Franciaországban attól tartanak, hogy 2026-ra már minden második termelő nyugdíjas lesz, Magyarországon tavaly 6,1 százalékot tett ki a 35 évnél fiatalabb gazdák aránya: 10 év alatt 0,7 százalékpontot romlott a mutató. Az új generáció termelésbe való belépését alapvetően két tényező akadályozza:

• 1. a földhöz jutás nehézségei
• 2. a termelés alacsony jövedelmezősége

Föld és támogatás

Franciaországban is probléma, hogy sok gazda bérli a területet, így az nem örökölhető a fiatalabb generáció számára, míg mások, akik átadhatnák, ezt mégsem teszik meg. Az érzelmi okokon kívül - hiszen nehéz átadni egy élet munkáját - komoly anyagi érdekek is állnak amögött, hogy az öregebb generáció belekapaszkodik a földbe.

Ezért még mindig sok olyan gazda "foglalja le" földeket, akik "látszattermelést" végeznek, legfeljebb az önellátás szintjéig jutnak el. Magyarországon az őstermelők száma - akiket az egyéb önálló vállalkozók között tart nyilván a Statisztikai Hivatal - több százezerre tehető, egyéni vállalkozókkal együtt 422 ezer egyéni gazdáttartottak nyilván 2016-ban. (Az összes magyar vállalkozás 27 százaléka mezőgazdasági üzem.) Beszédes adat, hogy a KSH 2016. évi összeírásában a 4000 standard termelési értéket (STÉ) sem éri el 320 ezer vállalkozás, miközben a fiatal gazda pályázatokban az életképes vállalkozás alsó határát 6000 STÉ-nél húzta meg a kiíró.

2018-ban az átlagos földbérleti díj 56 ezer forint volt egy hektár szántón, de nagy a szórás. A gyenge termőképességű (15 AK alatti) földeken sokkal többet lehet keresni támogatásokkal, mint a bérleti díjjal, hiszen csak területalapon 75 ezer forint érkezik a számlára, amit egyéb támogatásokkal (természeti hátránnyal érintett terület, agrár-környezetgazdálkodás, ökogazdálkodás, őshonos állat tartása stb.) a többszörösére lehet emelni.

Az alábbi ábra csak a támogatások és a mezőgazdasági üzem összes jövedelmének arányát érzékelteti, az egyéb agrárkedvezmények nincsenek benne. Jól látszik, hogy egy átlagos gazdaság bevételeinek felét az agrártámogatások teszik ki. A magas támogatási szint egyik okaként az egyéb gazdasági szférákban elérhető magasabb jövedelmet szokták említeni. Ha így nézzük, a támogatás vonzóbbá teszi a fiatalok számára a szakmát, hiszen javítja a jövedelmezőséget.

Méret és jövedelmezőség

Támogatásokkal valójában sokkal több gazdát és sokal nagyobb területet tartunk a rendszerben, mint a fent említett 320 ezer gazda és 226 ezer hektár.

A következő költségvetési ciklusban az uniós közvetlen kifizetéseket igénylőnként 100 ezer eurónál befagyasztanák, és 60 ezer euró felett fokozatosan csökkentenék a kifizetett támogatást. Ez azt jelenti, hogy már 260 hektáros méret felett elkezdődnek az elvonások és a 440 hektár feletti méretű gazdaságok nem kapnak közvetlen kifizetéseket.

Magyarországon így oszlik meg a 4000 STÉ-t meghaladó üzemek száma az egyes termelésiérték-kategóriák között (sajnos pont 6000 STÉ-s kategória nincs az összesítésben). Ne feledjük, a cégek nagyobb területen, több emberrel dolgoznak, csúnya dolog lenne, ha nem termelnének sokkal nagyobb értéket, mint az egyszemélyes gazdaságok.

A NAIK AKI tesztüzemi adatai alapján az egyéni gazdaságok kisebb méretük ellenére is jövedelmezőbbek tudnak lenni a nagyoknál, ugyanis kevesebb hitelt cipelnek és kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, azonkívül kevésbé foglalkoznak nagy tőkeigényű állattartással, például tejtermeléssel vagy sertéstartással, továbbá kevésbé hajlamosak biztosításokat kötni, beruházásokat indítani és ismeretlen technológiákba invesztálni.

Franciaországban a gazdák átlagosan havonta 1250 eurót (415 ezer forintot) keresnek, és szép számmal akadnak köztük kifejezetten tehetősek is. Gazdálkodni tehát érdemes - hazánkban is -, ez akár vonzóvá is tehetné a szakmát a fiatalok szemében. Kár, hogy az agrártámogatási rendszer inkább fékezi, semmint segíti a generációváltást - és ebben vastagon benne vannak az adókedvezmények is.

Szerencsére több kedvező folyamat is elindult ennek ellensúlyozására. A következő költségvetési ciklusban a nemzeti boríték 2 százalékát csak a fiatalok támogatásaira lehet felhasználniuk a tagállamoknak. Magyarország elindult azon az úton, hogy rendet tegyen az agráradózásban, amihez előbb a családi vállalkozást kell a kapcsolt működési formáktól megtisztítani. Sokan fognak bosszankodni miatta, hogy kettős könyvelést kell vezetni a családban, ám az adókedvezmények megmaradnak. Lesz tehát látható jövedelem, és némi nyugdíjalap is, bár nem sok. Ha elég jövedelem marad a gazdaságban, akkor kitermelhető belőle annyi tartalék, ami megalapozza a generációváltást. Úgy tűnik, hogy ezt a jövedelmet a jövőben is kisebb részben a piac, nagyobb részben a társadalom fogja előteremteni.