Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A közelmúltban több olyan változás is történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. Bejelentették például a hal áfájának 5 százalékra mérséklését 2018-tól, ami lehetővé teszi egyrészt a pontyexport növekedését, másrészt a halhús árának versenyképessé válását más húsfajtákkal szemben. Az éves hazai halfogyasztás az elmúlt években enyhén növekedett (2015-ben 6 kg körül volt egy főre vetítve), de még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől - közölte Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken "kisszerszámos" halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.
Az ágazat számára a 2014-2020-as programozási időszakban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg - hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint - áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia.
A 2016-os pénzügyi beszámolók alapján ugyan 14,25 milliárdról 14,11 milliárd forintra esett vissza egy év alatt a "halas" cégek nettó árbevétele, ám a működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. Míg 2015-ben 271 vállalkozás jelölte meg főtevékenységként a halászatot és halgazdálkodást, addig tavaly már 284, és jelenleg több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban.
A működő vállalkozások számának növekedésével 2015-ig az árbevétel is évről-évre emelkedett. Szintén a cégek stabilitását támasztja alá a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban összesen 1 ilyen cég akadt), valamint azon cégek csekély száma, amelyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2016-ban 23 ilyen cég volt, ami a piaci szereplők 8 százalékát teszi ki.
3 cég árbevétele haladta meg az 1 milliárd forintot 2016-ban, és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1 százalékát. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, amelyek 52,7 százalékát hozták az összárbevételnek. A legkisebbek, a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkezők (207 cég) a maradék bevételen osztoztak. Érdekesség, hogy a szektort érintő árbevétel-csökkenés kizárólag ez utóbbi csoportot sújtotta, a másik két szegmens tudta növelni bevételeit.