Mi kell ahhoz, hogy a juhászat élni tudjon a lehetőségeivel? Megfelelő felkészültségű szakemberek, támogatások, eredményesebb értékesítés, adottságok és genetikai alapok, illetve együttműködés.

Szakembergárda

Nem véletlenül került e lista elejére a szakembergárda. Egyrészt, a juhászatban dolgozók átlagéletkora jóval meghaladja az ötven évet, másrészt e szektorban sem elegendő ma már a szakma ismerete. A korábbiaknál magasabb felkészültségre van szükség a piaci folyamatok, a támogatási lehetőségek kihasználásához. Ennek eléréséhez nélkülözhetetlenek azok a felnőttképzési programok, amelyek az elmúlt év őszén indultak három felsőoktatási intézményben. E téren tehát optimisták lehetünk. A juhászok fel tudják magukat vértezni a szükséges ismeretekkel, szemlélettel.

Támogatások

A támogatások oldalán határozott előrelépést jelent, hogy - a szaktárca tájékoztatása szerint - az elmúlt évi 4,1 milliárd forintról idén 9,4 milliárd forintra emelkedik a juhágazat támogatása. A jogcímek átalakulnak, de a lehetőségek bővülnek. Az állattenyésztés stratégiailag kiemelt helyzete szélesíti az elérhető források körét a második pillérben is. Nagyon fontos annak felismerése, hogy hosszú távon nem maradhatnak a támogatások a jövedelemtermelés meghatározói. Olyan szektort kell építeni, amely a következő évtizedben, esetleg a mostani támogatásoknál jelentősen kisebb összegek mellett is növekedési pályán tud maradni.

Értékesítés

A juhágazat fokozott kivitel-irányultsággal rendelkezik. Három meghatározó termékük közül kettő (vágójuh és gyapjú) túlnyomó többségében külföldön talál vevőre. A tejtermékek még nem képviselnek jelentős arányt a kibocsátásból, de belföldi piacuk szépen fejlődik, bővül.

A hazai juhállomány a következőképpen alakult:

Az Európai Unió nem önellátó juhhúsból. A fogyasztás mintegy 15 százaléka tartósan harmadik országokból, leginkább Új-Zélandról érkezik. A piac mérete stabil, egy főre számolva a fogyasztás 1,8 kg. E piacon a lehetőségeink messze meghaladják jelenlegi adottságainkat. Kivitelünk gerincét a bárányok alkotják, méghozzá mintegy 90 százalékban Olaszországba utazva.

Belföldön alig harminc dekagramm az egy főre jutó juhhús-fogyasztás. Ez jelentősen növelhető a fogyasztó ismereteinek bővítését célzó kampányokkal. E téren számos kedvező tapasztalattal rendelkezünk például a liba, a kacsa vagy a halfogyasztás terén.

2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az élő, a hasított fél- és negyedszarvasmarha, juh és kecske értékesítésére alkalmazott áfakulcs. Ez is lehetőséget teremt a hazai piac bővítésére.

Sem az export, sem a hazai értékesítés növelése nem nélkülözheti a szervezettség, a közös értékesítés erősítését.

Genetikai adottságok

A genetikai adottságokat a szakma megfelelőnek tartja a juhágazatban. Az EU-csatlakozást követő visszaesés után pedig immár három éve nő a termelők (mintegy 8 ezer) és az állatok száma (1270 ezer) is. (Ebben a 2012 elején indult szerkezetátalakítási programnak is volt szerepe.)

Az elmúlt évben a kedvező csapadék-ellátottság miatt egyaránt megfelelő volt a szálas- és a tömegtakarmány kínálat. Kihasználatlan legelő területeink is bőséggel vannak. Ezek hasznosításában a juhok kifejezetten jó megoldást jelentenek mind a környezet állapota, mind a foglalkoztatottság szempontjából.

A felvásárlási árak ugyan kis arányban (jan.-nov. 102,9%) emelkedtek tavaly, de ha a takarmányárak csökkenését is figyelembe vesszük, akkor kedvező képet kapunk. Hosszabb távra visszatekintve is lassan emelkedő vágójuh árakat látunk.

Együttműködés

A magyarországi juhászat adottságainak, lehetőségeinek kihasználása nem képzelhető el a szervezettség javítása nélkül. Értékesítést támogató szövetkezeteket kell létrehozni. A képzések, a piaci ismeretek bővülése révén alakuló szemlélet talán segít az ezzel kapcsolatos ellenállás csökkentésében is.

Összességében a juhágazat most is nehéz időszakot él. A lehetőségek kézzelfoghatók. A juhászok támogatásokkal jól motiválhatók a kibocsátás növelésére. A javuló juhászati jövőkép nem a forrásokon fog múlni.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Zrt.
Agrár Központ