A Miniszterelnökség az idei évre kifizetési dömpinget ígért, de a támogatási döntések meghozatala nem haladt zökkenőmentesen. Hogyan érintette ez az ágazatot?

Ami a vidékfejlesztési pályázatokat illeti, valóban van egy kis csúszás a rendszerben. Az elmúlt egy évben az irányító hatósághoz tömegével érkeztek be a különböző támogatási kérelmek, ezek feldolgozása pedig a vártnál lassabban halad. Az a tapasztalat azonban, hogy sokan már a döntést megelőzően, saját kockázatukra elindították a projektek megvalósítását. Az ágazat szereplői régóta halogatták ezeket a beruházásokat, ezért akár támogatás nélkül is hajlandóak megvalósítani azokat. A gépbeszerzések például minden eddiginél nagyobb ütemű növekedést mutatnak, az előttünk álló időszakban pedig további bővülés várható. A beruházások hosszú idő után szintén felfelé ívelő pályára kerültek, noha pályázati pénzek terén az idén nem volt dömping. Az előlegfizetési lehetőséggel természetesen a támogatások egy része eljutott a gazdákhoz. Az igazán nagy volumenű kifizetési hullámot azonban a 2018-as év hozhatja el. Az unió egészében átalakulóban van a mezőgazdaság.

Krisán László

Az ágazatot erősen foglalkoztatja, hogy a 2020 utáni időszakban hogy alakulnak a közös uniós agrárpolitika főbb irányvonalai. Van okuk jelentős forráscsökkenéstől tartani az ágazati szereplőknek?

A Közös Agrárpolitika (KAP) jövője nem ismert, egyelőre csak az irányok láthatók. A britek kilépése miatt jelentős összegtől esik el az unió költségvetése, és félő, hogy a kisebb tortából hazánk a jelenleginél keskenyebb szeletet tud vágni magának. Bár az ígéretek továbbra is az egyszerűsítésről szólnak, de ne legyünk naivak, a támogatási feltételek szigorodására kell felkészülni a következő időszakban. Jóval nehezebb dolguk lesz azoknak a gazdáknak, akik uniós forráshoz szeretnének jutni. Ezért továbbra is azt üzenném: most van ideje beruházni az agráriumban. Most kell felvértezniük a gazdaságukat minden olyan eszközzel, amellyel meg tudnak felelni a jövő kihívásainak, és versenyben tudnak maradni a piacon. Fontos, hogy mielőbb szülessen meg a végső alku a 2020 utáni uniós forrásokról, mert így gyorsabban és felkészültebben lehet elindítani a 2021-től kezdődő új uniós ciklust.

Hogy alakult 2016-ban és az idei évben a hiteligénylések száma és az átlagos hitel összege? Milyen tevékenységekhez kapcsolódott a legtöbb hiteligény?

Az Agrár Széchenyi Kártya 2011-es bevezetése óta valódi segítséget jelent a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások számára. A konstrukció egyre népszerűbb a gazdálkodók körében. Eddig mintegy 10 ezer igénylés érkezett, ebből 8,5 ezer szerződést tudtunk megkötni. A kihelyezett hitelösszeg mára meghaladja a 74 milliárd forintot. Az idén létrejött ügyleteket tekintve az átlagos hitelösszeg 9,5 millió forintra tehető. A konstrukció vonzereje elsősorban abban rejlik, hogy rövid időn belül, legfeljebb 3 hét alatt akár 100 millió forinthoz juthatnak a vállalkozások, sok esetben bizonyos hitelösszeg alatt ingatlanfedezetre sincs szükség. A fiatal mezőgazdasági termelők indulását nagyban segíti, hogy ez az ügyfélkör az általában előírt egy teljes lezárt éves gazdálkodási múlt nélkül is igényelhet Agrár Széchenyi Kártyát.

A kártyával felvehető maximális összeg idén augusztusban emelkedett az eddigi 50 millió forintról 100 millió forintra. Milyen típusú vállalkozásoknak jelenthet ez segítséget?

A módosítás elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő élelmiszeripari vállalkozásoknak, élelmiszer-nagykereskedéssel foglalkozó cégeknek nyújt érdemi segítséget, hiszen esetükben az igényelt hitel támogatástartalma a nagyobb keretösszegű, csekély összegű támogatási keretüket (de minimis) terheli. A nagyobb hitelkeret nagyobb mozgásteret biztosít az ügyfeleknek. Mivel az Agrár Széchenyi Kártya egy szabad felhasználású folyószámlahitel, így a gazdálkodók maguk döntik el, hogy ténylegesen mire használják fel a pluszforrást.

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.