Az állattenyésztés horizontális integrációban rejlő előnyeiről, lehetőségeiről és kihívásairól beszélt Smied Csaba, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet cégvezetője a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakember a szövetkezet működését ismertetve elmondta, hogy a 2003-as alapításkor még 22 taggal rendelkeztek és 152 ezer sertést értékesítettek, míg most, 20 évvel később már 106 tagjuk van, és 612 ezres sertésállomány felett rendelkeznek. A szakember beszélt arról is, hogy a szövetkezetnél a tagoknak az értékesítés kivételével nem kell feladniuk az önállóságukat.

A szövetkezeti formából kifolyólag minden tagnak egy szavazata van, függetlenül attól, hogy hány sertést nevelnek

- ismertette Smied Csaba.

November eleje óta tombol a madárinfluenza Magyarországon, és ezúttal egészen egyértelmű kapcsolat áll fenn a járvány megjelenése és a darvak vonulása között - mondta el Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos. A szakember közölte, hogy eddig 43 telepen állapították meg a vírus jelenlétét, és a leölt madarak száma 900 ezer környékén tart. A jelen másik nagy problémája, az afrikai sertéspestis kapcsán az országos főállatorvos ismertette, hogy az idei nyár nem várt és komoly fejtörést okozó eseménye a vírus nyugat-balkáni terjedése volt, a horvát-szerb-bosnyák hármas határnál elképesztő méreteket öltött a pusztítás, a házi állományokban már 1100 kitörésnél tartanak, míg a vaddisznóknál csak 9 esetet állapítottak meg.

Most a nagy kérdés az, hogy mennyire közelít a magyar határhoz a vírus. A vaddisznók esetében a határtól 80 kilométerre volt a legközelebbi fertőzött példány, ami nem jó, de nem is jelent azonnali veszélyt. A házi állományoknál ez a szám már 40 kilométer volt, itt azonban fontos kiemelni, hogy a járványvédelmi előírások határozzák meg a kockázat mértékét

- mondta Pásztor Szabolcs.

Az országos főállatorvos beszélt arról is, hogy vannak egyéb állategészségügyi kockázatok is. Hollandiában megjelent a kéknyelv a szarvasmarha-állományokban, míg a járványos vérzéses megbetegedés vagy hivatalos nevén epizootiás haemorrhagiás betegség már elérte Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot is. Arra a kérdésre, hogy lehet-e már kezelni a madárinfluenzát, Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a hatósági intézkedések gyakorlásában már egyre jobbak a magyar szakemberek, és ha a telepek korszerűsítése és járványvédelmi megfelelése is lépést tart a veszéllyel, akkor nem lesz gond.

Milyen volt az idei év az állattenyésztők számára?

Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója elmondta, hogy az integráció szempontjából izgalmas évek vannak mögöttük, az árak nagyon feszítették a kereteket. A szakember beszélt arról is, hogy a Bonafarm két integrációt visz, hízót és kocát. A hízóknál az integrátor biztosítja az állatot és a takarmányt, a végén pedig elszámolnak. Ezen a téren az integrátornak az elmúlt évben 20%-kal nőttek a kiadásai.

A koca integráció piaci alapon működik, itt két-három szerződésmódosítás kellett hozzá, hogy működni tudjon a rendszer, de végül mindenkivel meg tudtak állapodni és tudják majd hozni a tervezett számokat

- mondta el Nagy Tibor.

Az, hogy Nyugat-Európában egyre inkább leépítik az állattenyésztést, nem újdonság, már egy 10-15 éve látható folyamat - mondta el Pecze László, a Nagisz csoport termelési igazgatója. A szakember szerint a folyamat a jövőben fel fog gyorsulni, de emiatt nem kell aggódni, mert kedvező lesz a régió számára. A folyamat részeként arra lehet majd számítani, hogy a nyugati befektetők keletre fognak jönni. A jelenlegi helyzet kapcsán Pecze László elmondta, hogy az állattenyésztők már megszokták, hogy a termelésben és az árakban vannak mélypontok, a növénytermesztőknek eddig viszont nem nagyon kellett szembesülnie velük. A szakember beszélt arról is, hogy a baromfiágazat termékpályája az elmúlt időszakban - és a jövőben - jóval kitettebb az olyan hatásoknak, amiket nem tud kezelni, de most a madárinfluenzát kell először túlélnie az ágazat szereplőinek, ami soha nem könnyű feladat. A sertéságazatot illetően Pecze László elmondta, hogy ugyan Európában csökken a fogyasztás és a kereslet is, de a kínálat még jobban. A Nagisz csoport termelési igazgatója kitért arra is, hogy Európa kiszorulhat az ázsiai piacokról, ami azért lehet probléma, mert Spanyolország nagy tételben szállít oda. Ha ez a lehetőség megszűnik számukra, akkor a spanyol áru beragadhat Európában. Ami a fejlesztéseket és a korszerűsítéseket illeti, Pecze László elismerte, hogy ezekre szükség van. Mint fogalmazott,

20-30%-os különbség lehet az előállítási költségekben egy korszerű és egy nem korszerű telep között.

