A modern mezőgazdaság teljesítménye, és ezáltal a világ élelmiszertermelésének mintegy fele a műtrágyától függ. A háború miatt azonban a régió több kulcsfontosságú gyára, köztük katari, szaúdi és iráni üzemek is megsérültek, vagy kénytelenek voltak leállítani a termelést. A helyzetet tovább súlyosbítja a Hormuzi-szoros lezárása. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint ez a világ műtrágyakereskedelmének egyharmadát megbénította, így havonta 3-4 millió tonna alapanyag nem jut el a piacokra.

Brutális csődhullám fenyeget rengeteg gazdát: elkerülhetetlen a baj?

Az iráni háború miatt megugró gabonaárak tovább növelik a takarmányköltségeket Kínában.

A kínálat ráadásul már a fegyveres konfliktus előtt is szűkös volt. Európa a 2022-es energiaválság óta folyamatosan fogta vissza a földgázigényes műtrágyatermelést. Mindeközben az olyan meghatározó exportőrök, mint Kína és Oroszország, szigorították vagy teljesen fel is függesztették az exportot. A hiány hatására az árak kilőttek. A közel-keleti karbamid ára hetek alatt 24 százalékkal, tonnánként 620 dollár fölé emelkedett, de a többi referenciatermék is drágult. A FAO úgy számol, hogy elhúzódó válság esetén 2026 első felére a globális műtrágyaárak átlagosan 15-20 százalékkal magasabbak lesznek az egy évvel korábbinál.

Ez a drágulás elkerülhetetlenül begyűrűzik a globális élelmiszerpiacra, hiszen a műtrágyaárak emelkedése nagyjából egy éven belül megjelenik a fogyasztói árakban. Ezt a folyamatot a kőolaj drágulása is felgyorsítja. A Brent típusú olaj hordónkénti ára a háború kitörése előtti 70 dollárról mára 100 dollárra ugrott. A svájci UBS bankcsoport elemzése szerint az energia és a műtrágya együttes drágulása miatt a globális műtrágya-infláció éves szinten akár 48 százalékra is felgyorsulhat. Ez a gyakorlatban a világpiaci élelmiszerárak mintegy 12 százalékos emelkedését jelentené.

Egymást érik a brutális csapások: hogy élhetik túl a gazdák az idei évet?

Az elmúlt időszak eseményei miatt egyre erősödnek a félelmek a magyar gazdákban.

A mostani helyzet dinamikája azonban eltér a 2022-es ukrajnai háború okozta sokktól. Akkor az energia és a műtrágya mellett a gabona is azonnal hiánycikk lett a piacon. A Közel-Kelet viszont nem számít jelentős élelmiszerexportőrnek, sőt, a régió országai nettó importőrök. Emiatt a háború közvetlenül nem von ki élelmiszert a globális kínálatból. A jelenlegi drágulást szinte kizárólag az inputanyagok és a szállítási költségek megugrása okozza.

Az elszabaduló árak eltérően érintik majd a világ különböző régióit. A fejlett gazdaságokban ez várhatóan csak mérsékelten, nagyjából fél százalékponttal emeli az általános inflációt. A feltörekvő piacokon azonban akár 2,4 százalékpontos ugrást is hozhat. Ezekben az országokban a fogyasztói kosárban jóval nagyobb az élelmiszerek súlya, a helyi gazdák pénzügyi tartalékai pedig szűkösebbek. A tartós műtrágyahiány a fejlődő országokban már nemcsak dráguláshoz, hanem komoly ellátási problémákhoz és hozamcsökkenéshez is vezethet. Amennyiben az iráni konfliktus és a magas energiaárak időszaka tartósan elhúzódik, a világ egy újabb súlyos élelmiszer-inflációs ciklus elé néz.