Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Legjelentősebb tömegtakarmány-növényünk a silókukorica, mivel ez adja a legtöbb energiát a kérődzők számára, ez termeszthető a legolcsóbban a tömegtakarmányféleségek között, valamint igen jól és viszonylag hosszú ideig tartósítható silózással, köszönhetően az alacsony fehérje- és magas emészthető szénhidrát-tartalmának. Idén a silókukorica vetésterülete a KSH adatai szerint szűk 65 ezer hektár volt.
Vághatom már, vagy el is késtem?
Az elmúlt évtized aszályos éveiben a tejtermelők megtapasztalták, hogy
Sokan 10 százalékos eltéréseket tapasztaltak a keményítő arányát tekintve a jobb évekhez képest. Ha pedig nincs meg a bendőben a kellő mennyiségű fermentálható szerves anyag a mikrobák szaporodáshoz, akkor a takarmányadagban az abrakmennyiség növelésére kényszerül a termelő. Ez egyrészt együtt járhat a bendőacidózis kockázatával, másrészt jóval nagyobb anyagi ráfordítást jelent.
Ezért a betakarítási idő az egyik legfontosabb pont a silózásnál, hiszen ez erősen befolyásolja a silókukorica végső emészthetőségét és energiahozamát. Idén többfelé találkoztunk megkésett betakarítással, amikor a gazdák a sokéves rutint követték és nem a növény előrehaladott fenológiáját. Az idei aszály sajnos ebben a kultúrában is korábbi vágást indokolt, bár igaz, hogy az egyes hibridek - azonos technológiai és talajviszonyok mellett is - nagyon eltérő ütemben veszítették el a zöld lombozatukat.
Az ideális silóbetakarítási időpont kiválasztásában segítséget ad az úgynevezett "tejvonal", ami a kukoricaszem tejes és viaszos állagú részeinek találkozása. Az érés előrehaladtával a kukoricaszemben a viaszos és tejes rész elválasztó vonala kívülről befelé halad a mag tetejéről a csíra felé. Ennek megfelelően változik a növény szárazanyaga, összetétele és energiatartalma. A szakirodalmi és gyakorlati ajánlás szerint a silózást a felestől a kétharmados tejvonal állapotig kell megejteni.
Az optimális betakarítási fenofázis eltalálása tehát a legfontosabb, de mégsem könnyű feladat. Ezért ajánlható az a megoldás, hogy különböző tenyészidejű, más-más nemesítőházból származó hibrideket válogatunk össze szilázskészítés céljából, így van esélyünk mindegyikhez optimális időben "odaérni".
Roppantva és gyorsan tömörítve
A szakértő szemek mellett megfelelő műszaki technológia szükséges a betakarításkor. A szemroppantó berendezés meghibásodása óriási károkat okozhat. Kísérletek igazolják, hogy a keményítő bendőbeli lebonthatóságát a silókukorica érési stádiumán túl leginkább a szemroppantottság befolyásolja. 1000 tehén esetén éves szinten akár 30 millió forintos potenciális bevétel kiesését is okozhatja, ha a műszaki technológia alul teljesít a takarmánykészítésben. Az optimális szemroppantottsági arány a szemek 70 százaléka. Ha ezt elérjük, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb abrakkal is több tejet ad a tehén.
A silózás folyamatában kulcsfontosságú a munkaszervezés. Cél, hogy a silóba hordás és tömörítés minél rövidebb idő alatt befejeződjön, és a silót mielőbb lezárjuk. Így csökkenthetők a káros aerob erjedési folyamatokból eredő tápanyag-veszteségek. Mivel a gyorsaság nagyon fontos, ezért
Gondolnunk kell a tartalékgépekre is, a tömörítést viszont nyugodtan rábízhatjuk a jó öreg Rába-Steigerre is. A legnagyobb gépünkkel végzett, szoros tömörítés az anaerob erjedés nélkülözhetetlen feltétele. A levegőtlen viszonyokat elősegíti a kis szecskaméret. Ez azt jelenti, hogy 35-40%-os szárazanyag-tartalom mellett a 2-3 centiméteres szecskaméretre kell törekedni. A végtermék emészthetősége enzimtermelő baktériumos oltóanyag alkalmazásával növelhető, azonban jobb, ha már a megfelelő alapokkal indítunk.
Gervai Péter
