Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Fontos szempont Magyarország szuverenitásának megőrzése az állattenyésztésben - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy tudományos tanácskozáson. Lényeges, hogy a jövőben ne csak a külföldön kitenyésztett hibridfajták intenzív termelése jellemezze a magyar mezőgazdaságot. Az új uniós szabályozások sok tekintetben szabadabb mozgásteret adnak, az így jobban testre szabható tagállami agrárpolitika lehetővé teszi, hogy a korábbinál kiemeltebben támogathassanak olyan munkaigényes, érzékeny ágazatokat is, mint az állattenyésztés, a kertészet és vetőmag-előállítás. A Több munkahelyet a mezőgazdaságban programmal kívánja a vidéki munkahelyek megőrzését támogatni, illetve azok számának növelését elérni a minisztérium.
Fazekas Sándor elmondta, hogy a hazai állatállományokra korábbi években jellemző negatív tendencia végre fordulni látszik, és ez igaz a sertéságazatra is. Sokan állítják, hogy az észlelt állomány növekedés csupán a bevezetett áfacsökkentés hatására bekövetkező "kifehéredés" eredménye, ám a minisztérium álláspontja szerint az állatlétszám változással egyező mértékben tartott lépést folyamatosan a vágások valamint a regisztrált állattartó telepek száma is.
Magyarországon évszázadokra visszanyúló, komoly hagyománya van a tenyésztés-szervezésnek; a Mezőhegyesi Ménes 1784-es alapítását a bábolnai követte, az első tenyésztőszervezet megalapítása és ez által az állattenyésztés szervezett elindítása pedig gróf Széchenyi Istvánnak köszönhető - hangzott el a szakmai fórumon. A hazai tenyésztés-szervezés azóta mindig is a világ élvonalához tartozott, ám a múlt század második felében központi irányítás alá került, s a fejlődést a nyolcvanas években már hanyatlás korszaka váltotta fel.
A rendszerváltás után ugyan sorra alakultak a fajtatenyésztő-egyesületek, de a szűkös forráslehetőségek és az elmaradott infrastruktúra nem tette lehetővé a hazai tenyésztőszervezeteknek, hogy lépést tartsanak a folyamatosan fejlődő nemzetközi vetélytársaikkal. Versenyképességünk fokozásához azon kell munkálkodnunk, hogy az ágazat számára rendelkezésre álló támogatásokat fejlesztési célokra fordítsuk, így - a tanácskozás mottója szerint - "az állattenyésztésnek ne csak dicső múltja legyen Magyarországon, hanem sikeres jövője is!"