Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az exportra termelő élelmiszeripari cégek arányát megduplázhatja az a pályázati forrástömeg, amelynek révén modern, digitalizált és hatékony feldolgozók jöhetnek létre - mondta el a Portfolio AgroFood 2024 konferencián Nobilis Márton. Az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára kifejtette, hogy a magyaroknak azt kell megnézniük mit csinálnak a lengyelek, ha utol akarják érni őket, és tartosan számolni kell az ukrán agrár- és élelmiszertermékek beáramlásával. Ukrajnával mennyiségben nem, de minőségben tudnak versenyezni, amelyre jó lehetőséget adnak a soron következő pályázatok. Nobilis Márton a támogatások felhasználását illetően hozzátette: rengeteg dolog van, ami robotizálható és olyan, ami mérésekkel és számokkal javítható. Ennek segítségével a minőséget is javítani kell és hatékonyságot is erősíteni, a pályázatoknál emiatt rendkívül fontos lesz az, hogy digitalizáció, modernizáció jellemezze a beruházásokat. Erre a pályázati pénz lehetőséget is nyújt.

Soha nem látott mértékű forrás jön az élelmiszeriparba

A lengyeleket kell másolni és a minőséggel az ukránokkal is lehet versenyezni – mondta el az államtitkár az AgroFood konferencián.

Nincs annyira lemaradva a magyar élelmiszeripar, mint sokan hiszik

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az uniós tagállamokkal és az uniós átlagokkal összehasonlítva a magyar élelmiszeripar nincs annyira lemaradva, mint amennyire sokan hiszik. A szakember kifejtette, hogy már nem és még nem pozícionált és kommunikált Magyarország mérete és helye a világban, aminek a megoldása a globális gondolkodás és a lokális cselekvés lenne, az ismertség régiós szintű fejlesztése. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy hazánk agrárországként tekint magára, de a gazdaságban és a foglalkoztatottságban az ágazat betöltött szerepe kicsi. A szakértő szerint az itthon megtermelt gabonát mostanáig főleg exportálták, a jövőben azonban inkább a feldolgozásra és a magas hozzáadott értékű termékek előállítására kellene koncentrálni. Mint mondta, a magyar élelmiszer-gazdaságnak, mivel volumenben nem tud versenyezni más tagállamokkal, a minőségre, a brandekre kell rámennie, és szakítania kellene az "eddig is működött, miért ne működne ezután is?" szemlélettel.

Nincs annyira elmaradva a magyar élelmiszer-gazdaság, mint sokan hiszik

Óriási lehetőségek rejlenek a magyar élelmiszeriparban, csak meg kellene tanulni megfelelően élni kell velük.

Nagy szüksége van a magyar élelmiszeriparnak a pályázatokra

A konferencián résztvevő szakértők szerint időszerű és indokolt is a pályázatok megjelenése az élelmiszeriparban, amelynek megfelelő lebonyolítása esetén jelentős lépést tehet előre az ágazat. Hollósi Dávid elmondta, hogy az élelmiszeripar a GDP 8%-át teszi ki, de a ráépülő szolgáltató szektort hozzátéve már 15%-ot jelent, a kiskereskedelemmel együtt pedig 25% körüli arányról lehet beszélni. A szakember megismételte, hogy a brandépítés, a minőség mellett a volumen is fontos ahhoz, hogy exportképes és regionálisan meghatározó legyen Magyarország. Mint mondta, három éve nincsenek érdemi beruházások az élelmiszeriparban. Itt van már az ideje a fejlesztéseknek.

Huber Balázs, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője arról beszélt, hogy egy megfelelően előkészített pályázat révén el lehet kerülni a később kiderülő pontatlanságokat, de a pályázat megírásának is csak kellően felkészült tanácsadással érdemes belekezdeni. Kovács Zoltán, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója pedig elmondta, hogy oda kellene eljutni, hogy a villányi vagy tokaji szőlőből termelt borok mellett, egyéb minőségi magyar élelmiszereket is el lehessen adni New Yorkban vagy Sanghajban.

Nobilis Márton elmondta, némi csúszás várható, eredetileg június 15-től várták a pályázati kiírásokat, de egy hónappal később jönnek a pályázatok. Második körre is lesz lehetőség, 2024-ben és 2025-ben is lesz pályázati kiírás. Az államtitkár azt várta a pályázatoktól, hogy a nagy cégek rövid idő alatt látható eredményt tudnak felmutatni a fejlesztések révén.

Három éve nincs fejlesztés az élelmiszeriparban, itt lenne már az ideje

Jönnek a pályázati kiírások, fontos az előkészítés és tapasztalt tanácsadóval érdemes nekiállni – hangzott el az AgroFood konferencián.

Sürgős technológiaváltás kell a növénytermesztésben a Kárpát-medencében

Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a végletekig leegyszerűsödött: a termelők javarészt búzát, napraforgót, kukoricát és repcét termesztenek. Erről Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora beszélt, aki szerint a hazai termelőknek minden lehetősége és képessége megvan ahhoz, hogy akár regionális feldolgozói szerepet töltsenek be a Kárpát-medencében. A szakember szerint ehhez sürgős technológiaváltásra van szükség, kiemelten az Alföldön, minden területen. Csak akkor lehet az Alföldön túlélni az elkövetkezendő 20 évet, ha a területhasználatot is újra gondolják a termelők, hiszen a modernizáció és a megfelelő fajtaválasztás már nem elég. Gyuricza Csaba beszélt arról is, hogy a minőségi takarmánytermelés is kiemelten fontos lehet, de óriási lehetőség áll a legeltető állattartásban is. Mint mondta, a következő évtizedekben azok az országok mezőgazdasági termelői juthatnak versenyelőnyhöz, akik a környezeti adottságokat és a forrásokat jól használják, és válaszokat tudnak adni a klímaváltozásra is.

