Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hazánkban jellemző nyári időjárás nem ideális a tejelő szarvasmarhák számára. A gyakori forró napok mellett sokszor éjszaka sem csökken számottevően a hőmérséklet, így a tehenek nem tudnak megfelelően pihenni. Az elmúlt évek időjárási adataiból egyértelműen látszanak a változó éghajlat jelei. A fagyos napok számának csökkenése és a hőségnapok számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi. A tehenészetek hőstressz elkerülésére irányuló fejlesztései rendkívül fontosak, hiszen
Muszáj közbelépni
A termelés visszaesésének egyik oka a szárazanyag- felvétel csökkenése, a másik a fokozott légzés. Egy vizsgálatban a kutatók arról számoltak be, hogy a hűtött istállóban elhelyezett állatok testhőmérséklete 38,9 °C volt, míg a hőstressznek kitett társaiké 39,7°C. Az előző csoport tejtermelése 1,9 kg-mal volt magasabb, napi vízfogyasztásuk 9 literrel kevesebb, mint a melegben tartottaké. A kutatók azt is bizonyították, hogy a hőstressz okozta szárazanyag-felvétel csökkenése fokozza a zsírmobilizációt, így súlyosbítva a laktáció eleji állategészségügyi veszélyeket. A hőstresszt érintő kutatások azt is kimutatták, hogy már 22 °C-on csökken az állatok takarmányfelvétele, a tejcsökkenés 30 °C fölött akár 50 százalékos is lehet.
Az is tény, hogy a növekvő testhőmérséklettel emelkedik a vér kreatinintartalma, nő a légzés- és a pulzusszám. A hőtorlódás utolsó szakaszában ismét hiperventilláció figyelhető meg, nő a vizelet és a vér pH-ja, csökken a plazma hidrogénkarbonát-tartalma. Ha az állat légzésszáma 75/perc fölé emelkedik, akkor biztosak lehetünk benne: a hőstressz állapotába került. Bár még mindig sokan vélik úgy, hogy nincs minden évben rendkívüli meleg, a hőség a tehén szempontjából valójában minden évben 3 hónapon át tart. Sajnos sok még a régi, korszerűtlen istálló. Ezek építése idején még 5000-6000 liter körül volt az átlagos laktációs termelés, ma viszont már 8-12 ezer liternél járunk. A megnövekedetett termelési szint természetesen több testhő termelésével is jár. Mutatunk néhány egyszerű megoldást a régi istállók átalakítására.
2. Sok telepen rossz tájolású, alacsony légterű istállókban tartózkodnak az állatok. Az előbbin már nem lehet segíteni, az utóbbin azonban sokat javít a tető szigetelése a besugárzó hő ellen.
3. Telepítsünk nagy nyomású, kődképző technológiát. Az apró vízcseppek elpárolgása érzékelhető hőmérséklet-csökkenést okoz a levegőben, így lényegesen javul az állatok komfortérzete.
4. Az épületek oldalsó részei legyenek minél nyitottabbak, a természetes légcsere bejutását a tetőgerinc felől is szükségszerű biztosítani. Mindez az épület utólagos átalakításával is megoldható.
5. Az istállóban keletkező nehéz gázok eltávolítása lassabb járású ventilátorok működtetésével ajánlott. Ezeknek a ventillátoroknak az irányait célszerű úgy beállítani, hogy a lehető legrövidebb úton távolítsák el az elhasználódott levegőt az épületből.
A technológiai fejlesztések természetesen nem állhatnak meg az istállótérben. A felhajtóút, a fejőházi elővárakozó és maga a fejőház is előbb-utóbb sorra kell hogy kerüljön. Felmérések alapján megfelelő párahűtéssel a tejhozamban napi 4 literrel több is lehet tehenenként a hőstresszes állapothoz képest. Természetesen a költségek szempontjából a technológiai fejlesztések igénylik a legnagyobb befektetést, de az is tény, hogy a legnagyobb eredmény is így érhető el.
Mit egyen a jószág?
A hőstressz okozta hatások csökkentésében egy másik alapvető befolyásoló tényező a takarmányozás. Ilyenkor még jobban oda kell figyelni az egészséges bendőműködés fenntartására és az optimális tápanyagellátás biztosítására, így csökkenthető az energiahiány. A takarmányadag helyes megválasztása mellett az optimális etetési időpont is befolyásolja a tehenek szárazanyag-felvételét. Gyakori hibás üzemi válasz a csökkenő tejtermelés kompenzációjára az abrak arányának növelése a komplett mixben, ami acidózis kialakulásához vezethet. Nem szabad egyszerűen keményítő formájában adni a több energiát, mivel ezzel tovább rontjuk a bendőműködést.
Ebben az időszakban a korábban kalkulált szárazanyag-mennyiségeket vissza kell fogni, az adag táplálóanyagait pedig koncentrálni kell. A zsír is jól használható a takarmányadag energiatartalmának növelésére, de csak mértékkel. Számos takarmány-kiegészítő alkalmas a bendőműködés optimalizálására, az immunválasz erősítésére, valamint az energiahasznosítás és a takarmányértékesítés javítására. Ezek közé sorolhatók az élő élesztőkultúrák, a pufferek, a zsírban oldódó vitaminok (A, D és E), a niacin és a szelén is, illetve bizonyos gyógynövények illóolajai.
Lényeges tehát, hogy a nyári kritikus időszakban a legjobb minőségű tömegtakarmány legyen feletetve és a lehető legegészségesebb adagok legyenek összeállítva. Ajánlott olyan koncentrált rostforrások etetése is, amelyek emészthetősége és neutrális detergens rosttartalma kiemelkedő. Ilyen például a répaszelet, a szójahéj, a gyapotmag. Fontos a nagy mennyiségű vizelettel és az izzadás által távozó ásványi elemek pótlása és a bevitel megemelése is. Az izzadás, lihegés és fokozott nyálzás révén elvesztett kálium, nátrium, magnézium takarmányokkal való pótlása semmiképpen sem maradhat el. A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyes technológiai és takarmányozási megoldások kombinálásával sokkal eredményesebben vészelhetőek át a forró nyári hónapok.
Gervai Péter
