2026 márciusában újabb állomásához érkezik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket. Jelen visszatekintő cikkünkben azt mutatjuk be, mi foglalkoztatta az ágazat szereplőit a 2025-ös Agrárium Konferencián, mely kihívások és trendek határozták meg az adott időszakot.

2025 a lehetőségek éve lehet a magyar agráriumban

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium korábbi államtitkára az Agrárium 2025 konferencián elmondta, hogy uniós összehasonlításban a magyar mezőgazdaság jelentős növekedést mutatott az elmúlt másfél évtizedben, amely komoly sikernek számított, különösen a globális kihívások tükrében. A külkereskedelmi eredmények szintén kedvező képet mutattak, hiszen folyamatos bővülés figyelhető meg. Az agrártámogatások kulcsszerepet játszanak ebben a fejlődésben, hiszen jelentős lendületet adtak az ágazat modernizálásának, az új agrártámogatási ciklus pedig új lehetőségeket kínál 2025-ben - jelezte. Farkas Sándor előadásában hangsúlyozta, hogy 2025 a lehetőségek éve lehet a magyar mezőgazdaság számára. Az élelmiszeripari változások versenyképesebbé teszik az ágazatot, azonban elengedhetetlen a gazdák alkalmazkodása a klímaváltozás hatásaihoz. Sebestyén Géza, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. mezőgazdasági szakértője arról beszélt, hogy a mezőgazdasági biztosítások nagy részét jellemzően a növénybiztosítások adják, és bár az állatállományok biztosítása az elmúlt években visszaesett, a tavalyi év eleje után a gazdáknak érdemes volt újragondolnia ezeket. A szakember kiemelte, hogy a biztosításokat a lehetséges károk miatt kötik az ágazat szereplői. Akár évek is eltelhetnek bármiféle káreset nélkül, de aztán váratlanul történhet valami. A mezőgazdasági szakértő rámutatott, hogy az ágazatban jellemzően nagyon gyorsan megjelennek a legmodernebb technológiák, fejlesztések, de ezek mind-mind jelentős értékű beruházások, amelyeket minden lehetséges módon védeni kell.

A harmadik évben már bejáratott rendszerré vált az egységes kérelem beadása - mondta el a támogatások témájában megrendezett kerekasztalon Juhász Anikó, az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára. A szakpolitikus a támogatási rendszer jövője kapcsán úgy fogalmazott, hogy még nem lehet látni a 2027 utáni KAP végleges formáját, de a döntéshozók megállapodtak már abban, hogy legyen külön költségvetése és koncentráljon bizonyos kérdésekre. Szabó Endre, a Magyar Államkincstár KAP-igazgatója arról beszélt, hogy 2025-ben április 7-én fog megnyílni az egységes kérelem online felülete, hozzátéve, hogy lesz néhány új jogcím is, amelyek esetében döntéseket kell még hozni a kérelembenyújtás időszakában. A még pontosabb kérelembenyújtást a térinformatikai adatok felhasználása, az űrfotók alkalmazása is segíti. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója szerint a gazdák a támogatások helyett szívesebben koncentrálnak a naturális tényezőkre, a gazdálkodás témáira. Mint mondta, érdemes lenne a támogatások életszerűségére építeni, hogy a gazdák minél több energiát tudjanak fordítani a termelés kérdéseire. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese pedig úgy látta, hogy az új rendszer egyértelműen bonyolultabb, minden szereplőnek nehéz volt alkalmazkodni, de évről évre igyekeznek megérteni, életszerűsíteni a támogatási rendszert, így várhatóan 2026-ra fognak elérni arra a szintre, ahol 2022-ben volt a rendszer - hangzott el az Agrárium 2025 Konferencián.

Mi várható az agrárfinanszírozásban a következő időszakban?

