Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője az előadás után tartott kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy az élelmiszeripari szereplők között is vannak jobb, nagyobb szereplők, a mérethatékonyság nagyon fontossá vált az agráriumban, azon belül az élelmiszeriparban. Éppen ezért a kisebb vállalatok könnyebben „dőlhetnek össze”. Ráadásul az élelmiszeriparba rengeteg pénzt kell beletenni, ami a kitettséget is jelentősen megnöveli. Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője kifejtette, hogy az agrárszektor kockázata közepes minősítésű, de a mezőgazdasági tevékenységet végzők felfelé húzzák a minősítést, míg az élelmiszeripar lefelé. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint is látni, hogy az átlagnál nagyobb kockázatú szektor az élelmiszeripar, ezt pedig a bankoknál is lehet érezni.
Fontos a korai együttműködés
Zsarnóci Csaba szerint nagyon fontos, hogy már a kezdetektől fogva együttműködjenek a bankok és az ügyfelek, hiszen azzal mindenki nyerhet. Mint mondta, ha a közös gondolkodás és az ügyfél terelgetése elkezdődik egy korai szakaszban, az esszenciális dolog. Ezzel pedig Demeter Zoltán is egyetértett:
A legfontosabb kérdés, hogy az ügyfélnek mi az igénye, mire fejleszt. Ha erre van adekvát válasz, akkor a beszélgetés nagyon pozitív irányba tud menni. Ha nincs, akkor viszont sajnos egy nehéz beszélgetés indul el. A cél nem az, hogy túl szigorúak legyünk, hanem az, hogy védjük a tőkéseket, és olyan üzleti modellekbe szálljunk bele, amik életképesek.
Szilágyi Péter hozzátette, hogy bármilyen beruházás vagy extra kiadás megterhelő lehet az élelmiszeriparban, főleg a kisebb vállalatoknál. A tőkenyitás pedig nem elég erős ebben a szektorban.
Változás jöhet hamarosan
Zsarnóci Csaba kitért arra, hogy a plusz kapacitások üzembe helyezése 2025 második félévében vagy 2026-2027-ben valósulhatnak meg. Más lesz a kamatkörnyezet, de ez nem rosszat jelent. Jelenleg még nehezebb csökkenteni a kamatokat, de két év múlva már nem lesz ezzel probléma a szakember szerint. Mindez kulcskérdés lesz az élelmiszeriparban. Láving Gusztáv, a Focus Ventures vállalati portfóliókezelési igazgatója pedig egy lényeges dologra hívta fel a figyelmet: az elöregedő vállalkozásokra.
Jelenleg elöregedőek a magyar családi vállalkozások egy jelentős része, ez kifejezetten igaz az élelmiszeripari cégekre. Sokszor mennek megszokásból a munkafolyamatok a mai napig, de, mint tudjuk, ami 10-20-30 éve jó volt, az nem biztos, hogy ma is. Ezt jól bizonyítja az is, hogy mikor az ilyen cégekhez jöttek a képzettebb szakemberek, modernebb gépek és új technológia, akkor az egész termelés jobban felpörgött és hatékonyságnövelés is történt.
Készülni kell a zöldítésre
Demeter Zoltán elmondta, hogy próbálnak olyan projekteket finanszírozni, ahol valóban vannak zöld, fenntarthatósági cselekvések, hiszen hosszú távon a fenntarthatóság valóban érték lesz.
Azok, akik a fejlesztési forrásokkal élni fognak, akkor két legyet ütnek egy csapásra: a versenyhatékonyságuk növelése mellett a fenntarthatóság felé is komoly lépést tesznek, úgy gondolom
- vélekedett Leskó Tamás.
A Portfolio AgroFood 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
