sok magyar gazda a takarmányát: ez lehet a jövő?

Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.

Hogyan lehet fenntarthatóvá és jövedelmezőbbé tenni a növénytermesztést?

A fenntartható növénytermesztésről szóló kerekasztal-beszélgetésen a meghívott szereplők egyetértettek abban, hogy az innovatív gazdálkodás, az új technológiák számos előnyt hozhatnak a megtérülés és a fenntarthatóság szempontjából is, de ehhez szükséges az, hogy a termelők nyitottak legyenek az újdonságokra. Bori Tamás, a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. külkereskedelmi igazgatója szerint ugyanis a termelők nagy része megszokásból gazdálkodik, csak nagyon kevesen képzik magukat. Mostanra viszont eljött az a pillanat, amikor a megszokott eljárások nem működnek. A mesterséges intelligenciáról szólva a szakember kijelentette: a technológia olyan összefüggéseket tud feltárni, amelyeket nehéz másképp felismerni, ez hasznos lehet a növénybetegségekben is. Lukács Domonkos, a Corteva Agriscience gyomirtószer termékmenedzsere szerint az innovációnak van helye, a termelőknek van egy rétege, aki használja és el is várja a fejlesztéseket. A gazdatársadalom korösszetétele miatt azonban ez a nyitás nem megy egyik napról a másikra. A szakember rámutatott, hogy az okszerű alkalmazásnál nem az a cél, hogy minél többet locsoljanak ki, hanem hogy rentábilisan alkalmazzák a termelők a növényvédőszereket.

A mostani kukoricahibridek nem a húsz évvel ezelőtti elvárásoknak felelnek meg, hanem a mostani környezeti előírásoknak és a helyi sajátosságoknak - mondta el Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője. A szakember szerint a növényvédőszerekkel kapcsolatos hiedelmek meghatározzák a közbeszédet, de az innovatív gyártóknak sem érdeke, hogy a drágán kifejlesztett termékek esetleg a túlhasználat miatt később ne hozzanak profitot. A drónos vagy műholdas felvételek monitoring módszereivel a mesterséges intelligencia sokat segíthet az okszerű növényvédőszer-kijuttatásban is, ez bizonyos területeken akár 90 százalékos megtakarítást is elérhet - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia nagy előnyt jelent a nemesítés felgyorsításában, a szelekció során, valamint általában a fenntarthatóságban is. Szanka Nikoletta, az Indigo Agriculture Hungary kereskedelmi vezetője szerint az a kérdés jelenti a legnagyobb kihívás, hogy a jelenlegi növénytermesztési technológia alkalmas-e a fenntartható gazdálkodásra úgy, hogy jövedelmet tudjanak termelni a gazdák. Ebben a környezetben mindenképpen új módszerekre van szükség - jelentette ki.

Lehet a termelés egyszerre fenntartható és megtérülő?

Van egy nyitott termelői réteg, amely fogékony az innovációkra – hangzott el az AgroFuture konferencián.

Mi lehet az öntözés jövője Magyarországon?

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai miatt felértékelődik Magyarországon is az öntözés szerepe, és sok gazdaságban a fenntartható termelés alapjává válik. A hivatalos nyilatkozatok szerint ma az a cél, hogy az öntözött területek nagysága 2030-ra megközelítse a 350 ezer hektárt. Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója arról beszélt, hogy a fejlesztés, a bővülés és a menedzselés kulcsfontosságú az öntözésben is. A leghatékonyabb öntözési megoldások azok, amik nem a tervezőasztalon vannak. A szakember szerint nem szabad kitenni magunkat annak, hogy nem öntözünk, és így egyik évről a másikra fele annyi termésünk lesz. Főleg, hogy az állatokat is etetni kell. Mint mondta, az öntözés nem mindent megoldó kérdés. A magyar földek mindössze 2%-án folyik öntözés, és bizony ezeket a területeket is érinti az aszály. Bozán Csaba, a MATE KÖTI Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpont központvezetője elmondta, hogy a mai napig vannak, akik szkeptikusak a klímaváltozással kapcsolatban, a Kárpát-medence azonban rendkívül kitett ennek. A szakember beszélt arról is, hogy a talaj a legjobb víztározó, azt kell megvizsgálni, hogyan lehetne még jobban megfogni a vizet az országban.

Demeter Zoltán szerint szerint 5 évvel ezelőtt még nem volt kérdés egy hitelbírálatnál, ma már top három kockázati kategóriába kezd tartozni az, hogy mi történik a csapadékkal a földeken. Mint mondta, az öntözés nem mindent megoldó kérdés. A magyar földek mindössze 2%-án folyik öntözés, és bizony ezeket a területeket is érinti az aszály. Szendi Jenő, a KITE Öntözési üzletág-igazgatója szerint a klímaváltozást Magyarországon nem fogja megoldani az öntözés. A szakember rámutatott, hogy körülbelül 20 ezer hektárnyi terület öntözésfejlesztésére lenne elegendő a rendelkezésre álló támogatás, ám figyelmeztetett ezen beruházások hosszú megtérülésére. Szigeti Szabolcs, a Nemzeti Földügyi Központ elnökhelyettese szerint ugyanakkor azt emelte ki, hogy egy öntözési beruházás megvalósítása 4-5 év. Az öntözési közösségekben már 80 ezer hektárnyi puffer van, kérdés, a jövőben mennyi fog ténylegesen is megvalósulni.

Kiderült az igazság az öntözésről: nem úgy van, ahogy sokan hiszik

Bár valóban versenyelőnyben lehet az a termelő, aki öntözi a területét, de mindent nem lehet vele megoldani.

Ahol az innováció megjelenik, ott lesz generációváltás is

Barabási Antal, a Robotic Management ügyvezetője szerint Magyarországot és Romániát nem lehet összehasonlítani robotizáció szempontjából, mivel a magyar gazdaságok jóval nagyobbak. A szakember szerint a robotizált istállóknál a beruházás után bő egy évvel 35-45%-os jövedelemnövekedést lehetett regisztrálni. A szakember kitért arra is, hogy ezeknél az istállóknál nemcsak a fejést, de a takarmányozást, a higiéniát és már a feldolgozást is lehet robotizálni. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének intézményvezetője szerint a robotok és a mesterséges intelligencia fontos eszköz lesznek a fenntarthatóság szempontjából, például az élelmiszer-előállításban. A megművelhető földterületek növelése nem lehetséges, a fogyasztási színvonal nem fog lejjebb menni, ezért a hatékonyság növelésére kell nagyobb figyelmet fordítani.

Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK dékánja rámutatott, hogy az egyetemek önállóan a prototípusok előállításáig tudnak eljutni az innováció folyamatában, de a koncepció teszteléséhez és az ezt követő lépésekhez már kellenek a partnerek. A szakember beszélt arról is, hogy a robotizáció lényege a kézi munkaerő műszaki, digitális és mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal történő kiváltása. Szabó Levente, a 4iG projektigazgatója elmondta, hogy a robotokat két fő csoportra lehet osztani: hardver és szoftver robotokra, amelyek mindkét esetben az emberi munkaerő kiváltására.

Erre alapvetően két okból van szükség: vagy nincs emberi munkaerő arra a feladatra, vagy pedig a robot pontosabban vagy hatékonyabban tudja elvégezni azt. A szakember szerint közeljövő minden gazdasági területen, de főleg a mezőgazdaságban a robotizációé lesz.

Véget ér egy korszak: sok gépnek leáldozott, változások jönnek a földeken

Elkerülhetetlen, és számos előnnyel jár a hazai a mezőgazdaságban robotizáció és a digitalizáció.

Vajon Magyarországon is előtérbe kerülhetnek a forgatás nélküli és talajkímélő művelési módok?

Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke szerint a talajok állapota katasztrofális Magyarországon, de a világ többi részén is. A szakember úgy gondolta, hogy aki elindul a min-till, strip-till technológiák felé, már nagyot lép előre a téren, de a lényegi változást a no-till talajművelési technológia jelentené. Szabó Attila szerint amit az elmúlt körülbelül száz évben az ember tönkretett, azt a no-till rendszer segítségével valamelyest helyre lehetne hozni, hiszen ez hozzásegít a megfelelő talajregenerációhoz. Szentpáli Szilárd, a Bonafarm Mezőgazdaság növénytermesztési ágazatvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaságnak 8 milliárd ember élelmezéséről kell gondoskodnia. A szakember kiemelte, hogy a talajokat fel kell készíteni a szélsőséges időjárással járó körülményekre, és hozzátette, hogy a no-till rendszer egy olyan szakterület, amelyhez érteni kell, ezért érdemes szakemberek segítségét kérni.

Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója arról beszélt, hogy sokféle, nagy mennyiségű, különböző funkciójú élőlény él a talajban és ezek közül nagyon sok olyan van, ami közvetlenül támogatja a gazdálkodást, például a különböző tápanyagfeltáró folyamatokban. Minden növény más-más típusú mikrobiológiai tevékenységet folytat, így minél különbözőbb növényeket ültet és termeszt az ember, a talajban annál többféle élőlény lesz jelen. Egy jó szerkezetű, élő talajjal a termésbiztonságot is lehet támogatni. Szólláth Tibor Zoltán, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesületének elnöke szerint, aki talajjal, földdel gazdálkodik, annak meg kell ismernie a saját talajait. A szakember beszélt arról is, hogy sokkal kevesebbet kell bolygatni a talajt, illetve kiemelte annak vízbefogadó képességét is.

Ekkora a baj? Tényleg be kellene fejezni a szántást Magyarországon?

Egyre fontosabb szemponttá válik Magyarországon is, hogy a gazdálkodók fenntartható módon gazdálkodjanak mezőgazdasági területeiken.