A 2025. január 1-jén hatályba lépett termelővédelmi csomag tartalmazza azt az új szabályozást is, amely megteremti a lehetőséget az önkéntesen választható, termelők és az őket integráló vállalkozások közötti termeltetői együttműködések létrehozására. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára a konferencián tartott kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, a szabályozás elsajátítása időt igényel, azonban a folyamatos tanulás és a tapasztalatok beépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a piaci kapcsolatok megfelelően működjenek. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy vannak termelők, akiknek az elmúlt évek nagyon rosszul sikerültek. Ettől függetlenül figyelembe kell venni, hogy mik történtek a korábban, mert nem lehet abból kiindulni, hogy 2-3 éve például toxinos volt a kukorica, és nem is ezek alapján kellene meghozni a szabályokat. Apáti Ferenc, a Fruitveb elnöke arról beszélt, hogy a zöldség-gyümölcságazat esetében különösen fontos a kockázatmegosztás, tekintve, hogy gyorsan romló termékekről van szó, ráadásul ki vannak téve az időjárási viszonyoknak is. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára úgy vélte, hogy szükség volt a jogalkotói beavatkozásra a szerződéses viszonyokba, mivel az erőviszonyok nem egyenlőek a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) ügyvezető igazgatója szerint az ágazatban kétféle termelő létezik: az egyik csoport tisztában van a szabályozásokkal, és nincs probléma velük, míg a másik csoportot edukálni kell, hogy komolyabban vegyék a változásokat.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy a termelővédelmi csomag fontos előrelépés, amely hozzájárulhat a termelők védelméhez és a szerződéses viszonyok tisztázásához, de a szabályozásnak az egyes ágazati sajátosságokat is figyelembe kell vennie.

Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója a Portfolio Agrárium 2025 konferencián elmondta, hogy a 2019-2020-ig bezárólag levő időszakot a pénzbőség, a támogatások, a stabil gazdasági környezet és a kiszámíthatóság jellemezte. 2020 után azonban minden megváltozott: a koronavírus-járvány, az állatbetegségek, az infláció és az ingadozó kamatkörnyezet olyan kihívásokat hozott, amelyek akár az egyiptomi csapásokhoz is hasonlíthatók. A szakember szerint a globális változások mellett a 2025 tavaszán Magyarországon ismét megjelenő száj- és körömfájás járvány is komoly kihívást jelenthet, de úgy gondolta, az agrárium mindezek ellenére még mindig egy válságálló ágazat. Mind az élelmiszeriparban, mind pedig a mezőgazdasági alapanyag-termelésben legfőbb ideje a hatékonyság javításának és a fejlesztéseknek, amelyet ráadásul egy olyan gazdasági környezetben kell most megvalósítani, amelyben minden fontos mutató rosszabb lett a vártnál - hívta fel rá a figyelmet Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember úgy látta, hogy az ágazatnak be kell rendelkeznie a mindenkori kamatszintre, ami azonban felértékeli a kamattámogatást, anélkül ugyanis nem lehetséges a finanszírozás.

Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója szerint 2025-ben nagyon megviselt állapotban volt a magyar agrárium. Mint fogalmazott, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparnak nagyon nagy szükség lenne egy normális, nyugodt évre. Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletágának vezetője szerint az ágazatban sokan borúlátóak, de vannak olyanok is, akik a lehetőségekre fókuszálnak, és már tervezik a jövendő beruházásaikat. Ez az optimista álláspont jellemző a bankokra is. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) üzleti ügyvezető igazgató-helyettese az Agrárium 2025 Konferencián arról beszélt, hogy látták a bedőlések emelkedését az agráriumban, és bár a megelőző 3-5 évhez képest magasabbak a számok, egyelőre még nem volt vészes a helyzet. A szakember szerint akkor a kisebb szereplők voltak nagyobb veszélyben, ugyanis őket jobban érintették a gazdasági helyzet változásai, illetve a költséghatékonyság kérdése és a klímakitettség is egyre nagyobb problémát jelentett számukra. Szabó István kifejtette, hogy az elmúlt öt évben változott a mezőgazdasági szereplők megítélése, romlottak az adósminősítések. Mint mondta, sok ügyfél azért volt bajban, mert nem rendelkezett megfelelő tartalékkal, és ezt a problémát a bankszektor segítségével remélték megoldani. Ez azonban csak részben lehetséges, szükség van hozzá az önerőre is. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója arról beszélt, hogy volt egyfajta momentum az ágazatban, amikor lehetett és kellett is tanulni az előző 7 év elkövetett hibáiból. Rengeteg támogatás érkezett a mezőgazdaságba, és lehetett látni, hogy a régiós versenytársak mit csináltak ezekből. Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője pedig arról beszélt, hogy az agrárium ugyanakkor még mindig - az egyéni és specifikus kihívások ellenére is - kiszámíthatóbb volt, mint például az építőipar. Értékelésük szerint az állattenyésztés helyzete javult az elmúlt időszakban, az élelmiszeriparéban pedig javulást vártak, míg a növénytermesztés stabilan jónak számított.

Kérdőjelek a gabonapiacon, problémák az élelmiszeriparban

A Portfolio Agrárium 2025 konferencián a szakértők az öntözésfejlesztési támogatások hatásairól és a precíziós öntözési rendszerek előnyeiről is beszéltek, kiemelve a szenzorok és az automatizáció szerepét. Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója elmondta, hogy a napraforgó vetésterülete várhatóan tovább fog növekedni, részben a kukorica csökkenése és a kedvezőbb piaci árak miatt. Ugyanakkor a klímaváltozás hatására hosszabb távon az őszi kalászosok előtérbe kerülhetnek, mivel biztonságosabb termelési lehetőséget nyújtanak a tavaszi növényekhez képest. Bottlik László, a Talentis Agro Zrt. operatív növénytermesztési divizióvezetője arról beszélt, hogy az időjárás továbbra is komoly kihívásokat jelentett, de számukra az ipari zöldségszegmens helyzete volt a legnagyobb aggodalom. Mint mondta, az ipari növények és termesztési szerződések piaca nem javult olyan mértékben, mint a gabonapiac, és sokkal lassabban reagált a változásokra. A szakember szerint az ukrajnai helyzet és az esetleges jövőbeli korlátozások feloldása jelentős hatással lehet a piaci viszonyokra. Héjja Csaba az MBH Bank Agrár- és Élemiszeripari Üzletágának startégiai elemzője akkor úgy vélte, hogy 2025-ben nagyjából az aratásig, vagyis az év közepéig a gabonaárak rendkívül változékonyak fognak maradni. Ennek több oka is van, például kereskedelmi és politikai tényezők, amelyek akkor befolyásolták a piacot. Mint mondta, akkor a piac bizonytalan volt, és sokszor még az sem volt egyértelmű, hogy mit kellene áraznia. A szakértők egyetértettek abban, hogy a gabonapiac alakulása nagymértékben függ a politikai, gazdasági és logisztikai tényezőktől, így nehéz megjósolni a hosszú távú változásokat. A termelőknek érdemes a minőségi gabona tárolására és értékesítésére is felkészülni, mivel a piac átrendeződése érzékenyen érintheti a magyar búzakereskedelmet.

Ez nagy hatással lesz a gabonapiacra 2025-ben: erre készülhetnek a gazdák

A költséghatékonyság és a tőkeerő segítik a termelőket a piaci ingadozások kezelésében.

A konferencián az élelmiszeriparra rálátó szakértők úgy látták, hogy akkor még kiszámíthatatlan volt az árrésstop hatása a hazai élelmiszer-termékpályára, de valószínűsítették, hogy negatívumként jelentkezik majd az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar élelmiszeripar számára. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke szerint az ársapka, a kötelező akciózás, az árfigyelő rendszer és a GVH vizsgálatok mellett folyamatos kommunikáció volt tapasztalható arról, hogy az ágazat nem elég hatékony. Mint mondta, az élelmiszeripar gazdálkodását eközben rengeteg nehézség és kihívás jellemezte. A fogyasztás csak lassan növekedett, nagyon erőteljes diszkontosodás volt tapasztalható, a private label erősödött a márkatermékek ellenében, emellett pedig komoly importnyomásról lehetett beszélni és megjelentek a minőséggyengítési folyamatok is. Kardos Péter, az automatizációval, digitalizációval foglalkozó SSI Schäfer Systems International Kft. ügyvezető igazgatója szerint a képzett munkaerő hiánya, a technológiai változások, a háborúk hatása, a robotika megjelenése, a készletgazdálkodási kihívások és más hatások is a digitalizáció irányába mutattak. A szakember ugyanakkor jelezte, hogy a raktározás területén, a szállításban, az áruszedés és kezelés, valamint az IT megoldások világában is komoly lehetőségek adódtak az élelmiszer-termékpálya szereplőinek. Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója az árrésstoppal kapcsolatban megjegyezte: az élelmiszeriparnak régi törekvése az, hogy minél inkább minőségi, magasabb hústartalmú terméket gyártsanak. Az érintett termékek közé ugyanakkor betették a párizsit, ami torzítja a piacot. Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója elmondta, hogy az elmúlt években a csomagolás terén több alapanyag ára is növekedett, és az ágazat szereplői a megnövekedett gyártási költséget nem tudták teljes egészében a vevőkre hárítani.

Össztűz alatt a magyar élelmiszeripar

Egyik csapás a másik után – kiszámíthatatlan az árrésstop hatása is Magyarországon.

