Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy ez a mostani találkozó kimondottan érzékeny időpontban zajlik, hiszen a 2027 utáni támogatási rendszer keretei most formálódnak, miközben a tervezett, mintegy 20 százalékos költségvetési csökkentés komoly kockázatokat hordoz. Mint rámutatott, továbbra sem tisztázott, hogy mi lesz a területalapú és állatalapú támogatások jövője, miközben a gazdaszervezetek folyamatosan tiltakoznak, és a független agrárpolitika, valamint a kétpilléres rendszer fenntartása mellett foglalnak állást. A magyar miniszter kitért arra is, hogy a találkozón a tejpiaci helyzetet is áttekintették, és közösen kérték az Európai Bizottságot a de minimis támogatási küszöbök megemelésére, amelynek érdekében közös levéltervezet kidolgozásán dolgoznak. Emellett a műtrágyapiac helyzete is kiemelt téma volt, hiszen az árak jelentősen megemelkedtek, amit a háborús helyzet tovább súlyosbít, különösen annak fényében, hogy a Közel-Kelet fontos exportőr, és az Európai Unió műtrágyaellátásának mintegy 45–50 százaléka külső forrásból származik.

A műtrágyahelyzet is rendkívül nehéz: az árak jelentősen megemelkedtek, a háború pedig tovább súlyosbítja a helyzetet, miközben az Európai Unió ellátása nagymértékben importra szorul.

Felmerült a vámtarifák csökkentése is harmadik országok esetében, ugyanakkor a jelenlegi szabályozás nem vonatkozik Oroszországra és Fehéroroszországra, ahonnan jelentős import érkezik, ezért a magyar fél a büntetővámok eltörlését is szorgalmazta. A járványügyi helyzet kapcsán Nagy István figyelmeztetett, uyganis Cipruson és Görögországban ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás, ezért a húsvéti utazások során fokozott óvatosságra van szükség.

Richard Takáč, a szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a közös fellépés jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a résztvevő országok számos azonos kihívással néznek szembe, ezért különösen fontos az egységes álláspont kialakítása. Kiemelte, hogy a közös agrárpolitikának erősnek kell maradnia, és a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét a jelenlegi geopolitikai helyzetben még inkább fel kell ismerni.

Ha az Európai Unió erős akar maradni a háborúk ellenére is, akkor mindent meg kell tennünk azért, hogy a közös agrárpolitika erősebb legyen, és garantálni tudjuk a biztonságos élelmiszerellátást

– fogalmazott.

A szlovák miniszter rámutatott, hogy az élelmiszertermelés jelentős része műtrágya-felhasználáshoz kötődik, miközben az ellátási láncok akadoznak, és a szállítási problémák is nehezítik a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a közvetlen kifizetések fenntartása elengedhetetlen, mivel a gazdálkodók nem viselhetik ezek hiányának következményeit. Kritikus pontként említette azt is, hogy az élelmiszeripar kimaradhat a jövőbeli támogatási rendszerből. A járványügyi kockázatok kapcsán utalt arra, hogy a száj- és körömfájás ismét fenyegetést jelent, miközben a sertéspestis és a madárinfluenza továbbra is jelen van, ezért az Európai Bizottság részéről gyorsabb és rugalmasabb reagálásra, valamint innovatív megoldások támogatására van szükség.

Cehországból Martin Šebestyán mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a közös nyilatkozat célja a tárgyalási pozíciók megerősítése volt, mivel a mezőgazdaság minden tagállamban stratégiai jelentőséggel bír. Rámutatott, hogy az új agrárpolitikai javaslatok jelenlegi formájukban alulfinanszírozottak, ezért elengedhetetlen a költségvetési források növelése annak érdekében, hogy az európai termelők versenyképesek maradjanak.

Az új agrárpolitikai ajánlás alulfinanszírozott, ezért a költségvetést meg kell emelni, hogy az európai termelők versenyképesek maradjanak

– hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy az Európai Unió nem háríthatja át egyoldalúan a felelősséget a tagállamokra, mivel minden ország eltérő agrárstruktúrával rendelkezik, mind a termelés, mind a feldolgozás tekintetében. A szektort érő külső hatások – háborúk, árkilengések – tovább növelik a bizonytalanságot, miközben az új KAP esetében még nem áll rendelkezésre sem megfelelő pénzügyi keret, sem jogi háttér, annak ellenére, hogy a bevezetés időpontja gyorsan közeledik.

Ivan Hristanov, bolgár mezőgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárszektor iránti figyelem soha nem volt ilyen erős, mivel az alapvető kérdés az, hogy lesz-e elegendő és biztonságos élelmiszer az európai fogyasztók számára. Kiemelte, hogy az importfüggőség növekedése komoly kockázatot jelent, különösen az olyan alapvető termékek esetében, mint a hús.

400 millió embert etetünk Európában, az élelmiszerbiztonság ettől függ, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy bizonytalan alapokra helyezzük az agrárpolitikát

– fogalmazott.

A bolgár miniszter hangsúlyozta, hogy erős finanszírozású közös agrárpolitikára van szükség, amely nem helyettesíthető más eszközökkel, és amelynek stabilitását meg kell őrizni. Úgy vélte, az agrárpolitikai döntéseket hosszú távú stratégiai alapon kell meghozni, nem pedig rövid távú, bizonytalan hatású intézkedésekkel. Rámutatott arra is, hogy az ágazat egyszerre néz szembe klímavédelmi kihívásokkal, járványokkal és biztonsági kockázatokkal, ezért minden döntésnek komoly felelőssége van, hiszen több millió gazdálkodó megélhetése függ tőle.