Afrikai sertéspestissel fertőzöttnek bizonyult a Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján egy elpusztult vaddisznó, amelyet a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén találtak április 21-én - írja közleményében a Nébih. Az állategészségügyi szakemberek már megtették a szükséges intézkedéseket, a járványügyi nyomozás ugyanakkor jelenleg is zajlik.

A hatósági intézkedés részeként kijelölték többek között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, továbbá megtiltották a társas vadászatok lebonyolítását, valamint az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötték. A fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki, a továbbiakban az állategészségügyi hatóság szakemberei pedig elvégzik a fertőzött területen tartott valamennyi házisertés állományban az állatok összeírását is. Ennek során azt is ellenőrizni fogják, hogy a sertéseket olyan módon tartják-e, amely megakadályozza a vaddisznókkal való érintkezést.

Fontos előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy úgynevezett harmadik országba nem lehet sertést szállítani, emellett egyéb esetekben is az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg sertéseknek az észleléstől számított 24 órán belüli bejelentése és ezen egyedek virológiai vizsgálata.

Ahogy az agrárszektor.hu korábban megírta, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal korábban előterjesztést készített a Földművelésügyi Minisztérium számára egy vadkerítés létesítéséről az ukrán-magyar határon, ahol az ASP magyarországi bejutása leginkább fenyegetett. Tavaly a sertéstermelők vetették fel, hogy kerítéssel távol lehetne tartani a vírust terjesztő vaddisznókat. Akkor egy elektromos és/vagy szagkerítés megépítésének lehetősége merült fel, de a tárca - legalábbis átmenetileg - elvetette az ötletet.

Az afrikai sertéspestis (ami nem azonos a sertéspestisként emlegetett klasszikus sertéspestissel) az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, amely egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli termékforgalomban, mind az exportkereskedelemben. A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet.

Ráadásul a vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, ezért hónapokig, bizonyos esetekben pedig akár évekig is fertőzőképes marad. A Nébih tájékoztatása szerint az állattartóknak meg kell akadályozniuk, hogy a házi sertések vaddisznókkal érintkezzenek, és állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékot ("moslékot") nem adhatnak a sertéseknek. Ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedéseket, elhullást és vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítenie kell az állategészségügyi szolgálatot - hangsúlyozza a Nébih.