Sánta Éva, a Talentis Agro baromfiágazati divízióvezetője szerint 2023 a változás éve volt. Tavaly még a tojótyúkról tudtak beszélni, idén azonban a ketreces tartásra való tekintettel tojótyúkot átállították hízópulykára. Az átállás pedig bonyolult dolog, eleve egy másik tartástechnológiára kellett beállniuk, de az állatok is máshogy viselkednek.

A pulyka teljesen más, mint tojótyúk: folyton azon gondolkodik, hogyan tudna megpusztulni

- mondta Sánta Éva

Az új telephelyek létesítése kapcsán a szakember azon a véleményen volt, hogy aki csak állattartással foglalkozik, az nem tudja kigazdálkodni egy új telephely létesítésének költségeit. Az állattartóknak ezért óriási szüksége lenne arra, hogy a korábbi berögződéseiket átgondolják, átértékeljék. A Talentis Agro baromfiágazati divízióvezetője nem gondolja, hogy az állattenyésztés haldokolna, ha van pár fiatal, aki csinálja, akkor van jövője az ágazatnak.

Tartóssá válhat-e az állattenyésztés fellendülése?

Pecze László szerint állattenyésztésben alkalmazott normatív támogatások helyett a hatékonyságnövelés támogatásának bevezetése remek kezdeményezés volt. A mostani fellendülés kapcsán a szakember közölte, hogy az állattenyésztésnél rövid és közép távon keresleti piacra számítanak, ami kedvező lesz, a növénytermesztésnél azonban nem mert jóslatokba bocsátkozni. Nagy Tibor szerint Magyarországon akkor lesz hosszú távú kapacitásnövekedés a sertéságazatban, ha beindul az encsi vágóhíd második műszakja is, de a jelenlegi vágásokat le tudják fedni a mostani műszakkal is. A szakember úgy látja, hogy a sertésnél várhatóan keresleti piac lesz, baromfinál viszont a madárinfluenza fogja meghatározni. Ennek kapcsán Nagy Tibor elmondta, hogy ez a betegség évente kétszer végigmegy Magyarországon, és vannak olyan baromfitelepek, amelyek évente a 6 turnusból csak 3-at tudnak végigcsinálni. Nagy Tibor szerint az állattenyésztési oldalról lehet eredményt termelni a következő időszakban.

Mi várható a következő időszakban?

Az állattartásra vonatkozó uniós előírások kapcsán Pásztor Szabolcs kifejtette, hogy néhány hónappal ezelőttig fontos szempont volt ezek átvizsgálása, és mostanáig nagy volt a bizonytalanság, hogy mennyire kell ezeket átnézni és módosítani. Az országos főállatorvos elmondta, hogy decemberben várható egy új uniós rendelettervezet az állatok szállítása ügyében, de szerinte a jelenlegi parlament mandátumába már nem fog beleférni más állatjóléti intézkedés.

A jövő évi várható takarmányárakat illetően Nagy Tibor elmondta, hogy 2024-ben gabonaoldalról nem számolnak drasztikus drágulással, bár a szója ez alól még kivétel lehet. A szakember szerint ugyanakkor a takarmánygyártás más költségelemeinél előfordulhatnak növekedések, például a fuvarozásnál és az útdíjaknál. Hasonlóan látja Pecze László is, aki szerint az inputárak terén nem várható jelentős emelkedés, de újra nagy szerepe lesz annak, hogy ki mit tudott tenni hatékonyságnövelés kapcsán.

A jövőbeli terveket illetően Nagy Tibor úgy fogalmazott, hogy takarmányüzemet szeretnének építeni, illetve fejleszteni a baromfiágazatot. Sánta Éva arról számolt be, hogy új telepeket terveznek létesíteni, de ennek elengedhetetlen része lesz az ATK-s pályázatokon való indulás. Pecze László már óvatosabb volt, mint mondta, a következő 5 évben nem terveznek nagyobb volumennövelő beruházást, de a sertés, a szarvasmarha és a tyúkágazatnál gondolkodnak hatékonyságnövelő beruházásokon.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor