Meglepetéssel tapasztalták a sertéstermelők, hogy az elmúlt év utolsó negyedéve után jóval kevesebb úgynevezett állatjóléti támogatást kaptak, mint az azt megelőző háromban. Az első három negyedévre járó összeget még tavaly igénybe vehették, míg a 2014 negyedik negyedévére eső pénzt ez év január 31-ig kérhették. A negyedik negyedéves kifizetéseket április 8-án indította el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amely a kiutalásokat április végéig várhatóan be is fejezi.

Az állatjóléti támogatások lényege, hogy azokat a sertéstermelők akkor vehetik igénybe, ha hízóik tartásakor bizonyos pluszkövetelményeket teljesítenek. Ma e pénzek számítanak a sertésszektor legjelentősebb támogatásának, amelyet az agrártárca - negyedéves bontásban - nemzeti büdzséből fizet. Az e célra elkülönített tavalyi keretösszeg 8,5 milliárd forint volt.

Az MVH az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy sertéságazati állatjóléti támogatásként az elmúlt év első negyedévére 2,222 milliárd, a másodikra 2,360 milliárd, a harmadikra 2,413 milliárd forintot fizetett ki. Ez együttvéve mintegy 7 milliárd forint kiutalását jelentette, így a negyedik negyedévre mindössze 1,5 milliárd forint maradt.

Mivel a jogos igények meghaladták a megmaradt keretet, a negyedik negyedévben a kérelmeknél arányos csökkentést (visszaosztást) kellett alkalmazni - közölte az MVH. Ez azt jelentette, hogy a sertéstartók összességében az első háromnegyedévben felvett támogatások 62-67 százalékához juthattak hozzá, egy-egy igénylőre pedig - információnk szerint - a tavalyi negyedéves kifizetések 57-60 százaléka jutott. A támogatáscsökkenés sok termelőt nem csak váratlanul, hanem érzékenyen is érintett, mivel időközben a hazai felvásárlási árak 15-20 százalékkal estek. Ennek elsődleges oka, hogy az orosz embargó hatására az unióban "húshegyek halmozódtak fel", amelyek a sertésárakat is lenyomták.

Az utolsó negyedéves visszaosztási kényszer azt jelentette, hogy az agrártárca előzetesen alulbecsülte a várható igényeket. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, mivel azt is kifejezi, hogy a gazdálkodók az előzetesen becsültnél több hízóra kértek támogatást, vagyis az állatállomány bővült. A piaci szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) is azt tapasztalta, hogy a támogatási igények tavalyi 5-10 százalékkal nőttek - mondta az agrárszektor.hu-nak Menczel Lászlóné, a VHT titkára.

Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy tényleges sertéslétszám-növekedésről vagy az ágazat kifehéredéséről van-e szó. Utóbbi esetben ugyanis inkább azt kellene feltételezni, hogy valójában nem a hízók száma nőtt, hanem csupán több olyan sertés került be a legális kereskedelmi forgalomba, amely után támogatást lehetett igényelni.

A legális szféra bővüléséhez hozzájárulhatott, hogy a kormány 2014 januárjától 5 százalékos áfát léptetett életbe az élő sertésekre (és a félsertésekre). Ennek nyomán pedig a termékpálya e szegmensében már nem érte meg elcsalni az áfát, így a sertéskereskedelemben a feketegazdaság aránya jelentősen csökkent, sőt egyes vélemények szerint az illegális értékesítés áfacsalási szempontból meg is szűnt.

E kedvező folyamatot "lovagolná meg" a kormány azzal, hogy 2016-től 27 százalék helyett 5 százalékos áfát léptetne élet a sertés tőkehúsra is. Így az adómérséklést már a fogyasztók is érzékelhetnék, ha a kereskedők a bolti árakban továbbadnák a csökkentést. A kormány azonban az adót egyoldalúan változtatná meg, így általa is elismert módon hátrányos helyzetbe hozná a sertéshúsok helyettesítő termékének számító baromfihúsok piacát, ahol továbbra is 27 százalékos áfa maradna érvényben.