Óriási kihívás elé állítják a betegségek és vírusok az állattenyésztési ágazatot

A korábbi országos főállatorvos, Pásztor Szabolcs kifejtette, hogy 2025 európai szinten meghatározóan kezdődött az állategészségügyet illetően. Magyarországon például január 24-én megjelent a kiskérődzők pestise, majd március 6-án a ragadós száj-és körömfájás is. A szakember beszélt arról is, hogy a globalizáció és a nemzetközi kereskedelem hozzájárult a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző részei között, valamint az állatsűrűség és állattenyésztés folyamatos növekedése is. Eddig a szabályozás, a támogatások, a különféle mentesítési programok elégnek bizonyultak, az viszont kérdéses, hogy ez a jövőben is így lesz-e. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az Agrárium 2025 konferencián elmondta, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió gazdasági növekedése csupán 1% volt, miközben a régió legnagyobb gazdasága, Németország mindössze 0,3%-os bővülést mutatott. Ez aggasztó jelenség volt, mivel az európai gazdaság motorjának számító Németország gyenge teljesítménye az egész régió fejlődésére hatással lehetett. A szakember beszélt arról is, hogy a kukorica átmenő készlete világszerte csökkent, az összesített kereslet pedig 20 millió tonnával volt alacsonyabb, mint korábban. Magyarországon az aszály továbbra is súlyosan érintette a mezőgazdaságot, megnehezítve a termelők helyzetét. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője jelezte, hogy a szója lehet a jövő növénye. Mint mondta, ha valaki takarékosabban szeretne termelni, könnyen értékesíteni és egy stabil jövedelmezőséget megteremteni, akkor a földeken ott lesz a helye a szójának.

A kerekasztal-beszélgetésen Pásztor Szabolcs elmondta, hogy 2024-ben 40 új madárinfluenza-kitörést regisztráltak, amely elsősorban a víziszárnyasokat érintette. Ugyanakkor a sertéspestis esetében pozitív tendenciák voltak megfigyelhetők, az elmúlt években sikerült stabilizálni a helyzetet. Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója rávilágított arra, hogy hatalmas mennyiségű sertéshús ragadt bent az Európai Unióban, ami az árak jelentős visszaesését okozta. Bár később úgy tűnt, hogy rendeződhet a helyzet, a ragadós száj- és körömfájás újabb kihívás elé állította az ágazatot - tette hozzá. Kulik Zoltán szerint a konferencia idején az őszi vetésű növények állapota nem volt ideális, a gazdák egy közepes terméssel már elégedettek lehetnének. A csapadékhiány és a sertéságazat helyzete komoly aggodalommal töltötte el az ágazat szereplőit. Bene Zoltán a toxinkérdés kapcsán kifejtette, hogy a hőhullámok tovább súlyosbították a helyzetet, különösen a kukorica esetében. Az időjárási szélsőségek miatt a kukorica vetésterülete jelentősen csökkent, míg a szója vetésterülete folyamatosan nőtt.

A klímaváltozás az inputanyag-ágazatot is lépéskényszerbe hozta

A klímaváltozás és a szabályozási környezet változása egyre inkább rákényszeríti a mezőgazdaságot az alkalmazkodásra, ez azonban idő- és forrásigényes folyamat - hangzott el az Agrárium 2025 Konferencián. Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának igazgatója szerint ha valaki tudatosan használja és tartja nyilván az adatait, akkor annak a gazdálkodási napló kimondottan hasznos eszköz lehet. A szakember beszélt arról is, hogy 2024-ben bevezetésre került a kötelező egységes kérelem szinkronizáció. 2023-ban ez még csak lehetőség volt, amivel a gazdák körülbelül 40%-a élt csak, 2024-ben viszont már 90% fölötti volt a szinkronizált táblák aránya, a várakozások szerint 2025-ben pedig 100%-os lesz ez az arány. Fáy András, az IKR Agrár Kft. Észak-Nyugati Régiójának régió igazgatója úgy látta, hogy tavaly reneszánszkat élték a folyékony műtrágyák: egyre komolyabb termelői igények jelentkeznek ezekre a készítményekre. A szakember beszélt arról is, hogy 2024-ben ismét emelkedni kezdett az NPK-műtrágyák felhasználása a magyar földeken. Lukács Domonkos, a Corteva Agriscience gyomirtószer termékmenedzsere úgy látta, hogy a klímaváltozás hatásai és következményei letagadhatatlanok. Mint mondta, ennek egyenes következménye az új gyomfajok megjelenése és elszaporodása, a növényvédelemnek pedig erre a problémára is válaszokat kell találnia. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország hagyományosan vetőmag exportőr ország, a hazai termelés nemcsak a magyar piaci igényeket elégíti ki, de az exportigényeket is. Egyértelműen változás volt megfigyelhető fajszinten és fajtavonalon is: a nemesítők sokat dolgoztak azon, hogy a kor kihívásainak megfelelő, az extremitásokat bíró flexibilis fajtákat hozzanak létre, ez azonban hosszú időbe telik - jelezte a szakember. Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. country managere arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne, hogy a nemesítők sok új, a megváltozó körülményekhez alkalmazkodó növényt hozzanak létre, a gazdák pedig használják ezeket, és a korábbi, meglehetősen beszűkült, kevés kultúrát termelő szántóföldi növénytermesztés helyett többfajta növénnyel is foglalkozzanak.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy elmúlt 5 évben egyetlen új kémiai hatóanyagot sem engedélyeztek az EU-ban, ellenben 76 hatóanyagnak vonták vissza az engedélyét, ráadásul a biopeszticidek engedélyezése is akadozott, de a hamisított és az illegális szerek is folyamatosan.

Lépéskényszerben a gazdák - a spórolás nem megoldás?

Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.

Tömegével érkező támogatói okiratokra és új támogatásokra készülhetnek a magyar termelők?

Szigeti Szabolcs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az Agrárium 2025 Konferencián elmondta, hogy 2025. március 19-ig 36 új felhívás jelent meg a KAP ST keretében és folyamatosan fognak megjelenni az újak. A szakember szerint több kiírásnak zajlott a társadalmasítása, ugyanakkor a beruházás-jellegű kiírásoknál közel négyszeres túligénylést lehetett megfigyelni. Szigeti Szabolcs beszélt arról is, hogy 2025 nyara és ősze a támogatói okiratok dömpingidőszaka lesz. Nagy Viktor, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szakmai titkára arról beszélt, hogy az ágazatban egy tévhit az, hogy a gazdaságátadás csak pályázat útján lehetséges. Ebben a folyamatban a szaktanácsadók is tudnak segíteni. Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója pedig arról számolt be, hogy a bankok talán még jobban is várják a támogatói okiratokat, mint a pályázó gazdák.

Nem a támogatói okiratok elbírálásának gyorsasága, hanem azok pontossága számít igazán, hiszen a hibás döntések komoly problémákat okozhatnának - jelezte a témával kapcsolatban Huber Balázs, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője.

Már nem kell sokat várni: hamarosan tömegével jönnek a támogatói okiratok

Nyáron és ősszel felpörög a döntések lezárása, de addig is lesznek új kiírások – hangzott el az Agrárium konferencián.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára elmondta, hogy az Európai Unió 2020-as nagy agrárcenzusa alapján Magyarországon a precíziós eszközök használata a 0-15% közötti sávban mozgott, míg a precíziós erő- és munkagépek aránya az összes géphez viszonyítva elérte a 26-34%-os sávot. Vagyis hiába volt a mezőgazdaságban megtalálható valamennyi gép több mint egynegyede precíziós gazdálkodásra alkalmas eszköz, ha ezek nagy részét nem használták megfelelően. A szakpolitikus beszélt arról is, hogy nemcsak egy újabb precíziós pályázatban gondolkodtak, hanem az volt a céljuk, hogy minden kiírásnak legyen valami digitalizációs, digitális átállást célzó eleme. Az adatok felhasználásával kapcsolatban Juhász Anikó elmondta, hogy az első digitális átállást célzó pályázatnál szembesültek vele, hogy egy dolog a pályázók digitalizációjának erősítése, de ha az ellenőrző hatóságok nincsenek velük egy szinten, az problémát jelenthet. A mostani KAP ciklusban már nagyon sok adatot kérnek digitalizáltan a gazdáktól, hogy ezzel a rendszer minden szereplőjét rászoktassák a digitális adatkezelésre. Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője rámutatott, hogy egyes digitális és precíziós megoldások már több mint egy évtizede elérhetők, de sok gazdához csak a pályázat révén jutottak el. A szakember szerint azt kell tudatosítani a gazdákkal, hogy az agrárdigitalizáció nem állt meg a beruházás teljesítésének igazolásával, azt követően is folyamatosan dolgozni kellett vele és rajta. Virág István, az AGROTEC Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzsere elmondta, hogy Magyarországon a vállalkozások agrárdigitalizációs érettsége erősen függött a gazdálkodás méretétől. Mint fogalmazott, már az is rengeteget számított, ha a cégen belül volt egy külön személy - aki nem az agronómus -, akit kineveztek erre a feladatra, és aki foglalkozott vele és érdekelt volt benne.

Új támogatások jönnek: indulhat az átállás a magyar mezőgazdaságban?

A cél az, hogy következő időszakban minden pályázati kiírásnak legyen valamilyen digitális átállást célzó eleme.