Gyuricza Csaba: vége lett az elkényelmesedett világnak

A szakember szerint Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a végletekig leegyszerűsödött.

Nem lehet versenyképes élelmiszeriparunk korszerűsítés nélkül

Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint a hazai élelmiszeriparra az alacsony hatékonyság, a magas energiaintenzitás, a gyenge termelékenység és a versenyképességi hiányosságok jellemzőek. A szakember beszélt arról is, hogy a 2023-as év egy mélyrepülés volt a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, és bár 2024 márciusában már volt egy növekedés, ez csak a volumenben volt mérhető, ráadásul azt nem mutatták a statisztikák, hogy ezek az élelmiszerek honnan származnak, és egyáltalán nem volt biztos, hogy hazai előállítású élelmiszerek kerültek a boltok polcaira. Vörös Attila szerint az utóbbi 3 év fogyasztási adatai alapján az látszott, hogy egyre kevésbé fontos a fogyasztóknak a fenntarthatóság, míg az ár egyre fontosabb tényezővé vált. Balázs Ildikó, aki az Auchan Magyarországnál a vállalati kapcsolatok igazgatója, úgy fogalmazott, hogy az áremelkedések mellett az is óriási kihívást jelent, hogy a kereskedők a mostani keresletekhez adaptálják az egyes termékek bolti megjelenését. Mint mondta, a kiskereskedelem egy nagyon széles portfólióváltozáson ment keresztül, amivel a fogyasztók most szembesülnek.

Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint voltak olyan termékek amelyeknél az áremelkedés az alapanyagok drágulása miatt nem volt meglepő: ilyen volt például a kávé és a csokoládé. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese szerint egyes termékeknél a méretcsökkenés feltűnő volt, az áremelkedések pedig általában megfigyelhetőek. Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy a saját márkás termékek általában magasabb minőségűek és drágábbak, így ezeknél érezhetően csökkent a kereslet. Még úgy is, hogy az árak folyamatosan lefelé mentek az utóbbi hónapokban. A szakemberek abban egyetértettek, hogy a jövőben két tényező fogja alapvetően befolyásolni a fogyasztói döntéseket: a kényelem és az egészség. Így a következő időszakban inkább ezekre kellene fókuszálnia az ágazat szereplőinek.

Itt a lehetőség: meghódíthatják a magyar élelmiszerek az EU-t

Nagy lehetőségek vannak a magyar élelmiszeripar előtt, csak tudjunk élni is velük.

Zsarnóci Csaba, az OTP Bank főosztályvezetője arról beszélt, hogy a feldolgozottság mértéke a magyar exportszerkezetben még mindig alacsony, ez ellen tenni kell. A húsfeldolgozás tekintetében azt lehetett látni, hogy hét-nyolcszoros a kapacitás, mint amekkora a kibocsátás. A szakember szerint ez óriási különbség, a korszerűsítésre pedig minden esetben szükség van, ez is megkerülhetetlenné vált az élelmiszeriparban. Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője elmondta, hogy az élelmiszeripari szereplők között is vannak jobb, nagyobb szereplők, a mérethatékonyság nagyon fontossá vált az agráriumban, azon belül az élelmiszeriparban. Ebbe az ágazatba azonban rengeteg pénzt kell beletenni, ami a kitettséget is jelentősen megnöveli.

Zsarnóci Csaba úgy látta, hogy a plusz kapacitások üzembe helyezése 2025 második félévében vagy 2026-2027-ben valósulhatnak meg. Más lesz a kamatkörnyezet, de ez nem jelent rosszat - közölte. Azok, akik a fejlesztési forrásokkal élni fognak, akkor két legyet ütnek egy csapásra: a versenyhatékonyságuk növelése mellett a fenntarthatóság felé is komoly lépést tesznek - tette hozzá Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese.

Ebbe megéri belevágni: sokat nyerhet az a magyar termelő, aki ezt meglépi

Aki most fejleszteni tud, az a hatékonyságát tudja növelni és a fenntarthatóság felé is nagy lépést tehet.

A konferencián emellett szó esett arról is, hogy hiába nő a foglalkoztatás és hiába vannak munkanélküliek, megfelelő mennyiségben és minőségben kell külföldi munkaerőt bevonni, hogy működtetni lehessen a magyar gazdaságot, azon belül az agráriumot és az élelmiszeripart is, de a szakemberek megvitatták a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésének következményeit is. Mint mondták, a jelenlegi szabályozás azonban úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem ad nekik semmit kompenzálásképpen, de műanyag visszagyűjtését és újrafelhasználását illetően is lenne mit átgondolni. A szakemberek emellett beszéltek a hazai élelmiszeripari vállalkozások exportfejlesztési lehetőségeiről is, elemzték, melyek a leghatékonyabb eszközök az exporteredmények növeléséhez, abban pedig egyetértettek, hogy a siker kulcsa a piackutatásban, illetve a több nemzetközi kiállításon, eseményen való részvételen alapul.